Több munkáltatóval kötött munkaszerződés vezető esetén

Kérdés: A Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Az Mt. 195. §-ának (1) bekezdése értelmében több munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodhatnak meg. A több munkáltató által létesített munkaviszony alkalmazható igazgatósági tagi munkakörre? Azaz a munkavállaló mint igazgatósági tag egy munkaviszony keretében több munkáltató részére elláthatja az igazgatósági tagi munkakörbe tartozó feladatokat?
Részlet a válaszából: […] Általános szabályként az Mt. valóban rögzíti, hogy több munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodhatnak meg [Mt. 195. § (1) bek.]. A vezetők tekintetében a törvény külön nem rendelkezik a több munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Felmondási idő módosításának tilalma köztulajdonban álló munkáltató esetén

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 122. számában a 2395. sorszámú kérdéssel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy módosul-e a kérdésre adott válasz abban az esetben, ha a munkaviszony köztulajdonban álló munkáltatóval áll fenn? Megállapodhat-e a munkavállalóval rövidebb felmondási időben a dolgozó által beadott felmondás alapján, amellett, hogy a felmondási jogcímen nem szeretne változtatni a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] Köztulajdonban álló munkáltató az Mt. értelmében a közalapítvány, valamint az a gazdasági társaság, amelyben az állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, térségi fejlesztési tanács, költségvetési szerv vagy közalapítvány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Szabadság – megváltási tilalom jogutódlás esetén

Kérdés: A cégünket megvásárolta egy másik gazdasági társaság. Úgy tűnik, hogy átveszik a legtöbb munkavállalót. Egyik kollégánk érdeklődött, hogy ha őt is átveszik, akkor a mi cégünknek mindenképpen meg kell-e váltani a szabadságát, vagy esetleg lehetősége van arra, hogy továbbvigye a másik céghez, mert az év második felében szeretne több napra szabadságra menni.
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához elengedhetetlen annak tisztázása, hogy a cég, illetve a munkavállalók átvétele munkáltatói jogutódlás keretében történik-e. Munkáltatói jogutódlásról, azaz a munkáltató személyében bekövetkező változásról akkor beszélünk, ha az átadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Mt. hatálya közvállalat esetében

Kérdés: Köztulajdonban álló gazdasági társaság jogosult-e alkalmazni a Kttv. vagy a Kjt. előírásait? Valamint jogosult-e rendelkezési állományba helyezni létszám felettinek ítélt munkavállalóját?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. hatálya – egyéb személyek mellett – a munkáltatóra terjed ki [Mt. 2. § (1) bek. a) pont]. Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat (Mt. 33. §). A gazdasági társaságok az Mt. hatálya alatt működnek, akkor is, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Vezetői "tisztséghalmozás" – egy kft. ügyvezetése mellett

Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társaság ügyvezető igazgatója heti negyven órában, munkaviszony keretében dolgozik. Kérdésem, hogy emellett vállalhat-e egy vagy több további korlátolt felelősségű társaságban vezető tisztséget díjazás nélkül, tagként?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. a régi Gt.-vel összhangban továbbra is akként rendelkezik, hogy a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő, így a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője is – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Közvállalati munkajogi szabályok – jogszabály-szerkesztési pontatlanság

Kérdés: A 2009. december 4-től hatályos köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (Köztv.) 7. §-át az Mth. 69. §-a (3) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte. Ez a szakasz a köztulajdonban álló gazdasági társaságnál munkaviszonyban álló munkavállalók körében a végkielégítésre való jogosultság és a felmondási idő tekintetében alkalmazott korlátozásokat az akkor hatályos régi Mt.-ben foglaltakhoz képest, ami azonban azóta hatálytalan. A Köztv. 9. §-ának (2) bekezdése miért hivatkozik még mindig a 7. § (1)-(3) bekezdésére, ha a jelenleg hatályos törvény 7. §-a csak (1) bekezdést tartalmazza, és teljesen más tartalommal rendelkezik, mint korábban? Erre tekintettel hogyan kell értelmezni a 9. § (2) bekezdését? A köztulajdonban álló munkáltatónál a 2009. december 4-e előtt már hatályban lévő azon munkaszerződések, melyek a végkielégítés és felmondási idő tekintetében eltérnek az Mt. kógens szabályaitól, amennyiben 2014-ben az alapbér tekintetében módosulnak, akkor azzal jár-e, hogy a végkielégítés és felmondási idő mértéke a kollektív szerződés, illetve az Mt. által meghatározott szintre "esik vissza"? Vagy most már csak az Mth. 11. §-ának (1) bekezdése az irányadó, függetlenül attól, hogy módosításra került-e javadalmazásra vonatkozó részében az adott munkaszerződés?
Részlet a válaszából: […] A Köztv. 7. §-ának (1)-(3) bekezdése – e törvény hatálybalépésekor – a felmondási idő, a végkielégítés és a versenytilalmi megállapodás ellenértékének mértéke tekintetében tartalmazott korlátozó rendelkezéseket. A Köztv. 9. §-ának (2) bekezdése kimondta,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Munkáltató személyében történő változás – a tevékenység "visszaszervezése"

