10 talált cikk a munkaviszony , pedagógus , kinevezés , munkakör , óvoda kifejezésre

Kérdés: A Púétv. 73. §-a rendelkezik a magasabb vezetői megbízásokról. Az intézményvezetői feladatokat az igazgató látja el. Ezt megelőzően a Kjt. és a 326/2013. Korm. rendelet alapján az intézményvezető látta el a magasabb vezetői megbízást (bölcsőde-, óvodavezető). Kell-e módosítani a megbízást, illetve alapító okiratot, törzskönyvi bejegyzést a MÁK felé az intézményvezető és az igazgató elnevezés közötti eltérés miatt, kell-e hozzá képviselő-testületi döntés, vagy elegendő a törvényi hivatkozással a kinevezési megbízást módosítani? A vezető személyében változás nincs, csak a kinevezési, megbízási okmányán intézményvezető szerepelt, az új jogszabállyal igazgató.

Kérdés: Több kérdésünk lenne a Púétv. kapcsán, és nagyon bízunk segítő válaszukban.
1. A kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum százhét százalékának megfelelő havi illetmény: 326.000×1,07 = 348.820 Ft, és ha ezt helyesen lefelé kerekítjük a 98. § (6) bekezdése szerint, akkor 348.800 az alapilletményük, plusz ennek 20%-a az esélyteremtési illetményrész: 69.760 Ft, az összesen 418.560 Ft, decemberi volt 418.600 Ft. Helyes így, vagy felfelé kéne kerekíteni 348.900-ra, hogy jogszabály szerint ne legyen kevesebb a bérük?
2. A korábbi alapilletmény és szakmai, ágazati pótlék egybeolvad, és ehhez jön az esélyteremtési pótlék, valamint igazgató esetén a megbízási díj?
3. Lehet-e többcélú intézmény igazgatója (óvoda-bölcsőde) munkaközösség-vezető a bölcsődében?
4. Adható-e majd munkáltató általi döntésen alapuló pótlék január 1-jétől, vagy csak 2025. szeptember 1-jétől teljesítményértékelés után?
Hogyan lesznek így a PED.1. és a PED.2 bruttó bérek magasabbak, mint a decemberiek?

Kérdés: A dolgozó 2018. szeptember 1-jétől áll közalkalmazotti jogviszonyban nálunk óvodatitkár munkakörben, besorolása jelenleg: D/7. Ezen jogviszonyát megelőzően rendelkezik 11,5 év munkaviszony jellegű jogviszonnyal és 3,5 év közalkalmazotti jogviszonnyal. A dolgozó 2021. június 30-ával szerzett szlovák óvodapedagógus-diplomát, melyről a honosítási határozatot az Oktatási Hivatal 2021. október 28-án állította ki. A fentiek ismeretében mikor járunk el helyesen: ha 2021. július 1-jétől vagy 2021. november 1-jétől soroljuk át a dolgozót, illetve Gyakornoki fokozatba kell-e átsorolni a dolgozót, vagy közalkalmazotti jogviszonyait figyelembe véve Pedagógus I/3-ba?

Kérdés: A dolgozó 2019. augusztus 26-a óta dolgozik pedagógiai asszisztensként (besorolása C/2, 2022. január 1-jén változna C/3-ra), és ezt megelőzően 2,5 évet dolgozott még óvodában közalkalmazottként, illetve 4 hónapot más területen munkaviszonyban. 2021. június 14-én szerzett óvodapedagógus-diplomát, így óvodapedagógus-munkakörben kívánja az intézmény tovább foglalkoztatni. Abesorolását illetően helyesen járunk-e el az esetében, ha gyakornoki fokozatba soroljuk (hiszen átkerül a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá), és mivel van szakmai gyakorlata, de 6 év munkaviszonnyal nem rendelkezik, ezért 6 hónap gyakornoki időt kötnénk ki számára? A korábbi besorolása "magasabb" (C/2), ezért esetleg őt PedI/2-be kellene besorolni, minősítő vizsga nélkül? Melyik besorolás a helyes?

Kérdés: Az óvodákban foglalkoztatott gyógypedagógusok, logopédusok kötelező óraszámának meghatározására az Nkt.-ben nem találtam konkrétumot. Az óvodákban kinevezett és megbízási díjjal foglalkoztatott gyógypedagógusok, logopédusok heti kötelező óraszámát a hatályát vesztett Közokt. tv. 21 órában határozta meg, és 1 óra kedvezményt adott az utazó gyógypedagógusok alkalmazásakor. Jelenleg az óvodában kinevezett vagy megbízási díjjal foglalkoztatott gyógypedagógusok és logopédusok esetében hány órában kell meghatározni a heti kötelező óraszámot? Az óvodában a kinevezett vagy megbízási díjért alkalmazott utazó gyógypedagógusok, logopédusok kinevezésénél mennyi a heti kötelező óraszám?

