Készenlét és napi pihenőidő – rendkívüli munkavégzéssel megszakítva

Kérdés: A cégnél, ahol dolgozom, a munkavállalók beosztás szerint hétfőtől péntekig 08.00-16.30-ig dolgoznak (nem készenléti jellegű munkakörben, és a munkanap megegyezik a naptári nappal). Munkaidőn kívül számunkra készenlétet rendelnek el 16.30-tól másnap 08.00 óráig, hétvégénként pedig péntek 16.30 órától hétfő 08.00 óráig. Az én esetemben, ha a "hétvégi" időszakban készenlétet rendeltek el, szabályosnak tekinthető-e, hogy a munkáltató a következők szerint rendelte el a rendkívüli munkavégzéseket? Péntek: 20-21, szombat: 06.00-07.00 és 17.00-21.00, vasárnap 06.00-07.00 és 17.00-21.00, hétfő: 07.00-08.00. Ezt követően hétfőn a napi pihenőidő miatt már nem kellett munkát végeznem. A kérdésem arra irányul, hogy hosszabb időtartamú készenlét alatt hogyan értelmezendő a napi pihenőidő? Hiszen a példában szereplő esetben nincs meg a 11 óra egybefüggő időtartam sem a pénteki és a szombati munkavégzés, sem szombati és a vasárnapi munkavégzés között. Ugyanakkor az elrendelt rendkívüli munka – megítélésem szerint – nem veszélyezteti a pihenésemet, azonban előfordulhat, hogy többször néhány órát kell dolgoznom a "hétvégi" készenlét alatt, ami viszont már nehezíti a regenerálódást, vagy néha az is, hogy három egymást követő pihenőnapon vagyok készenlétben, amikor a fenti "séma" szerint rendelik el a rendkívüli munkavégzéseket.
Részlet a válaszából: […] A napi pihenőidő lényege, hogy a munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani [Mt. 104. § (1) bek.]. Ha erre az időszakra a munkáltató munkavégzést rendel el – akár készenlét alatt -, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Készenlét – beosztása és elszámolása

Kérdés: A munkáltatónál a dolgozók nap 8 órás munkaszerződéssel rendelkeznek, háromhavi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva, a beosztások mindig egy hónapra készülnek el, amelyet egy héttel korábban közlünk. Amennyiben egy tízórás műszakot követően ugyanazon dolgozó számára készenlétet rendelünk el négyórás időtartamban (este nyolctól éjfélig), és a készenlét alatt 10-től 12 óráig be kellett jönni dolgoznia, akkor a kétórás munkavégzés időtartamát a munkaidőkeretben el lehet számolni, és így a munkaidőkeretből még hátralévő időszakra ennyivel kevesebb munkaidőt lehet beosztani? Amennyiben a készenlét alatt berendelés történik, akkor a pihenőidőt hogyan kell számolni? Erre a két órára hogyan kell számolni a bért, és mennyi időn belül kell kifizetni? Az Mt. 112. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Mennyi időre lehet egyszerre a készenlétet megállapítani? 10 órás munkaidő után mennyi készenlét rendelhető el maximálisan?
Részlet a válaszából: […] A készenlét ideje nem minősül munkaidőnek, ehelyett egy olyan időtartamról van szó, amikor a munkavállaló a munkaidőn kívül áll a munkáltatója rendelkezésére. Lényege, hogy ez alatt az idő alatt köteles megőrizni munkára képes állapotát, és a munkáltató utasítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő elszámolása a munkaidőkeret lejártakor