Kérdés: Újonnan alakult köztulajdonban lévő gazdasági társaság vagyunk. Az alapítónk szándéka szerint a mi társaságunk által foglalkoztatott munkavállalókkal fogja ellátni azokat a feladatokat, melyeket eddig alvállalkozók útján látott el. A folytonosság érdekében felvettük azokat az embereket, akik eddig az alvállalkozóknál látták el a feladatokat. Új munkaszerződést kötöttünk velük, próbaidőt is meghatároztunk. Az egyik munkavállaló szerint azonban mi a korábbi munkáltatója jogutódai vagyunk, és szerinte jogellenesen kötöttük ki a próbaidőt. Jogszerűen jártunk el, vagy tényleg jogutódnak minősülünk?
Részlet a válaszából: […] A régi Mt. által alkalmazott terminológia szerinti munkáltatói jogutódlásnak minősül az Mt. alapján egy gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvétele [Mt. 36. § (1) bek.]. Általános szabály szerint pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Eltérés lehetősége a vezetőkre vonatkozó szabályoktól

Kérdés: Az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szabályozza a törvénynél fogva vezetőnek minősülő munkavállalók fogalmát, míg a (2) bekezdés a munkaszerződésnél fogva vezetőnek minősülő munkavállalókét határozza meg. A törvény úgy rendelkezik, hogy a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, továbbá tiltja a különböző vállalkozásokban történő részesedésszerzést is. Ezen rendelkezések ellenére a vezetőnek munkaszerződésben a munkáltató engedélyezheti-e a további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, például abban az esetben, ha a vezetőnek van egy családi betéti társasága, ahol beltag, de a tevékenységi köre nem azonos a munkáltatóéval? Vagy a fenti szabályozás kógensnek tekintendő, és nem lehetséges eltérni tőle?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. rendelkezései szerint a vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészében – helyettesítésére jogosított más munkavállaló [Mt. 208. § (1) bekezdés]. Ugyanakkor a törvény rögzíti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Közvállalat – a rövidebb teljes napi munkaidő kizárása

Kérdés: Köztulajdonban álló munkáltatóként kérdezem, hogyan értelmezzük az Mt. 205. §-ának (3) bekezdését? E szerint nem alkalmazhatunk részmunkaidős munkavállalót? Vagy nem írhatunk elő olyan beosztást, ami bármelyik napon 8 óránál rövidebb?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses szabály szerint köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyban az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidő – az egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében történő megállapítást kivéve – nem írható elő [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Munkaerő-kölcsönzés és egyenlő bér

Kérdés: 2011. december 1-jétől változtak a munkaerő-kölcsönzés szabályai. Többek között szigorodott az a szabály, hogy milyen feltételekkel kell egyenlő bért fizetni a kölcsönvevő saját munkavállalóinak és a kölcsönzött dolgozóknak. Úgy tudjuk, hogy az új Mt. ismét módosít a szabályokon, mégpedig a munkáltatókra kedvezőbben. Kölcsönvevői szempontból mikortól kell ugyanazokat a juttatásokat (műszakpótlék, éjszakai pótlék, cafeteria) adni a kölcsönözötteknek is?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. szerint a kikölcsönzés tartama alatt a munkavállalószámára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókrairányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket. E körbe sorolja atörvény a munkabér összegére és védelmére, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.
1
2