Munkahelyi félelemkeltés mint felmondási ok

Kérdés: Cégünk egyik osztályáról több munkavállaló panaszkodott egy bizonyos kollégára. Elmondásuk szerint furán viselkedik, több alkalommal erőszakos dolgokról beszélt nekik, ezért mindig szoronganak a közelében. Előfordult, hogy állatkínzásról vagy valaki megveréséről is fantáziált, amit többeknek hangoztatott. A munkavállalók azt kérték, hogy távolítsuk el, mert lassan nem mernek vele egy szobában tartózkodni. A fentiek szolgálhatnak-e alapul egy munkáltatói felmondáshoz?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatói felmondás indoka – többek között – a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő ok is lehet [Mt. 66. § (2) bek.]. Amennyiben valamely munkavállaló olyan magatartást tanúsít, hogy azzal félelmet kelt kollégáiban, olyan munkahelyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés – az "aláírás" visszavonása

Kérdés: Nagyon sikeres 3 évet és 2 hónapot töltöttem egy cégnél területi képviselőként. Megnőtt az eladásunk, részben a befektetett munkám által. 2016. június 9-én reggel fölhívott a főnököm, hogy 15 órára menjek be a cég központjába, majd közölték velem, hogy azonnali hatállyal felmondanak, mert a többi kollégám nem szeretne velem együtt dolgozni, mivel elviselhetetlen a modorom. Nagyon megdöbbentem. Majd megkérdezték, hogy melyik típusú megszüntetést választom, a közös megegyezést, vagy az azonnali hatályú felmondást, amit ők nem javasolnak. Én a közös megegyezést választottam, és alá is íratták velem. Le kellett azonnal adnom a munkaeszközeimet, autót stb. A történteket átgondolva, arra a következtetésre jutottam, hogy nem jól döntöttem. Az a kérdésem, hogy a közös megegyezést vissza tudom-e vonni, ha igen, milyen módon? A kilépőpapírokat nekem kell átvennem?
Részlet a válaszából: […] A közös megegyezés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre (Mt. 14. §), feltételezi mindkét fél egybehangzó akaratát. A közös megegyezés ebből kifolyólag csak mindkét fél egyetértésével módosítható. A munkavállaló egyoldalúan nem "vonhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Elmaradt jövedelem követelhetősége

Kérdés: Társasháznál gondnoki munkakörben dolgoztam 2011. június 1-jétől 2014. július 26-ig, de csak 2014. január 1. és 2014. május 26. között voltam bejelentve. A 2014-es közgyűlésen leváltottuk a közös képviselőt, aki – amiért én is ellene szavaztam – felmondott, de én tovább végeztem a munkát még két hónapig a többségi tulajdonosok kérésére. Erre az időre azonban a mai napig nem fizették ki a béremet. Fordulhatok még a munkaügyi bírósághoz?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő leteltével megszűnik. Ugyanakkor, ha a munkavállaló a munkáltató tudtával és beleegyezésével tovább dolgozik, akkor a felek ráutaló magatartása alapján a munkaviszony továbbra is fennállt a kérdéses két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Azonnali hatályú felmondás – a jogvesztő határidők kezdete

Kérdés: Munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésével összefüggésben a szubjektív és objektív határidő értelmezése kapcsán kérem segítségüket. A munkáltató szabályozta, hogy írásban be kell jelenteni a munkavállalónak a munkaviszonyon kívül folytatott egyéb tevékenységet. A bírósági határozatokban közzétett eseti döntésekben nem egy esetben a bírói jogalkalmazás állapot cselekményként tünteti fel a bejelentés elmulasztását. Értelmezhető-e úgy, hogy a bejelentés napjáig a szubjektív és objektív határidő nem kezdődik meg?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. akként rendelkezik, hogy az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Felmondási ok – az ügyfél szerződésbontása

Kérdés: Egyik üzletkötőnk vállalhatatlan módon kommunikált egy fontos ügyféllel és ezzel komoly hibát vétett. Magatartása következtében az ügyfelünk felbontotta velünk a szerződést, ami nagyon komoly bevételkieséshez vezetett. A hibát egyértelműen az üzletkötő munkavállaló követte el. A vezetőség viszont addig halogatta a döntést az azonnali hatályú felmondását illetően, hogy kifutottunk a határidőből. Ilyen esetben ugyanezen ok miatt felmondással megszüntethetjük a munkaviszonyt, vagy ahhoz teljesen más indoklás kell?
Részlet a válaszából: […] Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Hátrányos jogkövetkezmény – fizetés nélküli szabadság alatt vezetett blogért

