Munkavállalói kárfelelősség számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt

Kérdés: Amennyiben a pénztárt kezelő bolti alkalmazott elmulaszt számlát adni a vevőnek, és ezért a NAV megbünteti az őt alkalmazó bolttulajdonost, a büntetés összege (félmillió forint) áthárítható-e bármi módon az alkalmazottra, behajtható-e rajta, illetve erre hivatkozva visszatartható-e a fizetése?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ahhoz, hogy a felelősség megállapítható legyen, a munkáltatónak kell bizonyítania– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Munkahelyre bevitt dolgot ért kár megtérítése

Kérdés: Két kollégánk heves veszekedésbe bonyolódott, amely eredménye az lett, hogy egyikük hozzávágta a keze ügyébe akadó táskát a másikhoz. Sajnos a táska egy harmadik munkavállalóé volt, aki a párjának ajándékba vett parfümöt tartotta benne, ami szét is tört. Kinek kell kifizetnie a károsult munkavállaló részére a parfüm árát, a munkáltatónak vagy a táskát eldobó munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett, a munkaviszonnyal összefüggésben okozott károkat [Mt. 166. § (1) bek., 168. § (1) bek.]. A felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogya) a kárt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Pedagógus-portfólió feltöltésének időpontja

Kérdés: A 89/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 2. §-a szerint figyelembe kell venni a gyakornoki idő kikötésekor a korábban megszerzett szakmai gyakorlatot, és gyakornoki időként a két évből hátra lévő időt kell kikötni a kinevezésben. Ez a határozott időre alkalmazottak esetén akár a határozott idő lejárta is lehet. A minősítő vizsga szabályai nem változtak, fő szabályként a gyakornoki idő lejárta hónapjában kell minősítő vizsgát tennie a gyakornoknak. A 326/2013. Korm. rendelet 10. §-ának (10) bekezdése szerint a pedagógus minősítésére a jelentkezést követő naptári évben kerül sor, a portfóliót pedig november 30-ig kell feltölteni az Oktatási Hivatal informatikai rendszerébe, és sikeres minősítés esetén a következő év január 1-jével kell a gyakornokot Pedagógus I. fokozatba sorolni. Az új szabályok ezekkel nem egyeztethetők össze, mivel például akinek 3 hónapja van hátra a két évből, és az még a tárgy­évben bekövetkezik, az nem a következő évben köteles minősítő vizsgát tenni, hanem még a tárgyévben a gyakornoki idő lejártakor, és a portfólió feltöltésére is csak egyetlen időpontot jelöl meg a jogszabály, mégpedig a november 30-át.
Részlet a válaszából: […] A 326/2013. Korm. rendelet szabályai alapján a probléma valóban fennáll. A pedagógusminősítés elvben egy több évre kiterjedő folyamat, a jelentkezést és a portfólió feltöltését még a minősítés évét megelőző évben kell megtenni, a minősítés évében történik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Leltárfelelősség feltételeinek hiánya esetén fennálló munkavállalói kárfelelősség

Kérdés: Masszázsszalonunkban az utóbbi időben több törülköző is eltűnt, amit a készletek leltározásakor vettünk észre. Azt gyanítjuk, hogy valamelyik masszőrünk vitte haza a cég tulajdonában álló törülközőket. Szeretnénk kivizsgálni az ügyet. Minden masszőr munkaviszonyban áll nálunk. Ha tényleg bebizonyosodik, hogy valamelyik kolléga vitte el a törülközőket, akkor tudunk vele szemben leltárfelelősséget érvényesíteni? Ha nem, hogyan tudjuk felelősségre vonni?
Részlet a válaszából: […] A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel [Mt. 182. § (1) bek.]. Ugyanakkor a leltárhiányért való felelősségre vonás feltételeit az Mt. tételesen rögzíti. E szerint a leltárhiányért való felelősség feltétele a leltáridőszakra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Munkavállalói kárfelelősség a munkáltató megbírságolása miatt

Kérdés: Egy munkavállalónk elmulasztott elküldeni egy bevallást a hatóságnak, ami miatt bírságot szabtak ki a cégünkre. Az eljárás során nem tudtuk kimenteni magunkat, nem fogadták el, hogy a társaság (vagyis gyakorlatilag a munkavállalónk, mivel kizárólag ő foglalkozott az üggyel) úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ilyen esetben a kimentés sikertelensége megalapozza a munkavállaló kárfelelősségét is a munkáltatóval szemben?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható [Mt. 179. § (1) bek.]. A munkaviszonyban a munkavállaló is az adott helyzetben általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Kár részbeni megtérülése munkáltatói fizetési felszólítással

