Készenlét díjazása átalányként

Kérdés: Egészségügyi intézményünk fekvőbeteg-ellátási területét – 24 órás foglalkoztatás mellett – esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétben foglalkoztatott dolgozókkal is szükséges pótolni. A dolgozókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A beosztás szerinti munkaidejükön felül, esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétet is elrendelünk, természetesen a maximum napi 12 órát betartva. A készenlét idején előfordul, hogy a dolgozóknak be kell menniük az intézménybe, ami maximum négyórás ügyeletet igényel. Megállapítható-e egy általános díj a készenlét idejére? Például 60 150 Ft/24 óra, ami tartalmazza a készenléti időre járó munkadíjat (a 20%-os bérpótlékot) és a bent töltött időre járó díjazást (50%-os vagy 100%-os túlóra) is.
Részlet a válaszából: […] ...utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon. Ügyeletnél azonban a rendelkezésre állás helyét a munkáltató határozza meg (Mt. 110. §). Ügyeletnek tehát nem a készenlét alatti tényleges munkavégzést nevezzük, hanem a munkáltató által kijelölt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Hétvégi rendkívüli munkaidő és a távolléti díj számítása

Kérdés: A munkavállaló havibéres, általános munkarendben, jelenlegi munkaviszonyában több mint hat hónapja dolgozik (irányadó időszak). A szombat-vasárnap végzett munkát a cég tevékenységéből adódóan a munkáltató rendeli el. Január hóban négy hétvége (nyolc nap) volt, és ebből a dolgozó öt napon végzett munkát. (Azt nem vizsgáljuk, hogy a heti pihenőnap, illetve a pihenőidő megvolt-e.) Az öt alkalomból különböző óraszámokat töltött munkával a munkavállaló: kétszer négy óra, hat óra, nyolc óra és tíz óra. Erre a dolgozó 100%-os pótlékot kapott a szombatra és vasárnapra jutó munkabéren felül. A rendkívüli munkavégzés egyébként jellemző, de arányaiban változó (előfordul, hogy egy hónapban csak szombatonként kell dolgozni, de van, hogy szombat-vasárnap is, illetve egyáltalán nincs szükség rendkívüli munkavégzésre az irányadó időszakon belül). Sajnos a bérprogram nem kezeli külön a szombaton vagy vasárnap végzett munkát, valamint a távolléti díj számításánál "kötelezően figyelembe vett" jogcímként jelöli meg a pihenőnapon (szombaton és/vagy vasárnapon) végzett rendkívüli munkáért járó pótlékot (figyelmen kívül hagyva – szerintem helytelenül – az Mt. 151. §-ában foglaltakat, hiszen így előfordulhat, hogy az irányadó időszakon belül nem lesz meg a legalább egyharmados munkavégzés). Helyesen alkalmazza-e a bérprogram a szabályt, amikor a szombati és vasárnapi pihenőnapokon végzett munkáért járó pótlékot "kötelezően" beszámítja a távolléti díj alapjába, függetlenül attól, hogy nem valósultak meg az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében leírtak? A hivatkozott jogszabályhely csak a vasárnapról rendelkezik. Jól értelmezem, hogy a szombaton végzett rendkívüli munkáért járó díjazás (bér) minden esetben alapja lesz a távolléti díjnak?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a távolléti díj három részből tevődik össze (Mt. 148. §). Részét képezi egyrészt az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, továbbá valamennyi, az Mt. alapján kötelezően biztosítandó bérpótlék helyett fizetett átalány; másrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Készenlét díjazása átalánnyal

Kérdés: Egyik munkavállalónknak készenléti átalány került megállapításra. A szabadság idejére a készenléti átalány összege csökken, és a fizetett szabadság összege a készenléti átalány arányos részével nő? Tulajdonképpen csak arányaiban változik meg a havibér összetétele, vagy a készenléti átalány összege fix, és nem változik a távollétek függvényében? Hogyan alakul az átalány összege betegszabadság idején? A készenlétre járó átalány összegét kötelező belefoglalni a munkaszerződésbe?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaszerződésben készenlét esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg [Mt. 145. § (2) bek.]. Ilyen megállapodás esetén a munkáltató nem számolja el tételesen az adott hónapban a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Távolléti díj számítása munkáltatói felmondás esetén

Kérdés: Egyik munkavállalónknak felmondtunk, 3 havi végkielégítés jár neki, és az elmúlt 6 hónap átlagában a teljesített készenléti órák száma meghaladta a 96 órát. A végkielégítésnél a távolléti díj esedékessége a felmondás dátuma. Ilyen esetben számolhatjuk a 6 hónapot a felmondás közlését megelőző hónap végétől, hogy ne tört hónapokat kapjunk? A végkielégítést hogyan számolom ki? Milyen óraszámmal, hány órára kell rászámolnom a bérpótlékot? Alkalmazható ilyen esetben a 174 óra?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díjat korrigálhatja az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett bérpótlék [Mt. 148. § (1) bek. bb) pont]. Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Távolléti díj számítása több műszakos tevékenységben

Kérdés: 2013. január 1-je után szabadság idejére milyen díjazás illeti meg a munkavállalókat abban az esetben, ha több műszakos munkarendben vannak foglalkoztatva? Távolléti díj számításánál az elmúlt hat hónap bérpótlékai is részei a távolléti díjnak, illetve délutános munkarend esetén a távolléti díjat még műszakpótlékolni is kell? Esetleg a munkáltató döntése, hogy a távolléti díj számításánál veszi figyelembe az elmúlt hat hónap műszakpótlékait, vagy az alap távolléti díjat műszakpótlékolja? Nem több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknál a sima aktuális havi alapbér az irányadó a szabadság díjazásánál, vagy itt is távolléti díjat kell számítani (ami az elmúlt hathavi bér függvényében kevesebb is lehet, mint az aktuális alapbér)?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díj számítása során alapvetően a távollét esedékességének időpontjában érvényes alapbér [Mt. 148. § (1) bek.] egy órára számított mértékét kell korrigálni (növelni) a teljesítménybérrész egy órára számított mértékével (Mt. 150. §) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Órabéres munkavállaló munkaszüneti napi díjazása

Kérdés: Segítségüket kérjük a munkaszüneti napra járó díjazás megállapításához. Munkavállalónk készenléti jellegű munkakörben dolgozik, személyi alapbére órabérben van meghatározva. Milyen díjazást kell fizetnünk, ha a tárgyhónapban a fizetett ünnepen rendes munkaidőben dolgozott, illetve akkor, ha nem folytatott munkavégzést az ünnepnapon? Mi a helyzet akkor, ha éppen ezen a napon kell túlóráznia a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a rendeltetése folytán e napon is működőmunkáltatónál, illetve munkakörben, továbbá külföldre történő szolgáltatásnyújtása, valamint külföldi kiküldetés esetén kerülhet sor [Mt. 125. § (1)bek.]. Ha a munkavállaló foglalkoztatása nem tartozik e....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.