Rendkívüli munkaidő és állásidő – értelmezése munkaidőkeretben

Kérdés: Az Mt. tartalmaz-e olyan tételes szabályt, amely jogalapot ad a munkáltatónak arra, hogy a foglalkoztatási kötelezettségéből eredő beosztás szerinti (rendes) munkaidőben teljesítendő havi óraszám mértékét csökkenthesse annak érdekében, hogy egy munkaidő-beosztástól eltérő (rendkívüli) munkaidőben végzett munka megvalósulása esetén a munkáltató mentesülni tudjon a rendkívüli munka idejére járó időarányos alapbér megfizetésétől? A munkáltató csak a munkaszerződés szerinti havi alapbért és a rendkívüli munka bérpótlékrészét szeretné megfizetni. Ha erre nincs törvényes lehetőség, de a munkáltató mégis csökkentette a beosztás szerinti órák számát (kevesebb rendes munkaidőt osztott be a havi keret mértékénél), akkor ebben az esetben a munkáltató rosszabbul jár-e, mert a rendes munkaórákra járó időarányos alapbéren felül köteles lesz megfizetni a munkavállaló részére egyrészt a beosztani elmulasztott órákért az állásidőre járó időarányos alapbért, másrészt a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért az időarányos alapbért és a bérpótlékot? Jól gondolom, hogy a munkavállaló munkaszerződésében szereplő alapbér összege kizárólag csak a rendes munkaidőben végzett munka ellenértéke lehet (EBH2002. 788), tehát "a felek megállapodásával" rendkívüli munka esetén sem az arra járó időarányos alapbért, sem a bérpótlékot nem lehet az alapbér részének tekinteni?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés alapján a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési, míg a munkáltatót foglalkoztatási és bérfizetési kötelezettség terheli. A rendelkezésre állási, valamint foglalkoztatási kötelezettség időbeli mértékét a munkaszerződés alapján irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Rendkívüli munkaidő éves mértéke munkaidőkeretben

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 176. számában a 3505. számon megjelent cikk témakörével kapcsolatosan a következőket kérdezném. Ha a 36 havi munkaidőkeretben a munkavállaló önként vállalt túlmunka alapján a keret első 24 hónapja után plusz 800 órával rendelkezne, akkor a keret utolsó 12 hónapjában ez a 800 óra plusz "lenullázható-e" úgy, hogy a munkáltató a beoszthatónál 800 órával kevesebb órát oszt be a munkavállalónak, és ezzel a technikával a keret zárásakor mentesülne a rendkívüli munkavégzés teljes megfizetése alól? Másképpen fogalmazva, a munkavállaló által "önként vállalt túlmunka", vagyis a 150 (100) óra lehet-e (elnevezésétől eltérően) a munkaidőkeret része akkor is, ha ez a 800 óra plusz a 24. hónap után az előzetes munkaidő-beosztási szabályokra előírt határidő (96 óra) maradéktalan betartásával keletkezett? Álláspontom szerint a munkavállaló azért vállalná el "önként" a 250 (300) óra feletti munkavégzést, hogy azért megkaphassa a keret zárásakor a már kifizetett 36 havi alapbérén felül a túlmunkáért járó 100% alapbért és az 50% pótlékot, mint kereten felüli bért, és nem azért, hogy a munkáltató a 36 hónap alatt még jobban tudjon "játszadozni" a munkavállaló munkaidő-beosztásával, és a keret zárásakor esetleg nulla forint pluszbért kapjon. Álláspontom szerint a 12., illetve a 24. hónap végén a 250 (300) óra felett "önként teljesített" többletóra már semmiképpen sem lehet a munkaidőkeret része. Ezért a munkavállaló jogosultságot szerez arra, hogy a 250 (300) óra feletti túlmunka ellenértéke ne a 36. hónap végén, hanem már a 12., illetve a 24. hónap végén "túlóraként" kifizetésre kerüljön számára. A munkáltató csak az évi 250 (300) órával tudna a munkaidőkeretben szabadon "játszani".
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidő sajátossága, hogy azt csak a munkaidőkeret zárásakor lehet megállapítani, és csak ekkor kell elszámolni, illetve kifizetni (Mt. 156. §). A munkaidőkeret tartama alatt nem értelmezhető az a kérdés, hogy a munkavállaló hány óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Rendkívüli munkaidő díjazása havibér esetén

