Munkaszerződés-módosítás ráutaló magatartással

Kérdés: A felek szerződéskötéskor 500 000 Ft havi munkabérben állapodtak meg azzal, hogy egy év elteltével ezt módosítják, miszerint a havi munkabér 300 000 Ft-ra csökken, és mellette a munkavállaló teljesítményarányosan jogosult lesz legfeljebb 300 000 Ft teljesítménybérre. Egy év elteltével a munkáltató e-mailen és szóban jelezte a munkavállaló számára, hogy a teljesítménybérezés bevezetését későbbi időpontra tolná, tekintettel arra, hogy a teljesítmény mérésének feltételrendszere még nem került véglegesítésre, egyúttal a munkavállalót év végén egy alkalommal jutalomban részesíti (13. havi fizetés), mely egyébként a teljesítménybérben (is) részesülő munkavállalóknak nem kerül a munkáltatónál kifizetésre. A munkavállaló a fentieket tudomásul vette, a vonatkozó bérjegyzéket minden hónapban kézhez vette. A felek "megállapodását" soha nem kifogásolta. A pozíciójához kapcsolódó (új pozíció volt a munkavállaló belépésekor) teljesítményelvárások kidolgozásában maga is részt vett. Írásbeli szerződésmódosítás nem készült.
1. Létrejött-e a felek között a munkaszerződés szóbeli vagy ráutaló magatartással történő módosítása? A felek munkajogviszonya a belépéstől számított 30 hónap elteltével (egy év + 18 hónap) közös megegyezéssel megszűnt, amelyben a felek abban is megállapodtak, hogy elszámoltak egymással; igényt/követelést a jövőben sem érvényesítenek.
2. Jogszerűen támadja-e meg a munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozással, hogy tévedésben volt (a tévedését a munkáltató okozta), és követelheti-e visszamenőleg a 18 hónapra eső teljesítménybért (18 × 300 000 Ft)?
3. Ha igen, a két alapbér közötti, a munkavállalónak megfizetett különbség (havi 200 000 Ft) milyen jogcímen érvényesíthető (számítható be) a munkavállalóval szemben?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt szükséges rögzíteni, hogy a kérdések megválaszolása során nyilvánvalóan a rendelkezésünkre álló tényállásból indulunk ki. Így e körben különös a jelentősége, hogy a munkaszerződésben rögzített kezdeti 500 000 Ft havi "munkabért" (vélhetőleg ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Havibér – a munkaszüneti napra járó rész számítása

Kérdés: 2019. november 4-én (hétfőn) kezdtem új munkahelyen dolgozni. Előző munkahelyemen a munkaviszonyom november 3-ával, vasárnappal ért véget. Mindkét helyen havibérben voltam/vagyok. Az előző munkahelyem novemberre nem akar már munkabért fizetni nekem, arra hivatkozva, hogy novemberben 3-ig, amíg ott volt munkaviszonyom, nem volt munkanap (nov. 1. ünnep, nov. 2-3. pedig hétvége). Az új munkahelyem tájékoztatása szerint viszont ők csak a november 4. utáni időszakra terveznek arányosan fizetni, mivel náluk ettől kezdve van munkaviszonyom. Tört hónap esetén, ilyen esetben, mi az időarányos munkabér számításának a helyes módja?
Részlet a válaszából: […] A havibéres munkavállalók esetében nincs tételes szabály arra vonatkozóan, hogy az általános munkarend szerinti, azaz a hétköznapra eső munkaszüneti napra milyen díjazást kell fizetni; szemben az óra- vagy teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalókkal, akik esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Havibér arányosítása munkaszüneti nap okán

