Vasárnapi pótlék – ugyanaz a nap, eltérő díjazással

Kérdés: Telephelyünkön a munkavállalók egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak, páros héten 48, páratlan héten 32 órát, a hét minden napján van munkavégzés, az üzem működése megszakítás nélküli. Jár-e vasárnapi pótlék az üzem dolgozóinak? Mi a helyzet azokkal a kollégákkal, akik nem a termelésben vesznek részt, csak segítik az eladásokat, és marketingtevékenységet folytatnak? Nekik időként el kell rendelnünk rendezvények, ügyféltalálkozók miatt vasárnapra rendkívüli munkavégzést, de a heti pihenőnapjuk, a munkájuk természete alapján rendes munkaidőt nem oszthatnánk be nekik vasárnapra. Ők jogosultak vasárnapi pótlékra?
Részlet a válaszából: […] Az 50%-os mértékű vasárnapi pótlék a rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén akkor illeti meg a munkavállalót, ha a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Diszpécserek munkaideje

Kérdés: A munkáltató vezetése a telephelyünkön működő folyamatos diszpécseri szolgálatot át akarja alakítani, ami a diszpécserek munkaidő-beosztását és bérezését is érinti. Ezentúl a 24 órás diszpécseri szolgálat jönne létre, amely úgy oszlana meg, hogy 10 órát ténylegesen a telephelyen, és a többi 14 órát az otthonában, készenlétben töltené a munkavállaló. A következő nap szabadnap lenne. Munkajogilag kivitelezhető-e a 24/24 órás munkaidő? Ebben az esetben milyen bérpótlékokkal kell számolni, és a diszpécser munkaidejét hogyan lehet meghatározni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt 10+14-es beosztás nem jelent 24/24 órás munkaidőt. A készenlétet ugyanis a munkavállaló a munkaidején kívül (tehát a pihenőideje alatt) teljesíti, ahogyan ezt az Mt. 110. §-ának (1) bekezdése rögzíti: a munkavállaló a beosztás szerinti napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Munkaidő-beosztás és a munkaidő mértéke

Kérdés: Egy meghirdetett állásra jelentkeztem, melyre fel is vettek. Az állás nyolcórás munkaidőre lett meghirdetve, még a felvételi tesztíráson is ezt ígérték, és a munkaszerződésem is 8 órás munkaviszonyról szól. Viszont a munkám kezdete óta 12 órás munkarendben dolgozom. Egy ideig azzal biztattak, hogy csak pár hónapról van szó, és utána változások lesznek, de mostanra kiderült, hogy nem lesz belőle semmi. Én előtte közmunkás voltam, igaz, jóval kevesebb fizetésért, de mivel egészségi okokból és pszichésen is megvisel a 12 órás munkarend, ezért megfelelt számomra az a munka is. Van-e értelme munkaügyi bírósághoz fordulni, van esélyem valamit elérni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. kimondja, a munkaidő beosztását a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. A munkáltatónak a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel kell beosztania [Mt. 97. § (1) bek.]. A munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Készenléti jellegű munkakör – az uszodagépész esete

Kérdés: Az uszodagépészek folytonos munkarendben dolgoznak, kettő nap 6-18 óra között, kettő nap pihenővel, majd kettő nap 18-6 óra között, napi 12 órában, és háromhavi munkaidőkeretben. Az uszodagépész munkakör készenléti jellegű munkakörnek tekinthető-e? Dolgozhatnak-e napi 24 órát? Például reggel 6-tól másnap reggel 6-ig, utána három nap pihenőidő, és ez folyamatosan így váltakozik, szintén háromhavi munkaidőkeretben.
Részlet a válaszából: […] Készenléti jellegű a munkakör, haa) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagyb) a munkavégzés – különösen a munkakör...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Szabadság elszámolása készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Az egyik rendészeti jellegű területen a munkakört készenléti jellegűnek nyilvánította a munkáltató, és ebből adódóan megszakítás nélküli 24/48-as váltási rendű műszakban foglalkoztatják a munkavállalókat. Ez azt jelenti, hogy a 24 órás szolgálatot 48 óra pihenőidő követi. A munkavállalókat a szabadság kiadásáról úgy tájékoztatták, hogy a szabadság mértéke órákban van meghatározva (egy munkanap szabadság 12 órának felel meg, így egy 24 órás műszakhoz 2 munkanap szabadság kell). A munkavállalók között részben elégedetlenség, részben bizonytalanság tapasztalható, és szakszervezetük sem tartja ezt az eljárást törvényesnek. Jogszerű ez az elszámolás? Ha a szabadság mértéke munkaórákban határozható meg, akkor van-e a munkavállalóknak is joguk arra, hogy kisebb-nagyobb ügyeik intézése érdekében ne teljes munkanapot vegyenek ki szabadságként, hanem csak az ügyintézéshez szükséges 2-3 órát? Ezt az egyenjogúság elvére hivatkozva kérdezem.
Részlet a válaszából: […] A készenléti jellegű munkakörök sajátossága, hogy a teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – napi 12 órára emelhető. Ebben az esetben – a felek írásbeli megállapodása alapján – a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 24 óra, heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Szünetrend kialakítása képernyő előtt

