11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Jogellenes munkavállalói munkaviszony-megszüntetés – a lehetséges jogkövetkezmények
Kérdés: Mi a munkavállaló általi jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye?
2. cikk / 11 Felmondás a határozott idő letelte előtt – semmis a kötbérkikötés
Kérdés: A munkavállaló határozott idejű szerződését szeretné a lejárat előtt felmondani. Jól tudjuk, hogy ilyenkor kötbért kell fizetni? A munkaszerződés és a kollektív szerződés külön nem utal kötbérre. Lehetséges, hogy szabadságot kérjen a munkavállaló, ha csak súlyos anyagi teher mellett tudná egyébként megszüntetni a munkaviszonyát lejárat előtt?
3. cikk / 11 Azonnali hatályú felmondás a munkavállaló által
Kérdés: A munkáltatómmal közöltem, hogy azonnali hatállyal felmondok, és ezt levélben is megtettem. Van még hat nap tavalyi szabadságom, de nem veszi figyelembe, mert a jelenléti ívbe mindennap azt írja, hogy igazolatlan távollét. Nem tudom, ezzel mi a szándéka. A papírjaimat sem akarja kiadni öt nap után, mert közölte velem, hogy ő szabadságon lesz a jövő héten. A szabadságkifizetés igényét is jeleztem neki levélben, és beleírtam, hogy postai úton küldje el a papírjaimat. A felmondólevelemet megkapta, de nem válaszolt még rá. Ráadásul tudomásomra jutott, hogy ő is írt nekem egy felmondólevelet, de még nem kaptam meg. Nem tudom, mit tegyek.
4. cikk / 11 Kárigény érvényesítése és/vagy felmondás
Kérdés: Egy sofőr munkavállaló az elmúlt hónapban két közlekedési balesetet okozott, milliós kárt okozva a munkáltatónak. Milyen lehetőségek vannak a munkavállalóval szemben az okozott kár megtérítésére? Mi van akkor, ha felmondanánk neki, illetve ha más munkakörben még tovább alkalmaznánk? Kell-e vele valamilyen papírt aláíratni, amin elismeri a kárt? Szívesen felmondana neki a cégvezető, de ha van bármi esély arra, hogy legalább a kár egy részét megtéríttesse vele, akkor lehet kompromisszum.
5. cikk / 11 Közfoglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú felmondása
Kérdés: Közfoglalkoztatásban dolgozó munkavállaló a határozott idejű munkaviszonya alatt írásban azonnali hatályú felmondást nyújtott be a munkáltató részére, melynek indoklása tényszerűségével (az állítás valótlan), az ok-okozati összefüggéssel (a vélt sérelem nem áll összefüggésben a munkáltató feltételezett jogsértésével) a munkáltató nem ért egyet. A munkavállalóval az indoklás tisztázása, álláspontjának jobb megismerése, méltányolható esetben pedig egy kompromisszumos megállapodás előmozdítása érdekében a kapcsolatfelvétel több alkalommal megtörtént közvetlenül a felmondás átvételét követően, azonban eredmény nélkül: a munkavállaló nem volt elérhető, illetve telefonon letagadta magát azon egy alkalommal, amikor a kapcsolatfelvétel megvalósult. Együttműködést egyáltalán nem tanúsít a munkavállaló, a kapcsolattartás egyetlen formája, ha a telefonhívást ő maga kezdeményezi. Mi a munkáltatói helyes eljárás, a közfoglalkoztatott munkavállalói jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén a munkáltatót terheli-e az öt munkanapon belüli elszámolás kötelezettsége, a munkaviszony jogellenes megszüntetése iránt kezdeményezhet-e pert, illetve abban milyen igényt támaszthat arra tekintettel, hogy nem alkalmazandók a munkavállalói jogellenes jogviszony- megszüntetés szankciói a Kftv. 2. §-ának (5) bekezdése szerint?
6. cikk / 11 Kárigény érvényesítése és felmondás
Kérdés: Egy sofőr munkavállaló az elmúlt hónapban két közlekedési balesetet okozott, milliós kárt okozva a munkáltatónak. Milyen lehetőségek vannak a munkavállalóval szemben az okozott kár megtérítésére? Mi történik akkor, ha felmondanunk neki, illetve ha más munkakörben még tovább alkalmazzuk? Kell-e vele valamilyen papírt aláíratni, amin elismeri a kárt? Szívesen felmondana neki a cégvezető, de ha van bármi esély arra, hogy a kár legalább egy részét megtéríttesse vele, akkor lehet kompromisszum.