Kérdés: A beosztástól eltérő munkaidőre a rendkívüli munkavégzésre járó díjazást az adott hónapnál kell elszámolni. Csak az 50%-os bérpótlékot vagy a rendkívüli munkavégzés munkabérét is? Például a munkavállaló májusban 22 x 8 = 176 órára van beosztva. Két munkanapon 12-12 órát dolgozik, az összes ledolgozott órája így 184 óra. Ilyenkor is 176 órára kapja az órabérét és 8 órára 50%-os bérpótlékot, vagy 184 órára kap órabért + bérpótlékot? Ezt a 8 órát hogyan vesszük figyelembe a munkaidőkeret zárásánál?
Részlet a válaszából: […] A rendkívüli munkaidő tekintetében a munkaidő-beosztástól eltérő és a munkaidőkereten felüli időtartamban történő munkavégzés eltérő jogcímek [Mt. 107. § a)-b) pont]. A munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzés kizárólag a munkaidőkeret lezárásakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

"Visszavont szabadság" tartamára elrendelt munkavégzés elszámolása

Kérdés: Az adott hónapban a munkanapok száma 20, a teljesítendő munkaidő 160 óra. A munkavállaló – aki hétfőtől péntekig 8 és 16.20 között végez munkát – a hónap 3. hetének hétfőjétől a 4. hét péntekéig szabadságon lett volna, de a munkavállalónak a 2. hét pénteken reggel 8 órakor szóltak, hogy súlyos eset következett be, és a szabadságnapokat a munkavállalónak munkával kell eltöltenie. Melyik megoldás a helyes ebben az esetben?
1. Rendes munkaidő: az első két hét (80 óra) és a 3. hét keddtől a 4. hét péntekig (72 óra); beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő: a 3. hét hétfő (8 óra); állásidő: 160-(80+72) = 8 óra?
2. A szabadság teljes időtartama szükségszerűen rendkívüli munkavégzés lesz, és nem érvényesül a 96 órás beosztásmódosítási határidő, ezáltal a rendes munkaidő, a rendkívüli munkaidő és az állásidő is 80-80-80 óra lesz, valamint a munkavállaló 240 óra alapbérre és 80 óra bérpótlékra jogosult? A bérpótlék mértéke mindkét esetben 50% vagy 100% lesz?
Részlet a válaszából: […] Az első megoldás a helyes. A törvény szerint a szabadság már közölt időpontját a munkáltató csak kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén módosíthatja. A munkavállalónak a kiadás időpontjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Műszakpótlékra jogosultság feltételei

Kérdés: A munkavállaló beosztás szerinti munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik. Öt alkalommal dolgozik 8-20 óráig, öt alkalommal 12-20 óráig és öt alkalommal 20-8 óráig, alkalmanként 12 órában. Keresőképtelensége miatt nem teljesül a rendszeresnek tekinthető változó munkaidőkezdetre vonatkozó egyharmados szabály. Kérdésem, hogy az egyharmados szabálynál érvényesíthető-e kerekítési szabály? A ledolgozott munkaidőre megilleti-e a 30%-os bérpótlék (műszakpótlék)?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Munkanap kezdetétől függő bérpótlékfizetés

Kérdés: Olyan 3 műszakos 8 órás munkarendet vezetünk be, amiben a délelőttös műszakban a ledolgozandó 5 napnak hétfő 6:00-tól péntek 14:00-ig van a beosztása. Az éjszakai műszakban a ledolgozandó 5 nap vasárnap 22:00-tól péntek 06:00-ig tart. A délutános műszakban a ledolgozandó 5 nap hétfő 14:00-tól péntek 22:00-ig tart. Ha ebben a munkarendben a hét vasárnap 22:00-kor indul, akkor nem kell a vasárnapi pótlékot (50%) elszámolni? Van-e valamilyen buktatója annak, ha ebben a munkarendben a hét vasárnap 22:00-kor indul, szemben a "klasszikus" hétfő 06:00 órai indulással?
Részlet a válaszából: […] A munkanap a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik, azzal, hogy a munkanapnak 22 óra és 7 óra között kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Portás munkakör – műszakpótlékra való jogosultság és készenléti jellegűvé minősítés