Kérdés: Az adatrögzítő kollégák szünetrendjével kapcsolatban kérdezem. A kollégák egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, napi 6-10 órát dolgoznak. A munka mennyiségétől függően jelenleg 60-90 percenként mennek ki 10 perces szünetekre, és van a munkaidő felénél egy 20 perces ebédszünet. Azaz valójában egy 8 órában dolgozó munkatárs kb. 6,5 órát dolgozik ténylegesen. Megfelelő ez a gyakorlat, ha egyébként egy ilyen napra 8 óra munkaidőt számolunk el nekik?
Részlet a válaszából: […] A munkaközi szünet mértékéről, kiadásának szabályairól az Mt. 103. §-a rendelkezik. Ennek megfelelően amennyiben a munkavállaló napi beosztás szerinti rendes és a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidejének, vagy – rendes munkaidő hiányában – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Munkaidőkereten felül végzett munka

Kérdés: A munkáltató 2 hónapos munkaidőkeretet alkalmaz, és gazdasági érdekei miatt folyamatosan, hetente 6-7 munkanapra hirdet ki beosztott munkaidőt, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályait alkalmazva, naponta 8, illetve 12 órára. Mindezt úgy, hogy előre tudja, az általános munkarend szerinti munkaórák felett képződött többletmunkaidőt nem fogja tudni pihenőidőben visszaadni a munkaidőkeret végéig. A munkaidőkeret végén így a többletidőtartamot 50%-os pótlékkal fizetve szabályosnak tekinthető-e ez az eljárás? Felvetődhet-e a joggal való visszaélés esete, mivel a munkáltató láthatóan csak a pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőre vonatkozó pótlékok kifizetésének elkerülése miatt osztotta be előre normál munkanapra a hétvégéket?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 107. § b) pontja szerint rendkívüli munkaidőnek tekintendő – többek között – a munkaidőkereten felüli munkaidő. Ennek fennállása mindig az adott munkaidőkeret végén állapítható meg, amikor a munkáltató és a munkavállaló elszámolnak egymással; az Mt. 143....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Pihenőidők minimális tartamban

Kérdés: Karbantartási munkálatokra külföldre kiküldött munkavállalóink foglalkoztatását rendkívül feszes munkarendben tudjuk csak megoldani. A kint töltött hetekben a kollégáknak a lehető legkevesebb pihenőidőt biztosítjuk, amit hazaérkezés után kompenzálunk. Kérdéseink: folyamatosan hány napot, illetve mennyi órát lehet dolgozni pihenőnap nélkül? Féléves munkaidőkeretben dolgozunk, ezen időszakban mennyi lehet a rendkívüli munkavégzés óraszáma? Lehet-e napi 12 órás munkavégzés eseten 3 órát utaztatni a munkavállalókat a munkavégzés helye és a szállás között úgy, hogy ezek után csak 9 óra napi pihenőidejük van?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, amely azonban egyenlőtlenül is beosztható. Ilyen esetben is kötelező azonban hat munkanapot követően egyheti pihenőnapot beosztani. A hat nap munkavégzést követő egy pihenőnap szabályt azonban nem kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Napi 15 óra munkavégzés

Kérdés: Miként lehet megoldani a trafikokban, hogy az alkalmazottak az üzletekben napi 14-15 órát dolgozzanak? Van erre valami mód, ha nincs kollektív szerződésünk?
Részlet a válaszából: […] A napi 12 órát meghaladó beosztás szerinti munkaidőre két esetben van lehetőség: a munkavállaló a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója, vagy a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el [Mt. 92. § (2)-(3) bek.]. Hozzátartozó: a házastárs, az egyenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Bérelszámolás készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Vagyonőri tevékenységet végző, szakképzett munkavállaló négyhavi munkaidőkeretben, 24 óra szolgálat (készenléti jellegű munkavégzés) és 48 óra pihenőidős munkarendben van foglalkoztatva, havi 10-11 szolgálati napon, összes havi munkaideje 240-264 óra. Hogyan kell elszámolni a havi munkabérét (118 000 Ft/hó), milyen pótlékok illetik meg: éjszakai, vasárnapi, és az éves fizetett szabadságát hány óra/nap mértékben kell elszámolni? Ha a napi szolgálati ideje alatt a 8 óra pihenőidőt is munkával tölti, rendkívüli esetben, mi a rendkívüli munkaidő elszámolási alapja: a 656 Ft/óra, vagy az alapbére osztva a havi tervezett szolgálati idővel és annak 50 vagy 100%-os pótléka?
Részlet a válaszából: […] A készenléti jellegű munkakörben a munkavállaló részére az általános szabályok szerint kell elszámolni a műszakpótlékot (Mt. 141. §) – a kérdés szerinti esetben a törvény alapján feltehetően nem jár műszakpótlék, a törvényi feltételek [Mt. 141. § (2) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.
1
2