Elhelyezkedés korlátozása – megegyezés után, munkaviszony megszűnése előtt

Kérdés: Munkavállalónkkal a kezdeményezésünkre a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről állapodtunk meg oly módon, hogy a tényleges megszűnés időpontja hat hónap múlva következik be. A megszűnés időpontjáig a munkavállalót mentesítettük a munkavégzési kötelezettsége alól. Ha a munkavállaló időközben talál másutt állást, köteles-e minket erről tájékoztatni, vagy a munkavégzés alóli mentesítés egyben azt is jelentette, hogy szabadon vállalhat munkát? Az igazat megvallva, azt nem szeretnénk, hogy valamelyik konkurens céghez menjen el, mialatt még hozzánk fűzi a munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése történhet oly módon is, hogy a munkaviszony nem azonnali hatállyal, hanem egy jövőbeli időpontban szűnik meg, elképzelhető, hogy ez idő alatt a munkavállaló másik munkahelyet talál. Önmagában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Vezetői versenytilalmi megállapodás – nem mellőzhető az ellenérték

Kérdés: Lehet-e vezető állású munkavállalók esetében eltérni a versenytilalmi megállapodás ellenértékére vonatkozó szabályoktól, adott esetben ellenérték nélküli megállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] A felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. E kötelezettség teljesítéséért a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Másodállás autószerelőként

Kérdés: Lehet-e még autószerelő szakmában másodállást kiváltani és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] Az ún. másodálláson a munkavállaló fennálló munkaviszonyához képest további munkaviszony létesítését értjük. Az is elképzelhető, hogy egy munkavállaló egyéni vállalkozóként kíván dolgozni a munkaviszonya mellett. Általában megállapítható: a szerződéses szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

További munkaviszony-létesítés – a korlátozhatóság feltételei

Kérdés: Egyik munkavállalónknak cégünknél napi 8 órás munkaviszonya van jelenleg. Szeretne még egy részmunkaidős állást vállalni, napi 2 órában. Lehetséges ez? Nem ütközik azzal a szabállyal, hogy egy héten maximum 48 órát lehet dolgozni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje valóban legfeljebb negyvennyolc óra lehet [Mt. 99. § (2) bek. b) pont]. Ez a korlátozás azonban csak az adott munkaviszony tekintetében értelmezendő, esetünkben a munkavállaló meglévő napi nyolcórás munka­időre létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Részmunkaidő és munkaközi szünet, a gyermek után járó pótszabadság

Kérdés: A munkavállalót az egyik társaság 4 órában, míg egy másik társaság szintén 4 órában alkalmazza naponta. Ebben az esetben mindkét munkáltatónál "főállású" munkavállaló vagy részmunkaidős foglalkoztatású lesz? A munkaközi szünet (ebédidő) jár-e, és melyik munkáltatónál? Jár-e a gyerekek után szabadság, ha nem a munkavállalónál vannak a gyerekek?
Részlet a válaszából: […] A leírt esetben két, egymással párhuzamosan fennálló munkaviszonyról van szó, hiszen különbözőek a munkáltatók. Ebből eredően a két munkaviszonyban teljesítendő munkaidő nem adódik össze, tehát két négyórás részmunkaidős munkaviszonyról van szó.A munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Vezető versenytilalmi megállapodása

Kérdés: Az Mt. szerint a versenytilalmi megállapodásban a munkavállaló számára ellenértéket kell adni. Azonban a vezető állású munkavállalóról szóló részben azt találjuk, hogy ezektől a rendelkezésektől el lehet térni. Kérdésem, hogy az ellenértéktől is el lehet-e térni a vezető állású munkavállaló esetében? Milyen választ ad erre a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...törvény valóban úgy rendelkezik, hogy a vezető munkaszerződése az új Mt. II. részében foglalt rendelkezésektől eltérhet. Az egyetlen kivétel, hogy a munkaszerződés sem rendelkezhet úgy, hogy a kollektív szerződés hatálya kiterjed a vezetőre [új Mt. 209. § (1)-(2) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Megváltozott munkaképesség szerepe a munkához jutásban

Kérdés: Egy hónapja lettem megváltozott munkaképességű – 40%-ot állapítottak meg, de ez a mérték sajnos emelkedni fog, mert az állapotom folyamatosan romlik. Már egy hónapja táppénzre kényszerültem, mert az önkormányzatnál a munkahelyemen – iktatásban dolgoztam, és 30-40 kg-os csomagokat, leveleket cipeltem mindennap – nem tudom ellátni a feladatomat. Első lépésben a közvetlen főnökömet kerestem meg, de mivel tanulmányi szabadságon van, a jegyző úrhoz fordultam azzal, hogy más munkakörben szeretnék dolgozni, és nem is ragaszkodom mindenáron a jelenlegi területhez, de az sem állapot, hogy addig táppénzen legyek, míg a közvetlen főnököm szabadságon van. Sajnos csak május 5-ig szól a szerződésem – közhasznú foglalkoztatásban veszek részt –, és ebből adódik, hogy a bérem is alacsony, ami alapján a táppénzem is mindössze 48-50 000 Ft között van. Ha nem sikerül egyezségre jutni a munkaadóval – nem tudnak ülőmunkát biztosítani –, akkor milyen lehetőségeim vannak, mind a munkaviszony létesítése körében, mind a keresetkiegészítés terén?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonnyal kapcsolatban – a munkaviszony létesítésétmegelőző eljárásban is – az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani(Mt. 5. §). E követelmény sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató amunkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.