Kérdés: Nemrég megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát, mert szándékos magatartásával 520 000 Ft kárt okozott a cégünknek. Mindenképpen szeretnénk, ha kárunknak legalább egy része megtérülne, de ekkora összeg miatt lehetőség szerint nem akarunk pert indítani, ami évekig elhúzódik. Van-e más megoldás arra, hogy legalább egy része megtérüljön, ha a munkavállaló önként nem téríti meg az okozott kárt?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint a munkáltató a munkaviszonyból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti [Mt. 285. § (1) bek.]. Ugyanakkor a munkáltató ettől eltérően a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Munkavállalói felelősség ellopott üzemanyagkártya miatt

Kérdés: Egyik munkavállalónk kamionsofőr, akinek autóját feltörték, a munkáltató által kiváltott üzemanyagkártyákat ellopták (kicserélték más kártyákra), majd a lopott kártyákkal vásároltak jelentős mennyiségű üzemanyagot. A lopást úgy észleltük, hogy csak a vásárlás tényéről értesültünk; a munkavállaló nem vette észre a cserét. A kártyákat ekkor azonnal letiltottuk. Mekkora a munkavállaló felelőssége a lopott kártyákkal okozott kárért?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Munkaruha átvétele és elszámolása munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Több kölcsönző cégtől is igénybe veszünk munkavállalókat, akiknek az egységes munkaruhát mi adjuk ki. A munkavállalók egy része sajnos nem adja le ezeket az elszámoláskor, sok esetben a dolgozók egyszerűen eltűnnek, és nem elérhetők. Az új munkaruhák árát a kölcsönbeadóktól próbáltuk meg bekérni, de olyan visszajelzés érkezett az egyiktől, hogy ő nem felel az alkalmazottaiért, és a kárt nekünk kell a kölcsönzöttekkel szemben érvényesítenünk. Valóban így van? Milyen úton tudjuk ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló károkozása vagy személyiségijog-sértése esetén a kölcsönvevő a munkavállalóval szembeni igényét az Mt. rendelkezései szerint érvényesítheti [221. § (1) bek.]. A törvényi szabályok értelmében a kölcsönvevő minősül munkáltatónak akkor, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Munkabérből levonás a kölcsönvevő részére

Kérdés: Az egyik kölcsönzött munkavállalónk a targoncával közlekedve elvétette a kaput, és megrongálta az üzem falát, valamint a kapuemelő automatikáját. A kölcsönbeadóval kötött megállapodásunk alapján a munkavállaló által okozott károk tekintetében mi minősülünk munkáltatónak. A munkavállaló el is ismerte a felelősséget és a kár összegét, és meghatalmazást kívánt adni a kölcsönbeadónak, hogy a munkabéréből a megállapított ütemezés szerint közvetlenül vonja le, és utalja át részünkre a kártérítési részleteket. Ezt azonban a kölcsönbeadó megtagadta, arra hivatkozással, hogy a kölcsönvevő követelését még a munkavállaló hozzájárulása esetén sem vonhatja le a munkabérből. Ez valóban így van?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló károkozása esetén a kölcsönvevő a munkavállalóval szemben kártérítési igényét e törvény rendelkezései szerint érvényesítheti [Mt. 221. § (1) bek.], amennyiben a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő eltérően meg nem állapodnak. A munkabérből való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Munkáltatói kárfelelősség kölcsönzött munkavállaló esetén

Kérdés: Egy építkezésen dolgoztam kölcsönzött munkavállalóként. Egy másik, szintén az építkezésen dolgozó cég munkavállalója rám ejtett egy vasrudat, a karom eltörött, és az orvos tájékoztatása szerint hosszú ideig kezelés alatt fogok állni. Az orvosi kezelés rendkívül drága, a balesetet okozó pedig nem akarta elismerni a felelősségét, ezért megkerestem a balesetet okozó személy munkáltatóját, hogy fizessen nekem kártérítést. A cég azonban nem akart velem tárgyalni, azt mondták, hogy közvetlenül nem igényelhetek tőlük kártérítést. Ha hozzájuk nem fordulhatok, akkor ki a felelős az engem ért kárért?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkavállalót a munkavégzésével összefüggésben éri kár, akkor ezt a kárt a munkáltató köteles megtéríteni [Mt. 166. § (1) bek.]. A munkáltató akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.