Munkaidőkereten felüli túlóra-elszámolás és a munkaidő-beosztás előzetes közlése

Kérdés: Idősek bentlakásos otthonában dolgozó ápolók háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak, általánostól eltérő munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, folytonos műszakrendben. Egy ellenőrzés megállapította, hogy nem fizettük ki időben a munkaidőkeret zárása miatt keletkező rendkívüli munkavégzés bérpótlékát, mert azt a keretzárás utáni bérrel meg kell, hogy kapja a dolgozó. Nálunk ez a keretzárás március 31-e volt, s eszerint a márciusi bérrel, amit április 3-an utalunk, ezt meg kellett volna kapni a munkavállalónak. Valóban így van? Ezzel szemben mi ezt április hónap folyamán hó közben külön utaltuk. Azt tudom, hogy a hó közben keletkező rendkívüli munkavégzés miatti bérpótlékot meg kell, hogy kapja a dolgozó a keletkezés hónapjára vonatkozó bér kifizetésével. Ekkor nemcsak a pótlékot, hanem az arra a napra vonatkozó alapbért is meg kell, hogy kapja a dolgozó? Ilyenkor ezt a kifizetett pótlékot már a keretzárásnál figyelmen kívül kell hagyni? Azonban az abból eredő rendkívüli bérpótlékot, amikor eleve több órára van beosztva egy dolgozó a munkaidőkeretben (mert például tartósan távol van több másik dolgozó) mikor kell kifizetni? Én úgy értelmeztem az Mt.-t hogy a következő hónapban elég kifizetni. Új dolgozók esetében is igaz az, hogy hét nappal előbb meg kell ismernie a beosztását? Mert ez szinte lehetetlen, mert hét nappal előtte még nincs munkaszerződése sem. Illetve, hogyan kell azt dokumentálni, hogy ha változik a beosztás (mert például valaki beteg lesz), akkor azt mikor ismerte meg a dolgozó (96 órán belül van-e, vagy nem, a dolgozó kéri-e, vagy nem)?
Részlet a válaszából: […] ...is módosíthatja [Mt. 96. § (4)–(5) bek.]. Arra nem tartalmaz külön rendelkezést a törvény, hogy mikor közlendő a beosztás egy új belépő esetén. Ha a munkaviszony létesítésétől a munkaviszony kezdetéig nem telik el 168 óra, akkor az az általános szabály.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Pihenőnapi túlóra lemondásának következményei

Kérdés: Egy munkáltató alkalmazásában álló munkavállalói csoport tagjai az általános munkarend szerint végzik munkájukat. A munkáltató a munkavállalók részére heti pihenőnapra rendelt el munkavégzési kötelezettséget. A dolgozók a munkakezdésre megjelentek, de a munkáltató csoportvezetője még a munkaidő kezdete előtt szóban közölte, hogy a munkavégzés mégis elmarad. Mivel ez nem beosztás szerinti (rendes) munkaidő volt, így tényleg nem érvényesül a minimális nyolcórás – esetleg négyórás – munkaidő-elszámolás [Mt. 99. § (1) bek.]? Rendkívüli munkaidőben tényleg nincs a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége [Mt. 146. § (1) bek.]? Nem jár munkabér ebben az esetben? A munkavállalók ezt a napot a törvény szerint tényleg pihenéssel töltötték el? A jogalkotó ezt így gondolta, vagy csak erre a konkrét tényállásra nem gondolt senki, és ezért nem logikusan lett a törvény szövege megfogalmazva? A jogi szakirodalom úgy fogalmaz, hogy az Mt. 99. §-a tulajdonképpen nem más, mint egy munkaidő-beosztásra vonatkozó törvényi korlát (4-12 óra), amely korlátba kizárólag ebben az esetben mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidő tartama (óraszáma) is beleértendő. Így nem lenne törvényi akadálya annak, hogy a dolgozók munkavégzés nélkül is kapjanak pihenőnapi munkabért? Ha a tényállás úgy változna, hogy a pihenőnapon mégis történt volna munkavégzés, de csak négy órában, akkor az általános munkarendben munkát végzők hány óra munkabérre tarthatnának igényt? Csak egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén lehet az elszámolt munkaidő napi mértéke kevesebb, mint nyolc óra, tehát minimum négy óra?
Részlet a válaszából: […] ...törvény szerint az egy napra beosztott munkaidő – a részmunkaidőt kivéve – nem lehet kevesebb négy óránál [Mt. 99. § (5) bek.]. Ez a szabály tehát csak a beosztás szerinti (rendes) munkaidőre vonatkozik. A rendkívüli munkaidőnél nincs ilyen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Munkaidő-beosztás és a munkaidő mértéke

Kérdés: Egy meghirdetett állásra jelentkeztem, melyre fel is vettek. Az állás nyolcórás munkaidőre lett meghirdetve, még a felvételi tesztíráson is ezt ígérték, és a munkaszerződésem is 8 órás munkaviszonyról szól. Viszont a munkám kezdete óta 12 órás munkarendben dolgozom. Egy ideig azzal biztattak, hogy csak pár hónapról van szó, és utána változások lesznek, de mostanra kiderült, hogy nem lesz belőle semmi. Én előtte közmunkás voltam, igaz, jóval kevesebb fizetésért, de mivel egészségi okokból és pszichésen is megvisel a 12 órás munkarend, ezért megfelelt számomra az a munka is. Van-e értelme munkaügyi bírósághoz fordulni, van esélyem valamit elérni?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. kimondja, a munkaidő beosztását a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. A munkáltatónak a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel kell beosztania [Mt. 97. § (1) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.