Pótszabadság gyermek után köztisztviselőknek – igazolás és adatkezelés

Kérdés: Az önkormányzatnál foglalkoztatott közszolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban állókkal, ügykezelőkkel kapcsolatban a Kttv. 102. §-a rendezi a közszolgálati tisztségviselők gyermekek után járó pótszabadságát. A Kttv. 6. §-a értelmezi a gyermek és szülő fogalmát. Köteles-e ellenőrizni a munkáltató például az elvált szülők esetében leadott nyilatkozatokat, mikor az elvált szülő nem él egy háztartásban a gyermekével, vagy az élettársa gyermekével él egy háztartásban? A munkáltató milyen igazolás bemutatására kötelezheti (pl. lakcímkártya) a munkavállalóját a gyermekek után járó pótszabadság megállapításához? Elegendő-e a munkavállaló jognyilatkozata, hogy hány gyermeket nevel, illetve hány gyermek után kívánja igénybe venni a szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. értelmében a gyermek után járó pótszabadság – a saját munkavégzésre irányuló jogviszonyában – mindkét arra jogosult szülőt köztisztviselőként vagy ügykezelőként is megilleti. A gyermek fogalmán a pótszabadság szempontjából csak azt a gyermeket lehet érteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Ajánlat a közszolgálati jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére

Kérdés: Jegyzőként dolgozom, már 2 éve elértem az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. A munkáltatói jogokat gyakorló polgármesterrel egyeztetve az önkormányzati választások után nyugállományba kívánok menni. Tekintettel a hivatali apparátusra, a választásokat lebonyolítom. A jelenlegi polgármester sem kíván indulni a polgármesteri tisztségért. Érdekeim azt kívánják, hogy a jogviszonyom megszüntetésében a munkáltatóm működjön közre. Alkalmas megoldás lenne számomra a jogviszonyom közös megegyezéssel történő megszüntetése az önkormányzati választást követő időpontra. Ez esetben lemondanék a felmentési időről. Mikor célszerű ezt a munkáltatóm számára jelezni, és milyen törvényi hivatkozással?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. nem tartalmaz rendelkezést a közös megegyezéssel történő jogviszony-megszüntetésre vonatkozó ajánlattételre, így Ön tudja megítélni, mi a "lélektanilag" is alkalmas időpont. Az ajánlatot Ön bármikor megteheti a polgármesternek, erre sem állapít meg a Kttv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Közszolgálati jogviszony közalkalmazotti jogviszonnyá történő átalakulása

Kérdés: A megyei jogú város közgyűlése alapított egy költségvetési szervet, amely olyan feladatot lát el, ami korábban a polgármesteri hivatalhoz tartozott. Jól gondolom, hogy azok a köztisztviselők, akik ezt a feladatot végezték a polgármesteri hivatalban, jogviszonyváltással kerülhetnek át az újonnan létrehozott szervhez, mint közalkalmazottak [Kttv. 72. §-a és 229. § (3) bekezdése alapján]? Ha igen, hogyan kell ezt a gyakorlatban végrehajtani? Meg kell szüntetni a hivatalban a köztisztviselők jogviszonyát, és az új költségvetési szervnél kapnak közalkalmazotti kinevezést? A ki nem vett szabadság kifizethető?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. 72. §-a szerinti jogviszonyváltás, ha nem pusztán a munkáltató döntése alapján, hanem jogszabály (jelen esetben önkormányzati rendelet) szerint a munkáltató egy része (szervezeti egysége, anyagi vagy nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Köztisztviselői egyoldalú munkakör-módosítás

Kérdés: Önkormányzatunknál foglalkoztatott köztisztviselőnk korábban felsőfokú végzettséggel katasztrófavédelmi referens munkakört töltött be, gyermek gondozása miatt hosszú ideig fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. Időközben, 2012. január 1-jével a kerületi polgári védelmi kirendeltség megszűnt, ezzel összefüggésben az önkormányzat katasztrófavédelmi feladatai is megszűntek. A munkahelyre történő visszatéréskor a munkáltató egyoldalú kinevezésmódosítási jogánál fogva – felsőfokú képesítési feltételhez nem kötött – közterület-diszpécseri munkakörre szóló kinevezésmódosítást adott át részére. Az illetmény összegét nem csökkentette. Mivel a köztisztviselő ezt – a munkaköri feladatokat magára nézve kihívást nem jelentőnek, degradálónak tartva – nem fogadta el, és kérte kötelező felmentését, ennek a munkáltató eleget is tett. A köztisztviselő utóbb pert indított. Kérjük véleményüket a kinevezésmódosítás jogszerűsége tekintetében!
Részlet a válaszából: […] Kérdésük lényege, hogy a munkáltatónak joga volt-e az egyoldalú kinevezésmódosításra. A Kttv. szerint a munkáltató a munkakört egyoldalúan megváltoztathatja, ehhez a köztisztviselő elfogadása nem szükséges, viszont kérheti felmentését, és a munkáltató a kérelemnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

13. havi illetmény – időarányos kifizetés

Kérdés: Köztisztviselőként dolgoztam az egyik önkormányzatnál 2 hónapig, ezt követően áthelyezéssel kerültem a közigazgatási hivatalhoz, ahol 8 hónapig voltam. A munkahelyem csak a 8 hónapra járó 13. havi illetményemet fizeti ki, mondván, hogy a 2 hónapos közszolgálati jogviszonyom után nem illet meg a juttatás. Kérdésem, hogy tényleg nem jár a 2 hónapra 13. havi illetmény? Mi számít a 13. havi illetmény szempontjából jogszerző időnek?
Részlet a válaszából: […] Az általános szabály szerint a köztisztviselő tizenharmadikhavi illetményre jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap közszolgálatijogviszonnyal rendelkezik. Ha ennél kevesebb a közszolgálati jogviszonybantöltött ideje, akkor a tizenharmadik havi illetmény a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.