Képernyő előtti munkavégzés – időkorlátok, kivételek, problémák

Kérdés: Tudjuk, hogy a hatályos szabályozások értelmében a munkáltató felelőssége, hogy a biztonságos munkakörülményeket biztosítsa a munkavállaló számára. Ennek értelmében a munkát úgy kell szervezni, hogy a képernyős munkakörök esetében a képernyő előtt töltött napi munkaidő ne haladja meg a 6 órát, illetve, hogy óránként 10 percre megszakítsa a munkavállaló a képernyős munkavégzést. Átadhatja-e a munkaszervezés feladatát/felelősségét a munkáltató a munkavállalónak részben vagy egészében, abban az esetben, ha nem kötetlen a munkarend? Ha igen, akkor kötelessége/felelőssége-e, hogy ellenőrizze, hogy a munkavállaló hogyan szervezi meg a munkáját? Ilyenkor hogyan oszlik meg a felelősség abban az esetben, ha a munkavállaló több időt tölt egy nap a képernyő előtt, mint 6 órát, és/vagy nem tartja be az óránként 10 perces monitorszünetet? Amikor ezt a szabályt hozták, még a jelenleginél jóval korszerűtlenebb monitorokat használtak, és az eszközök fejlődését nem követte le a szabályozás. A tipikus irodai munkakörökben 100 esetből 99-ben nem tudják/akarják betartani sem a 6 órás szabályt, sem a 10 perces monitorszünetet, értem itt a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is idézett jogszabály szerint, a munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Készenléti jellegű munkakör – minősítési kritériumok

Kérdés: Milyen szempontokat kell vizsgálni ahhoz, hogy az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétel okán minősüljön egy munkakör készenléti jellegűnek?
Részlet a válaszából: […] Készenléti jellegű a munkakör, ha a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár [Mt. 91. § b) pont]. A Kúria egy újabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Kármegosztás kárenyhítési kötelezettség megsértése esetén

Kérdés: A munkavállalónk súlyos balesetet szenvedett, amikor a munkautasításokat és a munkavédelmi szabályokat megsértve a mozgó gépbe benyúlt. A baleset következményeként várhatóan nagyon nehezen talál majd munkát, mivel maradandó munkaképesség-csökkenést szenvedett, fizikai munkavégzésre várhatóan nem lesz alkalmas. Felajánlottunk egy munkakört, hogy próbáljunk neki segíteni, de nem fogadta el; ehelyett járadékként elmaradt munkabérét kéri. Nem lehet a kártérítésnél figyelembe venni, hogy ajánlottunk neki másik munkát, amivel a bérkiesést kompenzálni lehetett volna?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogya) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Szabálytalan ünnepnapi munkavégzés szankciója

Kérdés: Fizetett ünnepen (munkaszüneti napon) elrendelt munka esetén milyen büntetéssel kell számolnunk? Cégünk több műszakos munkarendben működik, vasárnaponként nincs termelés. Ugyanakkor munkatorlódás miatt az év végén fel szokott merülni igény a munkaszüneti napokon is a munkavégzés elrendelésére. Tevékenységünk egyszerű kézi összeszerelés. Önkéntes jelentkezés alapján szervezhetünk-e műszakot az ünnepnapokra? Járhat-e ez valamilyen büntetéssel, figyelemmel arra, hogy a munkavállalók vállalják az ünnepi munkát?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napra csak az alábbi esetekben lehet rendkívüli munkaidőt beosztani:– a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,– az idényjellegű, a megszakítás nélküli, társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Raktáros felelőssége a kiadott áruért

Kérdés: Volt munkahelyemen egy esetben raktárosként dolgoztam, ahol átvettek tőlem árut a kollégák. Mivel ennek semmi nyoma sincs, a munkáltató szerint a hiányt fizetnem kell. Most munkanélküli vagyok. Tényleg ki kell fizetnem?
Részlet a válaszából: […] A raktáros munkakörben jellemzően két különös formában felelhet a munkavállaló a rá bízott dolgokért (áruért). A megőrzési felelősség esetében a munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Raktáros kártérítési felelőssége

Kérdés: Raktárosként anyagi felelősséggel tartozom-e azokért az eszközökért, anyagokért, amelyek a munkahelyen, az udvaron vannak elhelyezve, nem zárható helyen? Most ilyen eszközért akarnak felelősségre vonni.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Készenléti jellegű munkakör fogalma

Kérdés: Az Mt. 92. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján az általános teljes napi munkaidőnél, 8 óránál hosszabb munkaidőben nem lehet foglalkoztatni senkit (kivéve a munkáltató hozzátartozóját és a készenléti jellegű munkakört betöltő munkavállalókat). Mi alapján határozhatja meg a munkáltató a készenléti jelleget, amikor a szerződésbe beleírják? Ha biztonsági őrként aktívan (napi 13-14 órán keresztül) egy üzlet őrzését végezzük, annak teljes nyitvatartási idejében, akkor az készenléti jellegű munkakörnek minősül?
Részlet a válaszából: […] Az általános teljes napi munkaidő napi nyolc (heti 40) óra [Mt. 92. § (1) bek.]. A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét (heti 60) órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el. Ezt nevezik hosszabb teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Távmunkás költözése

Kérdés: Távmunkás munkaszerződésében érvényesen kiköthető-e az, hogy a munkavállaló a munkavégzés helye megváltoztatásának szándékáról (elköltözés, lakáseladás, lakáscsere) köteles a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni, és a munkáltatóval együttműködni annak megvizsgálásában, hogy a távmunka végzésének feltételei a munkavállaló új munkakörnyezetében biztosíthatók-e?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 196-197. §-a a korábbiaknál kevésbé részletesen szabályozza a távmunkára szóló munkaszerződés szabályait. Az itt megfogalmazott speciális szabályokon túlmenően a munkaviszonyra vonatkozó általános rendelkezéseket kell alkalmazni. A távmunkás munkaszerződésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Munkaközi szünet nyilvántartása

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a munkaközi szünetet, mely nem része a munkaidőnek? Legyen kimutatható, hogy mettől meddig vette igénybe (óra-perc, aláírás a jelenléti ív részeként), vagy más módon is igazolható a kiadása?
Részlet a válaszából: […] ...új Mt. szerint a munkáltató úgy köteles nyilvántartani – egyebek mellett – a rendes és a rendkívüli munkaidő tartamát, hogy abból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...olyan terület van, ahol az új Mt. szabályai 2013. január 1-jével lépnek hatályba. Ezek a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, a szabadság és a távolléti díj számítása [új Mt. 298. § (2) bek.]. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.