Kérdés: Az egyik munkavállalónk fizetés nélküli szabadságon van. Viszont jelenleg is vezet egy blogot, amin olyan bejegyzések jelennek meg, amelyek gyakran rossz színben tüntetik fel a céget. Ha fizetés nélküli szabadságon van az illető, akkor emiatt alkalmazhatunk-e vele szemben hátrányos jogkövetkezményeket, illetve felmondhatunk-e neki, vagy meg kell várni, amíg véget ér a fizetés nélküli szabadsága?
Részlet a válaszából: […] A fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkavállaló munkavégzési kötelezettsége szünetel. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy valamennyi, munkaviszonyból származó jog és kötelezettség is szünetelne. A fizetés nélküli szabadság tartama alatt is vannak olyan munkavállalói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Munkavállalói azonnali hatályú felmondás tartalmi elemei

Kérdés: A 2015. évi jogszabályi rendelkezések szerint az azonnali hatályú felmondást a munkavállaló részéről milyen szöveggel kell megírni, hogy a törvénynek megfeleljen.
Részlet a válaszából: […] Az azonnali hatályú felmondásra az Mt. mind a munkáltató, mind a munkavállaló részéről szigorú és alapvetően azonos követelményeket határoz meg. A jogszabályi rendelkezések e körben 2015. évben sem változtak az Mt. 2012. évi hatálybalépése óta. Az azonnali hatályú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Azonnali hatályú felmondás – a kétszeres alkalmazás tilalma

Kérdés: Sok munkavállalót foglalkoztató cég vagyunk, és a tevékenységünk jellegéből adódóan nagyon nagy nálunk a fluktuáció. A nyár folyamán egy alkalommal sajnos csak szóban közöltük egyik munkavállalónkkal, hogy azonnali hatállyal megválunk tőle. Ez a munkavállaló most pert indított jogellenes munkaviszony-megszüntetésre hivatkozva. Tudjuk-e esetleg orvosolni a korábbi mulasztást, ha mostani dátummal kiküldjük neki az indokolt, írásbeli azonnali hatályú felmondást?
Részlet a válaszából: […] Az azonnali hatályú felmondást is – mint valamennyi munkaviszony-megszüntetésre irányuló jognyilatkozatot – írásba kell foglalni. Ez alól kivételt nem határoz meg az Mt. Az azonnali hatályú felmondást a munka­adó indokolni köteles, minderre akkor van módja, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Munkavállalói azonnali hatályú felmondás – indokolás és határidő

Kérdés: Asszisztens vagyok egy kisvállalkozásnál. Az elmúlt három hónapban azt tapasztaltam, hogy minden hónapban késett a munkáltatóm a fizetésem kiadásával. Először csak egy hetet, a következő hónapokban már több mint két hetet. Emellett folyamatosan túlóráznom is kell, de mindig arra utasítanak, hogy a nyilvántartásban úgy írjam be, mintha napi nyolc órát dolgoznék. Mit tehetek ebben az esetben? Fel tudok-e mondani ezen okok miatt úgy, hogy valamilyen módon megkapjam az engem illető végkielégítést, hiszen már hét éve a cégnél dolgozom? Ha igen, akkor vonatkozik-e rám valamilyen határidő?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató munkaviszonyból származó lényeges kötelezettsége, hogy a munkavállaló részére munkabért fizessen, ideértve a rendkívüli munka díjazását is. Így ezen kötelezettség jelentős mértékű megszegése esetén a munkavállaló megalapozottan élhet munkavállalói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Szabadságvesztés büntetés – mint munkaviszony-megszüntetési ok

Kérdés: A társaságunk egyik alkalmazottja szabadságvesztés kiszabása miatt pár hónapra börtönbe vonult. Ilyen esetben az alkalmazottunk munka­viszonyát meg kell-e szüntetni, vagy elegendő csak szüneteltetni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkavállalót szabadságvesztés büntetésre ítélik, a munkáltató megítélésétől függ, hogy megszünteti-e a munkaviszonyt, vagy csak szünetelteti. Az Mt. e tekintetben előírást, azaz munkaadói kötelezettséget sem állapít meg. A munkavállaló – többek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.