Kérdés: Egy állásfoglalás szerint, ha a munkáltató eleve kevesebb rendes munkaidőt osztott be, mint a munkaidőkeret időtartama, vagy egyáltalán nem osztott be munkaidőt a munkavállaló részére, akkor egy esetleges munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés elrendelése esetén az azért jogszerűen járó időarányos alapbért is bele lehet számítani a havibérbe, és csak a bérpótlékot kell kifizetni a munkavállalónak. Munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés esetén az időarányos alapbér kifizetésére csak a munkaidőkeret óraszámának túllépése esetén van törvényes lehetőség. "A havibérrel díjazott munkavállaló rendkívüli munkaidőben történő munkavégzése esetén – a »túlórapótlékon« felül – külön díjazásra csak akkor jogosult, ha ezzel egyidejűleg a szerződésben kikötött munkaidejét meghaladóan teljesített munkaidőt [Mt. 143. § (1)-(5) bek.]. Havibérezés esetén ugyanis a havibér – feltéve, hogy a teljesített munkaidő tartama a szerződéses munkaidőt még nem haladta meg – tartalmazza a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó alapbért is, mert mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidőt a munkavállaló által teljesített munkaidőként kell számításba venni, hiszen az Mt. 86. §-a semmi különbséget nem tesz a munkaidő rendes vagy rendkívüli jellege tekintetében." Álláspontom szerint a rendkívüli munkavégzésért megillető időarányos alapbér minden esetben – a munkaidőkeret tényleges teljesítésétől függetlenül – megilleti a munkavállalót, a havi alapbéren felül. Jól gondolom? Az Mt. melyik paragrafusa alapozhatná meg az én álláspontomat?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben kifejtett álláspont téves, az Mt. vonatkozó szabályát pontatlanul idézi. A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben végzett munka esetén jár a bérpótlék és – természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Rendkívüli munkavégzés elrendelhetősége

Kérdés: Kötelezhető-e túlórára a dolgozó akkor is, ha a megbeszélésen többen is tiltakoznak, mert nem bírják? A munkáltató ezt nem veszi figyelembe, egyszerűen megrendeli a buszjáratot 2 órával későbbre. A heti 48 órát is túllépi, van, hogy heti háromszor 2 órát és szombatot (4 órát) rendel el, határidőre hivatkozva. Van másik vállalkozása is, ahová vihet a munkából, ha nem tudjuk megcsinálni, 4 éve ez rendszeres, azzal védekezik, hogy van, amikor nincs munkánk, és állásidőt fizet. Megteheti ezt a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató alapvetően jogosult a munkavállalót rendkívüli munkaidő teljesítésére kötelezni, ennek elrendelésekor azonban köteles a törvény által szabott korlátozásokra tekintettel lenni. Ilyen korlátozás többek között a munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Rendkívüli munkaidő egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás esetén hogyan értelmezendő az Mt. rendkívüli munkaidőt maximáló 109. §-a, azaz praktikusan az egynapos bejelentés esetén van-e lehetőség kilenc órát dolgoztatni, természetesen az egy órára jutó 50%-os bérpótlék kifizetése mellett?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített foglalkoztatásra is az Mt. szabályait kell alkalmazni, hacsak az Mt. 201-203. §-ai ezt nem zárják ki. A kérdés vonatkozásában megállapítható, hogy az Mt. egyedül a munkaidő-beosztás előzetes közlésére vonatkozó határidőket, a munkaidő vasárnapra való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Pihenőidő-minimum