Kérdés: Portás munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak munkaidő-beosztása 1 hónap tekintetében az alábbiak szerint alakul: reggel 05:00 órától 13:00 óráig, illetve 13:00 órától 21:00 óráig heti váltásban. Jár részükre műszakpótlék? A munkakör készenléti jellegű minősítését milyen feltételekkel lehet megtenni?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszonyra az Mt. szabályait kell alkalmazni; ez alól csak akkor van kivétel, ha a szabály alkalmazását a Kjt. kifejezetten kizárja [Kjt. 2. § (3) bek.]. Ilyen kizáró szabály a műszakpótlékra jogosultság (Mt. 141. §) és a készenléti jellegű munkakör...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Műszakpótlékra való jogosultság

Kérdés: Dolgozónk beosztása szerint az alábbiak alapján dolgozik: 6-tól 18 óráig 4 nap, 18-tól 6 óráig 6 nap, 19-től 6 óráig 5 nap. Kell-e dolgozónknak műszakpótlékot fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Naptári napon áthúzódó munkanap kérdései

Kérdés: Szórakoztatóegységeket működtető, heti 80 óra üzemelési időt elérő, rendeltetése szerint vasárnap és munkaszüneti nap is működő foglalkoztató vagyunk. Dolgozóink munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, teljesen változó munkakezdéssel és munkabefejezéssel dolgoznak (pl. 8-16, 10-18, 10-20, 18-06, 20-04, 22-06, 22-04 stb.). A napi munkaidő kezdete és befejezése nem mindig esik azonos naptári napra.
1. Beosztható-e a dolgozó a hónapban minden szombat éjszakára? Ebben az esetben a szombaton kezdődő és vasárnapra legkésőbb reggel 6-ig átnyúló műszak szombati munkavégzésnek számít-e, a vasárnapot tekinthetem-e vasárnapi pihenőnapnak? Tehát megvalósul-e esetükben a havi egy vasárnapra eső pihenőidő?
2. Ha munkaszüneti napot is érint az áthúzódó műszak (pl. október 22-én 22-04, illetve október 23-án 22-04-ig dolgozik a munkavállaló), akkor hány órára kell fizetni neki bérpótlékot a munkaszüneti napon történt munkavégzésért az egyik, illetve a másik esetben?
3. Részmunkaidős lemezlovasunkat az esetenként hétköznapra eső 00-04 beosztás mellett beoszthatjuk-e minden vasárnap 00-04-ig? Szerintem nem, mert esetében nem húzódik át szombatról vasárnapra a munkaideje, tehát nála adott, hogy melyik napon végez munkát (vasárnap). Ugyanakkor beoszthatjuk-e minden szombaton 23-04-ig? Ebben az esetben ő is az 1. pontban említettek szerint dolgozna. Kérdésem ugyanaz, hogy megvalósulna-e esetében a havi egy vasárnapra eső pihenőidő ilyen beosztás mellett?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint munkanap a naptári nap, vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 24 óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. Ugyanígy a heti pihenő- vagy a munkaszüneti nap is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Munkaidő-beosztás és a munkaidő mértéke

Kérdés: Egy meghirdetett állásra jelentkeztem, melyre fel is vettek. Az állás nyolcórás munkaidőre lett meghirdetve, még a felvételi tesztíráson is ezt ígérték, és a munkaszerződésem is 8 órás munkaviszonyról szól. Viszont a munkám kezdete óta 12 órás munkarendben dolgozom. Egy ideig azzal biztattak, hogy csak pár hónapról van szó, és utána változások lesznek, de mostanra kiderült, hogy nem lesz belőle semmi. Én előtte közmunkás voltam, igaz, jóval kevesebb fizetésért, de mivel egészségi okokból és pszichésen is megvisel a 12 órás munkarend, ezért megfelelt számomra az a munka is. Van-e értelme munkaügyi bírósághoz fordulni, van esélyem valamit elérni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. kimondja, a munkaidő beosztását a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. A munkáltatónak a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel kell beosztania [Mt. 97. § (1) bek.]. A munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.
1
2
3
5