Munkaviszony felmondása telefonon

Kérdés: Próbaidőn voltam az új munkaviszonyomban. Az egyik délután, épp, amikor nem voltam beosztva munkavégzésre, a felettesem telefonon közölte velem, hogy másnap már nem kell mennem dolgozni. Tudom, hogy próbaidő alatt nem kell megindokolni a munkaviszony megszüntetését, de ezt az eljárást nem érzem helyénvalónak. Lehet-e ilyenkor bármit is csinálni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a munkaviszony próbaidő alatt azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntethető [Mt. 79. § (1) bek. a) pont]. Az indokolás hiánya azonban nem jelenti azt, hogy a félnek ne kellene írásba foglalnia a munkaviszony megszüntetését. Figyelemmel arra, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Letiltás foganatosítása munkaviszony megszüntetése esetén

Kérdés: Havi fix összegű gyermektartásdíj letiltása esetén hány havi tartásdíjat kell levonni a munkáltatónak, ha 8 havi végkielégítést és 2 havi felmentési időre járó távolléti díjat fizet ki egyszerre a távozó munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíjpénztári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Kiküldetésre járó díjazás

Kérdés: Egyesített intézmény egyik telephelyén műszaki okok miatt nem lehet dolgozni, ezért a munkáltató elrendelt – több kerületi telephely közül – egy másik, ugyanabban a kerületben lévő telephelyen történő munkavégzést. Kiküldetésnek minősül-e ez a munkáltatói intézkedés, és milyen költségeket kell a munkáltatónak állnia? Például, aki egyébként sem munkába járás, sem munkaköri feladatok miatt nem kapott bérletet, annak most járna-e bérlet vagy jegy, ha a másik telephelyet csak tömegközlekedési eszközzel vagy autóval tudja megközelíteni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni; ezek közül a más munkahelyen történő foglalkoztatás munkajogi szempontból a kiküldetés [Mt. 53. § (1) bek.]. Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Behívás – idő- és bérelszámolás

Kérdés: A behívásos munkaviszonnyal kapcsolatban az alábbi elszámolási kérdésekre szeretnénk választ kapni. Ha a munkavállalónak többet kell dolgoznia a munkaszerződésben meghatározottnál, de a maximum hat órán belül, akkor ez túlórának minősül? Például, napi négyórás munkaszerződést írnak alá, de egyes esetekben öt órát is kell dolgozni a munkavállalóknak, akkor ezt túlórának kell elszámolni? Minden esetben a ténylegesen ledolgozott óraszám után kell a bért megfizetni? Ha a munkavállaló nem dolgozza le a munkaidőkeretben teljesítendő óraszámot, akkor a munkáltatónak állásidőt kell fizetnie? Abban a hónapban, amikor nincs behívás, nincs bérfizetési kötelezettség sem? Amennyiben a foglalkoztató a munkavállalót csak januárban és augusztusban hívja be, a köztes időben jogosult a munkavállaló betegszabadságra, táppénzre? Valamint ha szeptember hónapban beteg, a biztosításban töltött napjainak száma mennyi lesz, ha január 1-jével kezdődött a munkaviszonya? Hogyan történik a szabadság és betegszabadság kiadása?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a behívásos munkaviszony legfeljebb napi hat óra tartamú részmunkaidőre létesíthető [Mt. 193. § (1) bek.]. A munkaidő pontos mértékét a munkaszerződésben kell meghatározni [Mt. 45. § (4) bek.]. Ha a szerződés szerinti napi munkaidőhöz képest többet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.