7. cikk / 11 Leltárhiányért fennálló kárigény érvényesítése a munkaviszony megszüntetése után
Kérdés: A munkavállaló felmondása miatt a munkaviszonya megszűnt. A felmondási ideje alatt betegállományban volt, mialatt a munkáltató leltárt tartott. A megállapított leltárhiány megfizetésére a munkaviszony megszűnte után a munkáltató milyen módon tarthat igényt: fizetési felszólítással, fizetési meghagyással vagy a bíróság útján?
8. cikk / 11 Baleset utáni munkavállalói igények
Kérdés: 60 évesen előrehozott nyugdíjas lettem, de a munkámat folytattam tovább. Több mint 35 éve a nemzetközi árufuvarozásban veszek részt. 2016. I. 20-án rakodás közben megcsúsztam, leestem a platóról. Hívtam a munkáltatómat, elmondtam, hogy nem tudom továbbvinni az árut, mert balesetet szenvedtem. Ott a helyszínen nem kaptam orvosi ellátást, a mellettem rakodó kolléga segített beülni a fülkébe, és vártam a váltótársamat, aki órákkal később érkezett csak meg. Kerülővel hazaszállítottak, mert útközben felvettünk egy új kollégát, akinek azonnal indulnia kellett. A baleseti osztályra nem vittek be, otthon felvittek a harmadik emeletre, és elmentek. Másnap a feleségem mentőt hívott, ami elszállított a baleseti sebészetre. Megállapították, hogy a jobb térdem eltörött, és erős rándulásom van, teljesen begipszelték a lábamat. Még azon a héten felkeresett a munkáltatóm és az irodavezető, elmondtam nekik a történteket. Felajánlották, hogy mivel nem vetne jó fényt a cégre, ha jegyzőkönyvet vennének fel, úgy gondolták, fizetnek mindent utánam, mintha dolgoznék. Mivel régóta ismerjük egymást, rábólintottam. Azt mondták, hogy kiszámolnak egy átlagbért, és azt utalják. Februárban utalták azt az összeget, amiért januárban megdolgoztam, márciusban utaltak 70 000 Ft-ot, áprilisban csak akkor utaltak, amikor telefonáltam, ismét 70 000 Ft-ot. Mivel minden hónap 10-én van fizetés, úgy gondoltam, hogy felkeresem a munkáltatót, hogy a következő fizetésnap előtt tisztázzuk a dolgokat. Sajnos erre nem került sor, mert április 19-én kaptam egy ajánlott levelet, hogy 2016. III. 31-gyel a munkaviszonyomat megszüntették. Másnap bementem a munkaügyi felügyelőségre, és panasz tettem, azóta semmit nem tudok, nem keres senki, pénzt sehonnan nem kapok. Meddig kell még várnom, vagy hova kell mennem? Baleseti jegyzőkönyvet a mai napig nem kaptam. A gyógyulásom sajnos lassú, a mai napig kezelésekre járok.
9. cikk / 11 Munkaviszony megszüntetése keresőképtelen betegség tartama alatt
Kérdés: Üzemi baleset miatt bekövetkezett keresőképtelenségem miatt táppénzben részesültem 2014 decemberétől 2016 márciusáig. A taj-nyilvántartási ügyintéző arról tájékoztatott, hogy a munkáltatóm bejelentette hozzájuk, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyom 2015. március 31-ével megszűnt. Munkáltatóm a munkaviszonyom megszüntetéséről nem állapodott meg velem, és a munkaviszonyom megszüntetéséről rendelkező iratot sem kézbesítettek részemre. Bejelentésemre a munkaügyi ellenőrzést lefolytató szerv határozatot hozott, amelynek tartalmát velem nem közölték. Arról azonban tájékoztattak, hogy a felmondás módjával kapcsolatban a hatóságnak nincs hatásköre. Ez azért furcsa, mert nem cáfolták meg azt a bejelentésemet, hogy felmondást nem kaptam. Felmondás hiányában mit kérhetek a munkaügyi bíróságtól? Az ellenőrzést lefolytató közigazgatási szerv helyesen járt-e el akkor, amikor a munkaviszonyt érintő jognyilatkozat megtételét, illetve annak hatályosulását nem vizsgálta?
10. cikk / 11 Azonnali hatályú felmondás – a kétszeres alkalmazás tilalma
Kérdés: Sok munkavállalót foglalkoztató cég vagyunk, és a tevékenységünk jellegéből adódóan nagyon nagy nálunk a fluktuáció. A nyár folyamán egy alkalommal sajnos csak szóban közöltük egyik munkavállalónkkal, hogy azonnali hatállyal megválunk tőle. Ez a munkavállaló most pert indított jogellenes munkaviszony-megszüntetésre hivatkozva. Tudjuk-e esetleg orvosolni a korábbi mulasztást, ha mostani dátummal kiküldjük neki az indokolt, írásbeli azonnali hatályú felmondást?