Kiegyenlítő nap és díjazása

Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazása esetén előfordulhat olyan eset, hogy a munkavállaló adott héten a heti pihenőnapjain kívül további napokon sem végez munkát, mert a munkáltató nem osztja be munkavégzésre. Az ilyen napok a köznyelvben "kiegyenlítő napnak" vagy "szabadnapnak" minősülnek. Jár-e, és ha igen, milyen díjazás ezekre a napokra? Hogyan vezethetők le az ilyen napokra irányadó szabályok az Mt. rendelkezéseiből?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőért járó pótlék szabályaira tekintettel. Ha viszont ennél magasabb összegű munkabérben részesült, a többletet az előlegnyújtásból eredő szabályok szerint a munkáltató levonhatja a munkabérből. Ezt a korrekciót a következő bérkifizetésnél kell elvégezni.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Munkaidőkeret kihasználatlan órái – a bérlevonás tilalma

Kérdés: A munkáltató munkaidőkeretben több műszakos munkarendben foglalkoztatja a munkavállalókat, egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazva. A munkavállalók havibéres díjazásban részesülnek, nem magasan kvalifikált, alacsony beosztású munkakörben dolgoznak. A munkáltató a hat hónapos munkaidőkeretben a heti két pihenőnapon túl kiegyenlítő (szabad)napokat is beoszt. Figyelmetlenség vagy egyéb ok miatt a munkaidőkeret végén kiderült, hogy több munkavállaló kevesebb óraszámot dolgozott, mint a keret általános munkarend szerinti törvényi órái összesen voltak. Az így "kiesett" munkaórákra jutó összeget – az előlegnyújtásból eredő követelés alapján – az utolsó havi munkabérből levonták, több mint nyolcvanezer forintot. Amennyiben a rövidebb ledolgozott munkaidő nem a munkavállaló(k) oldalán felmerülő okból alakult (nem volt betegség vagy saját kérés alapján távol), csupán a munkaidő-beosztása volt hiányos, hibás, megállapítható-e, hogy a munkáltató méltányos mérlegelés hiányában, aránytalan sérelmet okozott? Csak munkaügyi perben vagy egyéb módon is visszakövetelhető-e a levont munkabér? Felmerülhet-e, hogy a munkáltató gyakorlata, több munkavállalót is érintve, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...távolléte volt, amire az alapbérénél alacsonyabb összegű díjazás jár.Az utóbbi esetre nézve írja elő a törvény, hogy az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni [Mt. 156. § (4) bek.], mivel ilyenkor előfordulhat, hogy....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő elszámolása a munkaidőkeret lejártakor

Kérdés: A beosztástól eltérő munkaidőre a rendkívüli munkavégzésre járó díjazást az adott hónapnál kell elszámolni. Csak az 50%-os bérpótlékot vagy a rendkívüli munkavégzés munkabérét is? Például a munkavállaló májusban 22 x 8 = 176 órára van beosztva. Két munkanapon 12-12 órát dolgozik, az összes ledolgozott órája így 184 óra. Ilyenkor is 176 órára kapja az órabérét és 8 órára 50%-os bérpótlékot, vagy 184 órára kap órabért + bérpótlékot? Ezt a 8 órát hogyan vesszük figyelembe a munkaidőkeret zárásánál?
Részlet a válaszából: […] ...ellenérték. Mivel pedig egyszer már elszámolásra kerültek.0, ezért a munkaidőkeret zárásánál ezeket a rendkívüli munkaidőket nem kell újból figyelembe venni, azaz a munkaidőkereten felüli órák között már nem jelennek meg... munkaidő tekintetében a munkaidő-beosztástól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Munkaszüneti napi rendkívüli munkaidő elszámolása

Kérdés: Egy órabéres dolgozó műszakja 2017. október 23-án 17:50-től 5:50-ig tartott volna, de a fizetett ünnep miatt nem kellett munkát végeznie. A munkáltató az eredeti beosztástól eltérve behívta rendkívüli munkavégzésre, helyette másik pihenőnapot nem adott. A munkaidő 2017. október 23-án 23:59-től október 24. 06:02-ig tartott. Milyen pótlékok járnak erre az időszakra? Kell-e fizetett ünnepre távolléti díjat elszámolni a dolgozónak, és ha igen, hány órára?
Részlet a válaszából: […] ...meg. Szemben a vasárnapi pótlékkal, nincs jelentősége, hogy a munkaszüneti napi munkavégzést a munkáltató milyen jogcímen rendelte el (Mt. 102. §), és annak sincs, hogy a munkavégzés rendes vagy rendkívüli munkaidőben történik-e. Ha a munkavállaló munkaszüneti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Elszámolás éves munkaidőkeretben

