Cafeteriajuttatásra való eltérő jogosultság – csoportképzési szempontok

Kérdés: A cafeteria bevezetése előtt állunk, szeretnénk eltérő juttatásokat adni egyes munkavállalói csoportoknak. A kérdésem az lenne, hogy szabályosan járunk-e el akkor, ha a teljes munkaidős (azonos munkakörű) foglalkoztatottaknak keretösszeget állapítunk meg, választható elemekkel, míg a részmunkaidőseknek egy fix elemet adunk a választás lehetősége nélkül? Ugyanabban a munkakörben egyszerűsített foglalkoztatottak is szoktak dolgozni, nekik milyen módon határozhatunk meg juttatást? Azonos munkakörben eltérő juttatásokhoz képezhetünk az alábbiak szerint csoportokat? 1. csoport: teljes munkaidős; 2. csoport: részmunkaidős; 3. csoport: próbaidős; 4. csoport: az egyszerűsített foglalkoztatottak. Ha ez a csoportképzés nem megfelelő, akkor milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] A cafeteriajuttatással kapcsolatban hozott döntés (ideértve az egyes munkavállalói csoportok kialakítását is) a munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntése. Ezzel szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Részmunkaidő és munkaközi szünet, a gyermek után járó pótszabadság

Kérdés: A munkavállalót az egyik társaság 4 órában, míg egy másik társaság szintén 4 órában alkalmazza naponta. Ebben az esetben mindkét munkáltatónál "főállású" munkavállaló vagy részmunkaidős foglalkoztatású lesz? A munkaközi szünet (ebédidő) jár-e, és melyik munkáltatónál? Jár-e a gyerekek után szabadság, ha nem a munkavállalónál vannak a gyerekek?
Részlet a válaszából: […] A leírt esetben két, egymással párhuzamosan fennálló munkaviszonyról van szó, hiszen különbözőek a munkáltatók. Ebből eredően a két munkaviszonyban teljesítendő munkaidő nem adódik össze, tehát két négyórás részmunkaidős munkaviszonyról van szó.A munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Ki nem adott szabadság "sorsa"

Kérdés: 5 évig dolgoztam főállásban egy cégnél, szülési szabadságra is innen mentem. 3 gyerme­kem született ez idő alatt, de sajnos a munkahelyemre nem tudnak visszavenni. Az adóhatósággal történt elszámolási vita során a cég pert vesztett, így megkértek, hogy a felszámolási eljárást is én indítsam el. Időközben újjáalakult a régi tulajdonosokkal a társaság, amelyik papíron nem a régi jogutódja, de mind a tevékenység, mind az ügyfélkör megegyezik a régivel. Jelenleg is zajlik a felszámolási eljárás, fizetni nem tudnak/nem akarnak a régi-új tulajdonosok. Milyen lehetőségeim vannak a ki nem fizetett szabadságok rendezésére?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. alapján a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltatóaz arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani (új Mt. 125. §). Ez afelszámolási eljárás végén, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével leszesedékes, mivel ekkor szűnik meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Megváltozott munkaképesség szerepe a munkához jutásban

Kérdés: Egy hónapja lettem megváltozott munkaképességű – 40%-ot állapítottak meg, de ez a mérték sajnos emelkedni fog, mert az állapotom folyamatosan romlik. Már egy hónapja táppénzre kényszerültem, mert az önkormányzatnál a munkahelyemen – iktatásban dolgoztam, és 30-40 kg-os csomagokat, leveleket cipeltem mindennap – nem tudom ellátni a feladatomat. Első lépésben a közvetlen főnökömet kerestem meg, de mivel tanulmányi szabadságon van, a jegyző úrhoz fordultam azzal, hogy más munkakörben szeretnék dolgozni, és nem is ragaszkodom mindenáron a jelenlegi területhez, de az sem állapot, hogy addig táppénzen legyek, míg a közvetlen főnököm szabadságon van. Sajnos csak május 5-ig szól a szerződésem – közhasznú foglalkoztatásban veszek részt –, és ebből adódik, hogy a bérem is alacsony, ami alapján a táppénzem is mindössze 48-50 000 Ft között van. Ha nem sikerül egyezségre jutni a munkaadóval – nem tudnak ülőmunkát biztosítani –, akkor milyen lehetőségeim vannak, mind a munkaviszony létesítése körében, mind a keresetkiegészítés terén?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonnyal kapcsolatban – a munkaviszony létesítésétmegelőző eljárásban is – az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani(Mt. 5. §). E követelmény sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató amunkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.