Besoroláshoz figyelembe veendő jogviszonyban töltött idők

Kérdés: Intézményünkbe (önkormányzati fenntartású óvoda) új dolgozókat szeretnénk alkalmazni közalkalmazotti jogviszonyban, dajka, illetve pedagógiai asszisztens munkakörben. Figyelembe vehetőek-e a besorolás elkészítésekor az alábbi jogviszonyok: alkalmi munkavállalói könyvvel történt foglalkoztatás időszaka, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony időtartama és a munkanélküli-ellátások időtartama?
Részlet a válaszából: […] Előrebocsátjuk: a dajka és a pedagógiai asszisztens besorolásánál először is azt kell megállapítani, hogy az érintett munkatársak rendelkeznek-e pedagógus-szakképzettséggel (még ha az nem is szükséges a munkakörük ellátásához), mert ha igen, akkor a pedagógus-előmenetel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Állásidő a járvány idején

Kérdés: Amennyiben azért nem tudjuk foglalkoztatni a munkavállalókat, mert a beszállítóink leálltak (egy részük nem kap alapanyagot, mert az tiltólistás országból érkezne, másik részük a COVID-19-járványra hivatkozással állt le), és így nincs alapanyagunk, akkor a munkavállalók számára ez díjazott vagy díjazás nélküli állásidő lesz?
Részlet a válaszából: […] ...elemi erővel hatnak (emberi eredetű vis maiornak tekinthető például a háború, a forradalom, illetve a pénznem megszűnése anélkül, hogy új pénznem lépne a megszűnt helyébe). A vis maiornak minősülő események abszolút jellegűek, tehát nem annak van jelentősége, hogy az......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Szabadságmegváltás – az irányadó Mt.-rendelkezés

Kérdés: Egyik munkavállalónk 2010 óta áll munkaviszonyban társaságunknál. Öt gyermeke született (2000., 2003., 2005., 2007. és 2012. években). Jelenleg GYET-en van, nem dolgozik. Közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyát 2020 áprilisában. A munkaviszony megszűnésével egyidejűleg pénzben váltjuk meg a felgyülemlett szabadságát. Ebben az esetben a szabadságot a mostani szabályok szerint számoljuk? Mindegyik gyermekével volt szülési szabadságon és GYED-en, GYES-en. Tehát a 2000. évben (és a többi gyermek után is) született gyermek után is a szülési szabadság idejére és a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára jár a fizetett szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságot általános szabály szerint megváltani nem lehet [Mt. 122. § (5) bek.]. A szabadság természetben történő kiadásának kötelezettsége alól az Mt. csupán egyetlen kivételt ismer: ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés megtámadása

Kérdés: Számításaim szerint 2014. augusztus 15-én megszereztem a negyvenéves szolgálati időt, így megállapodtam a munkáltatómmal, hogy közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyom, hogy nyugdíjba mehessek. A nyugdíjfolyósító azonban arról tájékoztatott, hogy nincs meg a szükséges szolgálati időm, mert három gyerme­kemmel összesen kilenc évig voltam otthon, és így csak 31 évet dolgoztam ténylegesen. A határozatot megfellebbeztem, hiszen tudomásom szerint a negyven évbe a TGYÁS, a GYED és a GYES időtartama is beszámít. Viszont addig sem akartam ellátatlanul maradni, ezért megkerestem a korábbi munkáltatómat, hogy létesítsünk ismét munkaviszonyt. A munkáltatóm azonban nem hajlandó visszavenni. Tudni szeretném, hogy ha mégsem vagyok jogosult nyugdíjra, akkor rá tudom-e kényszeríteni a munkáltatót, hogy visszavegyen, hiszen ebben az esetben tévedtem, amikor azt hittem, hogy megvan a szükséges szolgálati időm.
Részlet a válaszából: […] ...időpontjában ne álljon fenn biztosítási jogviszony, a munkaviszonyt a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel megszüntette [Mt. 64. § (1) bek. a) pont]. A munkáltató utólag semmivel nem kényszeríthető arra, hogy egy korábbi munkavállalójával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Munkavédelmi képviselők munkajogi védettsége

Kérdés: A 2012. évi CCXVI. törvény 18. §-ának (2) bekezdése 2013. január 1-jétől hatálytalanította a 2012. évi LXXXVI. törvény 13. §-ának (1) és 14. §-ának (1) bekezdéseit. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmével kapcsolatosan csak a 2012. évi I. törvény 273. §-ában foglaltak az irányadóak. Ezt szövetségünk tudja értelmezni, azonban a munkavédelmi képviselők munkajogi védettségére vonatkozó 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 76. §-a (3) bekezdésének értelmezése tárgyában bizonytalanságok mutatkoznak, tekintettel arra, hogy különböző állami szervek, hatóságok szakmai értekezleteken egymásnak ellentmondó álláspontokat közölnek. Kérem, szíveskedjenek egyértelműen, jogszabályi háttérrel alátámasztva tájékoztatni, hogy a munkavédelmi képviselők tekintetében minden korábban megválasztott munkavédelmi képviselő munkajogi védettsége fennáll-e, vagy csak a szakszervezetekre érvényes új Mt. 273. §-ának létszámkorlátos előírásai az irányadóak!
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, valamint a munkáltató tisztségviselőt érintő, Mt. 53. §-a szerinti intézkedéséhez. A védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Szakszervezeti tisztviselők – változó védelem

Kérdés: Nagyvállalatként működik cégünk. Jelenleg huszonöt szakszervezeti tisztviselő dolgozik nálunk összesen három telephelyen, és mind részesül munkajogi védelemben. Úgy tudjuk, hogy az új Mt. maximalizálja a szakszervezeti tisztviselők számát. Hány szakszervezeti tisztviselő lehet, és mi lesz a többiekkel?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 2012. július 1-jétől valóban eltérően szabályozza a szakszervezetitisztségviselők munkajogi védelmét. A védelem terjedelme – hasonlóan a korábbiszabályozáshoz – továbbra is a választott szakszervezeti tisztséget betöltőmunkavállaló munkaviszonyának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.