Igazolások kiadása a "másodállás" megszűnésekor

Kérdés: Másodállás megszűnése esetében milyen igazolásokat kell kiadnia a munkáltatónak kötelezően?
Részlet a válaszából: […] A munkajogi szabályozás nem tesz különbséget "főállás", "mellékállás", illetve "másodállás" között. Ebből következően a munkavállalót és a munkáltatót is ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik valamennyi, a köznyelvben ekként hívott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint toborzási feladatok elrendelése

Kérdés: Egy szakközépiskolában dolgozom angol nyelvtanári munkakörben. Az igazgatóm megbízott, hogy lássam el a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő munkakört. Külön díjazást ezért nem kapok. Hiába mondtam, hogy nincs megfelelő végzettségem a feladat ellátásához, az igazgató azt felelte, választhatok, vagy ez, vagy inkább az iskolának toborzókörútra megyek a saját kocsimmal és a saját benzinköltségemre a megyében. Két kiskorú gyermekem van, ez még rosszabb helyzetbe hozna. Mit tehetek ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] A pedagógus számára a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő munkakör ellátása a kinevezésében vagy a munkaszerződésében (a továbbiakban: munkaszerződésben) szereplőhöz képest eltérő munkakört jelent, amely ellátása az Mt. 53. §-ának (1) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Pihenőidő biztosítása egyéni védőeszköz viselése esetén

Kérdés: Egyéni védőeszköz viselése esetére a pihenőidőt melyik törvény határozza meg?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. fogalmazza meg általános jelleggel a munkáltató kötelezettségét: biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit [51. § (4) bek.]. Mindezt konkretizálva, az Mvt. rögzíti, hogy veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Külföldi kiküldetésről szóló munkáltatói döntés vitathatósága

Kérdés: A 2035. és 2036. számon közölt kérdéshez kapcsolódva: a munkavállaló a vásár speciális jellege miatt érvényesítheti-e a két munkavégzés között részére járó 11 óra pihenőidejét (kötelező jellegű fogadás, kötelező jellegű üzleti vacsora stb.)? Hogyan kell fogadni azt a munkáltatói álláspontot, hogy akinek ez nem tetszik, az ne utazzon külföldre, és elképzelhető, hogy a jövőben a jogait érvényesítő munkavállaló a külföldi utazásokból "kimarad"? A viszonylag komplikált hazautazás, valamint a pihenőnapok igénybevétele miatt a munkavállaló az Mt. 6. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva kezdeményezheti-e, hogy a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján vegye figyelembe?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani [Mt. 104. § (1) bek.]. Ez a szabály külföldi kiküldetések esetén is alkalmazandó. A napi munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.