Kérdés: Társaságunknál éves munkaidőkeretet alkalmazunk. Kollektív szerződéssel rendelkezünk. Termelési ütemtervünk az év első felében megkívánja az általános havi munkarendhez képest a több munkavégzést, ezért azt szombati napokra is elrendeljük. Jelenleg az improduktív, havibéres területeken az elrendelt szombati munkavégzések áthelyezett munkanapok formájában kerülnek érvényesítésre és kifizetésre az év második felében. Produktív, órabéres területeken viszont pihenőnapokat kapnak a dolgozók az alacsonyabb terhelésű második félévben az alapórabérrel kifizetett szombati napok helyett, melyekre ekkor már nem jár juttatás. Van olyan hónap, ahol plusz öt pihenőnap is jelentkezik, s ez dolgozóinknak jelentős jövedelemcsökkenést eredményez ezen időszakban. Megfelelő-e az alkalmazott gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...teljesített, akkor a különbözetet számára – rendkívüli munkaidőként – a következő havi munkabérrel ki kell fizetni. Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló a munkaidőkeret alatt elszámolt...�bb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Szombati állásidő elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Munkatársaink négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, minden héten hétfőtől péntekig. Kivételesen előfordul, hogy szombatra is munka­időt osztunk be nekik, termelési csúcsok esetén. Ezeket a pluszszombatokat minden hónapban elszámoljuk rendkívüli munkaidőként, ha az adott hónapban nem lehet helyettük másik pihenőnapot beosztani. Augusztus hónapban azonban volt egy olyan szombat, amire előre beosztottuk a kollégákat nyolc órára, ám végül – anyaghiány miatt – mégsem kellett bejönniük. E napra állásidőt fizettünk nekik. Kérdésem, hogy ilyenkor az erre a szombatra eső nyolc órát is bele kell-e számítani a munkaidőkeretben teljesített időbe? Előfordulhat, hogy e miatt a valójában le sem dolgoztatott nyolc óra miatt kell munkaidőkereten felüli túlórát fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkaidőkeret lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. A kérdés szerint a munkáltató négyhavi munkaidőkeretet alkalmaz, ezért nem kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Kompenzáló pihenőidő kiadása

Kérdés: Ha 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk a munkavállalókat, és a szombati napokra munkanapot kívánunk elrendelni, de a pihenőnapokat nem tudjuk a keret végéig kiadni a munkavállalóknak, akkor az Mt. 143. §-ának (6) bekezdését alkalmazhatom-e, hogy megállapodás alapján a ki nem adott pihenőnapokat a következő munka­időkeret végéig kiadhatom?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint munkaidőkeret az az időszak, amelyen belül a munkáltatónak anélkül lehet egyenlőtlenül beosztania a munkaidőt, hogy emiatt rendkívüli munkavégzésért járó pótlék vagy állásidőre járó díjazás címén többletmunkabért kellene fizetnie. Vagy legalábbis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Rendkívüli munkaidő pótlékátalánya

Kérdés: A rendkívüli munkavégzés esetében a pótlékátalány milyen díjazást fed le? Csak a pótlékot, vagy a rendkívüli munkavégzés esetén a pótlék mellett járó rendes munkabért (alapbért) is?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,b) a munkaidőkereten vagyc) az elszámolási időszakon felülvégzett munka esetén [Mt. 143. § (1) bek.].Amennyiben a munkavégzés a munkavállaló heti pihenőnapján (pihenőidejében) vagy munkaszüneti napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Havibér elszámolása

Kérdés: Hogyan számolom el annak az óradíjas munkavállalónak a havi járandóságát, aki éves vagy 6 havi munkaidőkeretben dolgozik, és adott hónapban több pihenőnapot adunk ki számára, mint a heti 2 nap? Ebben az esetben is meg kell kapnia úgy a bérét, mintha egész hónapban dolgozott volna, vagyis a pluszban elrendelt pihenőnapokra is, és majd amikor a pihenőnapok helyett a következő hónapban vagy később munkanapot rendelek el, akkor fog kompenzálódni a korábban pihenőnapra is kifizetett óradíj? Mi történik, ha a munkaidőkeret letelte előtt közös megegyezéssel szűnik meg a munkavállaló munkaviszonya, és több pihenőnapot fizettem ki részére, amit nem tudtam már ledolgoztatni? Ekkor visszavonhatom a megelőlegezett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...teszi lehetővé, hogy a munkáltató a heti munkaidő maximumára vonatkozó rendelkezéseknek egy hosszabb idő alapulvételével feleljen meg [Mt. 99. § (7) bek.]. Azaz lehetővé teszi, hogy egy adott héten (hónapban) a munkavállaló többet, majd egy következőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Munkaidőkeret – a munkaszüneti nap elszámolása

Kérdés: A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő megállapítása során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni a törvényi előírás szerint. Ezért a január, február, március havi munka­időkeret esetén 64 nap x 8 óra = 512 óra a ledolgozandó idő + március 15. munkaszüneti nap. Ezen munkaidőkeretben 5/2 munkarendben dolgozó munkavállalónk megkapja az 512 órára járó munkabérét, és megkapja a március 15-re járó távolléti díját. Viszont ezen munkaidőkeretben megszakítás nélküli munkarendben napi 12 órás beosztással foglalkoztatott dolgozónk csak az 512 órára járó bért kapta, mivel március 15-e szabadnapja vagy pihenőnapja volt, ezért díjazást nem kapott rá. Ilyen esetben is biztosan csökkenteni kell a munkaszüneti napokkal a teljesíthető munkaidőt?
Részlet a válaszából: […] ...kell megállapítani. Ennek során az általánosmunkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kellhagyni [új Mt. 93. § (2) bek.]. Az általános munkarendben a munkáltató amunkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be [új Mt. 97......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.
1
2