Kérdés: 19 óra munka és több mint 20 órás ébrenlét után a főnököm elrendelte a másnapi műszakot is. A két műszak között kevesebb mint 9 óra pihenőm lett volna, ezért megtagadtam a munkába állást. Nem ismerem a pihenőidőre vonatkozó szabályokat, de valószínűnek tartom, hogy ez a tettem nem marad következmények nélkül. Miképp védekezhetek a munkáltatómmal szemben?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló teljes napi munkaideje az általános szabály szerint napi nyolc óra lehet [Mt. 92. § (1) bek.]. Ugyanakkor a teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Behívás – a különös részmunkaidő

Kérdés: A behívásos munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók csak és kizárólag munkaidőkeretben foglalkoztathatók? A munkaszerződésben a napi óraszámot kell beírni, amire előre láthatólag szeretném behívni, vagy lehetséges azt írni, hogy napi maximum hat órára van behívási kötelezettsége, illetve munkaidőkeretben a havi óraszámot, amit le szeretnék dolgoztatni? Bejelentésnél a T1041-es nyomtatványon a heti óraszám rovatban mit kell szerepeltetni? Például napi négyórás munkaszerződés esetén az adott hónap első hetében két napot dolgozik, a második héten nem dolgozik, a hónap harmadik hetében nem dolgozik, a negyedik héten öt napot dolgozik. Mi lesz a munkavállalónál a bejelentésen a heti óraszáma? Ha módosul a keret, a T1041-es nyomtatványon módosítani kell?
Részlet a válaszából: […] A behíváson alapuló munkavégzés a részmunkaidő egyik sajátos esete, amikor a munkaidő mértéke a napi hat órát nem haladja meg. A törvény szerint ebben az atipikus munkajogviszonyban a munkavállaló munkaszerződés alapján a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Rendkívüli munkaidő – adminisztratív módon nem korlátozható

Kérdés: Cégünknél a szellemi dolgozók körében gyakori a túlóra, amit nem a munkáltató rendel el, de ha valaki tovább marad az irodában, azt utólag mindig elismerjük rendkívüli munkaidőnek. Kérdésünk, hogy korlátozható-e a munkáltató által elismert túlóra? Például bevezethetjük-e, hogy a következő naptári félévtől legfeljebb havi 20 óra túlórát számolunk el havonta, a többit pedig nullázzuk?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony alapján a munkavállaló a munkáltató által előírt munkaidőben köteles megjelenni, és a munkaideje alatt a munkáltató rendelkezésére állni [Mt. 52. § (1) bek. a) és b) pontok]. A munkavállaló munkaidejének mértékét a munkaszerződése határozza meg, külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Munkaidő-beosztás és szabadságolási terv

Kérdés: Az Mt. 124. §-ában visszatérő a munkaidő-beosztás és a szabadság korrelációja. Mit kell előbb elkészíteni: a beosztást vagy a szabadságolási tervet? Az Mt.-ből úgy tűnik, mindenképpen a munkaidő beosztása készül el először, és csak utána jöhet a szabadság kiadása, mert ellenkező esetben a munkáltató eleve nem osztaná be a munkavállalót a szabadságként tervezett időszakra. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Munkaidő-beosztás – a szabadság és a betegszabadság tekintetében

Kérdés: Mit lehet a munkaidő-beosztás alatt érteni? Ha két műszakos munkarend van (délelőtt és délután), ami hetente változik egy munkavállalót illetően (egyik héten délelőttös, azt követő héten délutános), akkor az már beosztásnak tekintendő? A munkahét 40 órás, 5 munkanap, 2 szabadnap (szombat, vasárnap), igazodva a naptári hétköznapokhoz. A fizetett szabadságra és betegszabadságra járó díjazás számításának szempontjából kérdéses.
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztás annak meghatározását jelenti, hogy a munkavállaló a munkaidejét mikor fogja teljesíteni. Például egy teljes munkaidős munkavállaló a hét mely napjain és mikor fogja "ledolgozni" a 40 órányi munkaidőt. A törvény szerint a munkaidő-beosztást a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.
1
2