Kérdés: Havibéres munkavállalók tört hónapra járó munkabérének számításában szeretnék segítséget kérni abban az esetben, ha az adott hónapban munkaszüneti nap van. Ebben az esetben a munkaszüneti nappal is osztani kell a teljes havi munkabért, és aztán a szorzásnál is figyelembe kell venni, vagy ellenkezőleg, sem osztásnál, sem szorzásnál nem kell figyelembe venni a munkaszüneti napot? Például 2019. március 6-án belépő munkavállaló esetén, ha a havi munkabére 200 000 Ft, hogyan számoljuk ki a március hónapra járó munkabérét?
Részlet a válaszából: […] Az általános munkarend szerinti munkanapra (azaz hétköznapra) eső munkaszüneti napon a napi (munkaszerződés szerinti) munkaidőt a munkavállalónak nem kell teljesítenie, ezek a munkaórák "kiesnek" a munkáltató által beosztható munkaidők közül, és erre a kiesett időre díjazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Hétvégi rendkívüli munkaidő és a távolléti díj számítása

Kérdés: A munkavállaló havibéres, általános munkarendben, jelenlegi munkaviszonyában több mint hat hónapja dolgozik (irányadó időszak). A szombat-vasárnap végzett munkát a cég tevékenységéből adódóan a munkáltató rendeli el. Január hóban négy hétvége (nyolc nap) volt, és ebből a dolgozó öt napon végzett munkát. (Azt nem vizsgáljuk, hogy a heti pihenőnap, illetve a pihenőidő megvolt-e.) Az öt alkalomból különböző óraszámokat töltött munkával a munkavállaló: kétszer négy óra, hat óra, nyolc óra és tíz óra. Erre a dolgozó 100%-os pótlékot kapott a szombatra és vasárnapra jutó munkabéren felül. A rendkívüli munkavégzés egyébként jellemző, de arányaiban változó (előfordul, hogy egy hónapban csak szombatonként kell dolgozni, de van, hogy szombat-vasárnap is, illetve egyáltalán nincs szükség rendkívüli munkavégzésre az irányadó időszakon belül). Sajnos a bérprogram nem kezeli külön a szombaton vagy vasárnap végzett munkát, valamint a távolléti díj számításánál "kötelezően figyelembe vett" jogcímként jelöli meg a pihenőnapon (szombaton és/vagy vasárnapon) végzett rendkívüli munkáért járó pótlékot (figyelmen kívül hagyva – szerintem helytelenül – az Mt. 151. §-ában foglaltakat, hiszen így előfordulhat, hogy az irányadó időszakon belül nem lesz meg a legalább egyharmados munkavégzés). Helyesen alkalmazza-e a bérprogram a szabályt, amikor a szombati és vasárnapi pihenőnapokon végzett munkáért járó pótlékot "kötelezően" beszámítja a távolléti díj alapjába, függetlenül attól, hogy nem valósultak meg az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében leírtak? A hivatkozott jogszabályhely csak a vasárnapról rendelkezik. Jól értelmezem, hogy a szombaton végzett rendkívüli munkáért járó díjazás (bér) minden esetben alapja lesz a távolléti díjnak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a távolléti díj három részből tevődik össze (Mt. 148. §). Részét képezi egyrészt az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, továbbá valamennyi, az Mt. alapján kötelezően biztosítandó bérpótlék helyett fizetett átalány; másrészt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

"Fizetett ünnepre" járó díjazás és a keresőképtelenség

Kérdés: Ha egy munkaszüneti nap (május 1.) hétfőre esik, és a következő munkanaptól (május 4-től) a munkavállaló táppénzes állományban van, jár-e neki munkabér az ünnepnapra (május 1-jére)?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól a keresőképtelenség időtartamára [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Ez – a betegszabadság idejét leszámítva – fizetés nélküli távollétet jelent, amelyre a munkavállaló táppénzre lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Kollektív felelősség a munkaviszonyban

