Közös megegyezés – korlátok a tévedés miatti megtámadáshoz

Kérdés: Munkaviszonyom megszüntetésre került közös megegyezéssel. A megállapodás értelmében csak kilenc hónap elteltével szűnik meg. Ez aránytalanul sok idő, amit kizárólag azért írtam alá, mert a munkáltatóm azt mondta, hogy ennyi ideig szüksége van még rám. Három hónap telt el azóta. Már az első hetek óta gyakorlatilag világossá vált számomra, hogy csak a munkaköröm egy részét használja ki (főleg a munkakörnek – eddig is egy jelentős részét képező – adminisztratív feladatokat kell elvégeznem). Ha ezt tudom, nem írtam volna alá. Mit tehetnék, megtámadhatom a megállapodást erre hivatkozva?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyt a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel – azaz kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozataikkal – bármilyen időpontban megszüntethetik [Mt. 64. § (1) bek. a) pont]. Lehetőség van arra is, hogy a munkaviszony ne azonnali hatállyal, hanem csupán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Vezető munkavállaló munkaviszonyának azonnali hatályú felmondása

Kérdés: Meg lehet-e szüntetni azonnali hatályú felmondással annak a vezető állású munkavállalónak a munkaviszonyát, aki rendszeresen anélkül ismer el egyes szerződéses követeléseket, hogy ellenőrizné, azok mögött van-e tényleges teljesítés? Mivel számos esetben bebizonyosodott, hogy a követelések nagy része valójában nem is volt jogos, ebből következően e tevékenységével jelentősebb összegű kárt okozott a cégnek.
Részlet a válaszából: […] Előzetesen megjegyezzük, csak az eset összes körülménye alapján lehetne megnyugtató módon állást foglalni a felvetett kérdésben. A munkáltató a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással akkor szüntetheti meg, ha a másik fél– a munkaviszonyból származó lényeges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Felmondási védelem ikergyermekek esetén

Kérdés: A cégünknél dolgozó egyik kismama 2010. szeptember 25-én szülte meg ikergyermekeit. 2011. március 11-ig szülési szabadságon volt, majd 2011. 03. 12-től fizetés nélküli szabadságon; előbb GYED-ben, majd GYES-ben részesült. Nemrég jelezte, hogy vissza szeretne térni dolgozni. 2013. szeptember 25. után kötelesek vagyunk-e őt visszavenni? Ikrek esetében meddig tart a felmondási védelem? Amennyiben visszavesszük, kötelesek vagyunk-e teljes munkaidőben foglalkoztatni, vagy jogszerűen felkínálhatunk-e számára részmunka­idős munkakört? Jelenleg az ő munkakörét egy korábban ugyanebben a munkakörben dolgozó, szintén GYES-ről visszatért dolgozónk tölti be részmunkaidőben.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni (Mt. 128. §). A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Foglalkoztatási kötelezettség gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Amennyiben egyik, egyszerű betanított munkásként dolgozó munkavállalónk GYES mellett szeretne visszajönni dolgozni, köteles-e a munkáltató foglalkoztatni négy vagy hat órában? Ha nem tud munkát biztosítani neki, állásidőt kell részére fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...nyolcórás munkaidő helyett hat órára a munkavállaló munkaideje csak a munkáltató bele­egyezése esetén módosítható.Megjegyezzük, az új Mt. szerint már nem felmondási tilalom, csak felmondási korlátozás alá esik az a munkavállaló, akinek a gyermeke még nem töltötte be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.