Veszélyeztetett terhes – kölcsönzött munkavállalóként

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég vagyunk, egyik kölcsönzött munkavállalónk veszélyeztetett terhes lett. A kölcsönzésre vonatkozó ötéves időszakba beletartozik-e a veszélyeztetett terhesség miatti táppénz, a CSED, illetve a GYED, GYES időszaka? Amennyiben igen, és a kölcsönzött kismama eléri a kölcsönzésre vonatkozó ötéves korlátot, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát? A munkaviszony-megszüntetés módja ebben az esetben mi lesz? Van-e felmondási idő, illetve kell-e végkielégítést fizetni? A kölcsönbe adót vagy a kölcsönvevőt terhelik ezek a költségek?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a kikölcsönzés tartama nem haladhatja meg az öt évet, ideértve a meghosszabbított vagy az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt kikölcsönzést, függetlenül attól, hogy a kikölcsönzés ugyanazzal vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Szabadság kiszámítása fizetés nélküli szabadságok esetén

Kérdés: Munkavállalónk 2018-ban több alkalommal (01. 02-től 01. 09-ig, 04. 03-tól 04. 06-ig, 06. 23-tól 06. 30-ig, 07. 02-től 07. 13-ig) fizetés nélküli szabadságon volt. Egy-egy alkalommal nem, de éves szinten a fizetés nélküli szabadságon töltött napok száma meghaladhatja a 30 napot. A fizetés nélküli szabadság miatt az éves igénybe vehető szabadságnapok száma csökken-e?
Részlet a válaszából: […] ...Mt.-ben meghatározott éves alap- és pótszabadság akkor jár a munkavállalónak, ha a munkaviszonya nemcsak fennállt a naptári évben, hanem a munkavállaló munkában is töltötte ezt az időszakot. Ha valamilyen okból a munkavállaló nem dolgozik – bár munkaviszonya fennáll –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Munkavállalói felmondás "elfogadása"

Kérdés: Az egyik munkavállalónk már harmadik éve áll az alkalmazásunkban határozatlan idejű munkaviszonyban. Néhány hete sajnálatos módon az egyik gyermeke kórházba került, majd amikor kiderült, hogy a jövőben is állandó kórházi kezelésre szorul, a munkavállaló házastársa bejött a munkahelyre, és átadta a munkavállaló felmondását. Az írásba foglalt felmondás ugyan nem tartalmazott indoklást, de a férj elmondta, hogy mivel a kisgyermek nem maradhat az édesanyja nélkül, a munkavállaló nem lesz képes ellátni a munkaköri feladatait, és azért közli ő a felmondást, mert a feleségét kiírta az orvos, ugyanis állandóan a gyermekük mellett van. A munkáltatói jogkör gyakorlója nem vette át az iratot, gondolkodási időt kért, mert nem akarta ilyen könnyen elengedni a munkavállalót. Kötelesek vagyunk-e elfogadni a munkavállaló felmondását? Ha igen, megkövetelhetjük-e, hogy letöltse a harmincnapos felmondási időt?
Részlet a válaszából: […] ...többek között az a szülő is, aki a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartama alatt a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben a gyermeke mellett tartózkodik. Mivel az Mt. értelmében a munkavállaló a keresőképtelensége tartamára mentesül...A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Keresőképtelenség tartamának beszámítása a felmondási időbe

Kérdés: Cégünknek beadta felmondását a munkavállaló, de még azon a napon táppénzre ment gyermekével. A táppénz beleszámít a felmondási időbe?
Részlet a válaszából: […] ...felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik [Mt. 68. § (1) bek.]. A munkavállaló általi felmondás esetén a felmondási idő általános szabály szerint 30 nap [Mt. 69. § (1) bek.]. A keresőképtelenség időtartama – ideértve a beteg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Hozzátartozó halála miatti munkaidő-kedvezmény – az igénybevétel időkorlátja

Kérdés: Meddig vehető igénybe a hozzátartozó halálára tekintettel a két munkanap munkaidő-kedvezmény? Jelen esetben egyik munkavállalónk hosszabb ideje táppénzen van, és még marad is egy ideig. Közben elhunyt az édesanyja, akit évek óta gondozott otthon. A táppénze miatt most nem tudja kivenni az édesanyja halála után járó két nap munkából való mentesülést, de a későbbiekben igényt tartana rá egyéb ügyekben (pl. hagyatéki tárgyalásra). Korlátozza-e ezt az Mt.?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 55. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól hozzátartozója halálakor két munkanapra. Ez a távollét az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Keresőképtelenség ideje a végkielégítésre való jogosultságnál

Kérdés: A végkielégítés szempontjából figyelembe vehető idő kiszámításával kapcsolatosan kérdezném: az Mt. 77. §-ának (2) bekezdésében szerepel, hogy a jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó időtartamot, amelyre a munkavállalót bér nem illette meg. Ez hosszabb betegállományra is vonatkozik, vagy csak fizetés nélküli szabadságra?
Részlet a válaszából: […] ...jár) egybefüggően meghaladja a 30 napot, a végkielégítésre jogosító idő számításánál a törvény alapján nem vehető figyelembe. Az Mt. munkaviszonyra vonatkozó általános szabálya alapján ettől a munkavállaló javára kedvezően eltérő, a felek közötti megállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Szabadságra való jogosultság – a munkában töltött idő

Kérdés: Cégünknél a szabadságra jogosító idő megállapításánál merültek fel problémák. Ha a felmondási időre a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, akkor a felmentési idő tartamára jár-e szabadság? Ha valamelyik munkavállalónk például 55 napig táppénzen van, akkor neki milyen időtartam után jár szabadság: mind az 55 napra, vagy csak 25 napra? Továbbá, ha táppénz esetén jól értelmezzük, hogy az első harminc napra jár szabadság, akkor a 2013. évről áthúzódó táppénz esetén 2014-ben újra indul ezen harminc nap számítása (tehát adott esetben 2014. januárban töltendő táppénzes állomány alatt is jogosult szabadságra)?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. értelmében a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. A törvény szerint a szabadságra való jogosultság tekintetében munkában töltött időnek tekintendő–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...olyan terület van, ahol az új Mt. szabályai 2013. január 1-jével lépnek hatályba. Ezek a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, a szabadság és a távolléti díj számítása [új Mt. 298. § (2) bek.]. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás alapján a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Keresőképtelen beteg közalkalmazott felmentése

Kérdés: Jól értelmezzük a Kjt. 38. §-ának (1) bekezdését, aminek alapján a keresőképtelen betegállományban lévő közalkalmazottat is fel lehet menteni?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 38. §-ának (1) bekezdése kizárja az új Mt. 68. §-a (2) bekezdésének alkalmazását. Az Mt. 68. §-ának (2) bekezdése mondja ki, hogy a munkáltató felmondása (közalkalmazottaknál: felmentés) esetén a felmondási (felmentési) idő legkorábban az alábbiakban...A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.