Kérdés: Felháborítónak tartottam a munkahelyemen dolgozó felettesem kollektív büntetéssel való fenyegetését. Szerintem ilyen megalázó fegyelmezés 2016-ban törvénysértő! Ha igazam van, kérem, legyenek szívesek az Mt. ide vonatkozó szabályait leírni!
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló fegyelmi és kártérítési felelőssége is az egyéni, vétkes (felróható) kötelezettségszegésre épül [Mt. 56. § (1) bek., 179. § (1) bek.]. A munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a munkavállalóval szemben a felelősségre vonás jogalapi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Gazdálkodás eredményéhez kötött prémium

Kérdés: Egy prémiummegállapodásban a munkáltató jogszerűen kötheti a prémium kifizetését bizonyos mértékű gazdálkodási eredmény eléréséhez? Olvastam olyan szakmai álláspontot, mely szerint nem minősül prémiumnak az a díjazás, amely a munkáltató teljesítményéhez kötődik. A gyakorlatban azonban tipikus, hogy a munkáltató bizonyos mértékű üzleti eredmény hiányában nem fizet prémiumot.
Részlet a válaszából: […] A prémium meghatározott feladat teljesítéséért jár, amelyet a munkavállalónak a munkaviszonya keretében vagy arra tekintettel kell teljesítenie ahhoz, hogy arra jogot szerezzen. A prémium egy előzetesen megállapított juttatás, ami tehát egy jövőbeni feltétel (feladat, eredmény)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Próbaidőre járó munkabérre való jogosultság

Kérdés: A múlt hónapban kezdtem egy cégnél dolgozni. A munkabérem a szerződésben úgy lett meghatározva, hogy 650 000 Ft-ot kapok, ha a hónapban hat projektet elkészítek. Én még a próba­idő alatt, a harmadik héten felmondtam. A munkáltatóm nem akar elengedni, mert még nem végeztem a projektekkel, és épp emiatt semmit nem akar nekem fizetni. Megteheti ezt a szerződés alapján?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a felek a munkaszerződésben próbaidőt kötöttek ki [Mt. 45. § (5) bek.], akkor a munkaszerződést a próbaidő tartama alatt bármelyik fél – indokolás nélkül – azonnali hatállyal felmondhatja [Mt. 79. § (1) bek. a) pont]. Az azonnali hatályú felmondás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Bérfizetés a bedolgozóknál – a teljesítménybér garanciái

Kérdés: Egy munkavállalónkat bedolgozói munkaviszonyban foglalkoztatjuk, tiszta teljesítménybérben. Hogyan értelmezhető ilyenkor a garantált bér, ami az "alapbér" fele? A törvény szerint nem jár díjazás és költségtérítés, ha a teljesítés az előírt követelménynek a munkavállalónak felróható okból nem felel meg. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben még a garantált bért sem kell kifizetni? Mi a teendő akkor, ha a frissen felvett bedolgozó megbetegszik, és távolléti díjat kell neki számítani, de még nem történt a részére teljesítménybér-kifizetés? Ilyenkor nulla lesz a távolléti díj?
Részlet a válaszából: […] A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén legalább az alapbér felét elérő garantált bér megállapítása is kötelező [Mt. 138. § (6) bek.]. A bedolgozók mindig e szabály hatálya alá esnek, mivel esetükben fogalmi elem, hogy a munkaviszonyban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Munkavállalói teljesítmény és a cafeteria keretösszege

Kérdés: Szabályozhatja-e a munkáltató belső szabályzatában úgy a munkavállalók által igénybe vehető cafeteriaelemeket, hogy azok a teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalók, akik legalább az esetek felében meghaladják a rájuk vonatkozó teljesítménykövetelmény alapján a 100%-ot, magasabb éves keretösszeg erejéig válogathatnak a munkáltató által felkínált cafeteriaelemekből?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. XII. fejezete szerint a munkabér a munkavégzés ellenértéke. Az Mt. nem szabályozza a cafeteriát, a 16. § azonban lehetővé teszi, hogy a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján biztosítson a munkavállalóknak a munka díjazásán kívüli juttatásokat. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.
1
2