Teljesítménydíj – a munkavégzés ismérveinek értékelése nélkül?

Kérdés: Az Mt. 143. §-a alapján van-e helye jogszerűségi kérdés felvetésének olyan esetben, amikor a személyi alapbéren (havibéren) túl teljesítménydíjként kíván a munkáltató pluszjövedelmet biztosítani egy adott munkaköri elnevezéssel azonosítható munkavállalói csoport számára, anélkül hogy értékelné a tényleges munkavégzés mennyiségét, minőségét, illetve a munkavégzésre fordított időt? A munkáltató valószínűleg a munkavállalók révén használt eszköz által megtett út alapján fizeti a pluszdíjazást. Az így kifizetésre kerülő díjat a munkáltató bér helyett személyi jellegű kifizetésként, devizában elszámolva alkalmazza. Milyen jogorvoslattal élhet a teljesítménydíjjal nem honorált, de a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...venni.A diszkriminációmentes díjazás követelménye a munkaviszonyratekintettel biztosított valamennyi juttatásra irányadó. Ha annak a gyanújamerül fel, hogy a munkáltató az általa kialakított bérrendszerrel sérti azegyenlő bánásmód követelményét, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Munkakör – lehet kettő is?

Kérdés: Kis cégeknél, mint amilyen a miénk, hatékony működésre ad lehetőséget, ha egy személy két munkakör ellátására is rendelkezik képesítéssel. Köthetünk-e valakivel olyan munkaszerződést, amelyben adminisztrátorként és fagylaltárusként is alkalmazzuk, a nyári hónapokban az utóbbiként, egyébként pedig az előbbiként, a munkáltató adott hónapra vonatkozó utasításától függően? A kétféle munkakörhöz értelemszerűen kétféle bér is tartozna.
Részlet a válaszából: […] ...nem értelmezhető kiterjesztően,mintegy "biankó" szerződésmódosításra való felhatalmazásként: a megegyezésnekminden alkalommal újra létre kell jönnie, a feleknek egybehangzóakaratnyilatkozatukat minden alkalommal újra ki kell nyilvánítaniuk. Ez felelmeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Szabályváltozás – magyarázat a heti 44 órás munkaidőhöz

Kérdés: Az Mt. június 1-je óta hatályos új szabálya alapján fel lehet emelni a munkaidő mértékét heti 44 órára. Szeretnénk élni ezzel a lehetőséggel, ehhez kérünk pontos tájékoztatást. Milyen feltételek alapján, mikortól és meddig lehet felemelni a munkaidő mértékét? Meddig illeti meg a munkavállalót a felmondási védelem a munkaidő felemelésekor?
Részlet a válaszából: […] ...Vagyis ha azMt. 117/C. § alapján a munkavállaló munkaidejének heti mértéke hosszabb, mint40 óra, de az még 2011. december 31. előtt újra heti 40 óra, vagy ennélrövidebb lesz, ez utóbbi időszak alatt már nem illeti meg az Mt. 117/C. § (3)bekezdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Cafeteria – visszamenőlegesen is jár?

Kérdés: Cégünknél létszámleépítés folyik. Április 30-ig 4 dolgozót küldtek el, akiknek megszűnt a munkaviszonyuk, további 4 dolgozó még júliusig, illetve augusztusig állományban van, de felmentve a munkavégzés alól. Május 11-én született döntés az idei "béremelésünkről". Ennek értelmében az alapbérünk nem, csak a cafeteriánk emelkedik 5000 Ft/hó összeggel – visszamenőleg január 1-jétől. Kérdésem: az elküldött, illetve közös megegyezéssel eltávozott dolgozóknak jár-e az itt töltött idejükre ez az emelés?
Részlet a válaszából: […] ...illetve ezek mértékét a kollektív szerződés határozza meg, dea munkáltató a munkavállaló részére ezen túlmenően is támogatást nyújthat [Mt.165. § (1) bek.]. A támogatás során azonban a munkajogi alapelveket szem előtttartva kell eljárnia. Így különösen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Állásidő vagy négynapos munkahét?

Kérdés: Társaságunk beszállító lévén kénytelen igazodni a nagyvállalatok igényéhez. Kérdésem: cégünk, hogy ne kelljen elküldenie a dolgozókat, péntekenként állásidőre küldené az embereket, viszont nem tudja kifizetni erre az időre járó teljes alapmunkabért. Milyen lehetőségek lennének a bér csökkentésére, hogy a munkaszerződést ne kelljen módosítani, mert ez csak az utolsó lépés lenne?
Részlet a válaszából: […] ...(4)bekezdés]. Előrebocsátjuk, hogy a kérdés teljes körű, minden részletrekiterjedő megválaszolása meghaladja a Munkaadói Levelek nyújtotta kereteket,így csak a munkáltató legfőbb – munkaszerződés-módosítást, munkavállalóvaltörténő megállapodást nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

GYES utáni munkába állás

Kérdés: Amióta a GYES mellett is lehet dolgozni, gyakrabban fordul elő, hogy a kismamák idő előtt meg akarják szakítani fizetés nélküli szabadságukat, és visszatérnek korábbi munkakörükbe. A munkáltatónknál kialakult gyakorlat szerint a fizetés nélküli szabadságon lévők pótlására új munkavállalót veszünk fel, határozott időre. Az egyik ilyen helyettes sokkal jobb képességű, mint a helyettesített. Ha az anyuka visszatér a GYES-ről, megszüntethető-e a munkaviszonya rendes felmondással arra hivatkozással, hogy a munkaköre be van töltve, vagy kötelesek vagyunk az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni? Ha erre nincs mód, mik a munkáltató lehetőségei?
Részlet a válaszából: […] ...eljárva, gazdasági érdekeire figyelemmel a munkáltatómindezt megteheti. Kérdés, hogy szerződésmódosítási kényszer hiányában az újmunkakört a munkavállaló elfogadja-e?Átmeneti megoldásként alkalmazható az átirányítás, az Mt.83/A. §-a alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.

Fegyelmi szabályzat – büntetésként alapbércsökkentés

Kérdés: Egy munkavállalónkkal szemben a kollektív szerződésben foglalt házi fegyelmi szabályzat szerint 10 százalékos személyialapbér-csökkentést alkalmaztunk két hónapra. Kollektív szerződésünk a munkavállaló bérpótlékait a személyi alapbér százalékában adja meg. Ez azt jelenti, hogy a következő két hónapban a bérpótlékokat is a csökkentett összeg alapján kell kiszámolni? Ráadásul ugyanazon fegyelmi vétség miatt további két munkavállalóval szemben is ezt a büntetést szabtuk ki, de mivel ők nem műszakban dolgoznak, nem is jogosultak bérpótlékra. A munkavállaló azt sérelmezi, hogy "műszakosként" súlyosabb büntetést kapott (több bértől esett el) ugyanazért a vétségért. Érvényesíthet-e valamilyen igényt?
Részlet a válaszából: […] ...ha a fenti eljárásközvetve hátrányos megkülönböztetést valósít meg. Ehhez az Ebktv. szerint azszükséges, hogy a mindenkit arányosan sújtó fegyelmi büntetés valamely védetttulajdonsággal rendelkező személyeket lényegesen nagyobb arányban hozzonhátrányosabb helyzetbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.
1
8
9