Kérdés: GYES-ről visszatérő óvodapedagógus dolgozónk ki nem adott szabadságainak megállapításával kapcsolatban kérnénk állásfoglalást. Első gyermeke keresőképtelen volt. 2014. 11. 14. – 2015. 04. 30-ig szülési szabadságát töltötte. 2015. 05. 01-től fizetés nélküli szabadságot igényelt a GYED idejére. Második gyermeke 2017. 01. 31-én született. 2017. 01. 03. – 2017. 06. 19-ig szülési szabadságát töltötte. 2017. 06. 20-tól fizetés nélküli szabadságot igényelt a GYED idejére. Harmadik gyermeke 2019. 07. 16-án született. 2019. 07. 16. – 2019. 12. 30-ig szülési szabadságát töltötte. 2019. 12. 31-tól fizetés nélküli szabadságot igényelt a GYED idejére. A kolléga a fenti időszakban egyszer sem vált keresőképtelenné, illetve nem vett ki rendes szabadságot. Az ezen időszakra számított szabadságra való jogosultság megállapításakor az alapszabadságával vagy az alap plusz a pedagógus-munkakör alapján járó pótszabadságával kell számolnunk, mivel ezen időszakban pedagógusi munkakört nem látott el?

Kérdés: A nyelvvizsga nélkül foglalkoztatott gyakornok óvodapedagógus gyakornoki ideje két év után letelt (2018. IX. 26-án). Ez alatt az idő alatt sajnos nem tudta megszerezni a nyelvvizsgát, jelenleg is jár nyelvvizsgára felkészítő órákra. A munkaviszonya ezért automatikusan megszűnt volna, azonban az óriási pedagógushiány miatt nem volt lehetőség az álláshely betöltésére. A folyamatosan hirdetett (több állás is hirdetve van) álláshelyre nincs jelentkező, ezért jogszerűtlenül foglalkoztatják tovább az óvodapedagógust. Mi lehet ennek a következménye?

Kérdés: Utolsó éves óvodapedagógust lehet-e óvodapedagógus munkakörben alkalmazni? Ha igen, akkor hogyan kell őt besorolni?

Kérdés: Besorolható-e Pedagógus I. fokozatba az a határozatlan idejű kinevezéssel, felsőfokú végzettségűként óvodapedagógus munkakörben foglalkoztatott kolléganő, akinek az oklevele a nyelvvizsga hiánya miatt hiányzik?

Kérdés: A pedagógusok minősítésével és besorolásával kapcsolatosan szeretném a jogértelmezésüket kérni. Egy óvodában pedagógus-szakképzettséggel rendelkező, pedagógiai asszisztensi munkakörben dolgozó közalkalmazott két év gyakornoki időt követően sikeres minősítő vizsgát tett. A sikeres minősítő vizsga alapján a közalkalmazott besorolása 2017. január 1. napjától PED. I. fokozatra változott. A közalkalmazott időközben abszolutóriumot szerzett egy óvodapedagógus-képző főiskolán, azonban a nyelvvizsga hiánya miatt részére oklevél nem került kiállításra. A közalkalmazott és a munkáltató megállapodtak, hogy 2017 szeptemberétől a közalkalmazott óvodapedagógus munkakörben dolgozik tovább az Nkt. 99. §-ának (14) bekezdésében foglalt kivételszabály alapján. Ekkor helyesen jár-e el a munkáltató, amennyiben a munkakörváltozás időpontjában a pedagógust – az Nkt. fentiek szerinti, pedagógus alkalmazására vonatkozó kivételszabálya alapján – gyakornok fokozatba sorolja [a magasabb szintű jogszabály (Nkt.) – ellentmondás esetén – lerontja az alacsonyabb szintű jogszabályt (326/2013. Korm. rend. 2. §-át])? Vagy a közalkalmazottat a "megszerzett joga" alapján nem kell visszasorolni a gyakornok fokozatba? A 326/2013. Korm. rend. 2. § (1) bekezdés alapján: "A köznevelési intézményben a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust, továbbá a (3) és (4) bekezdés, valamint a 13. § (3) bekezdése szerinti esetben a pedagógust gyakornok fokozatba kell besorolni, kivéve abban az esetben, ha korábban már ennél magasabb fokozatba való besorolásra jogosultságot szerzett". A gyakornok fokozatba történő visszasorolás esetén a nyelvvizsga – gyakornoki időn belüli – megszerzésekor át lehet-e sorolni a pedagógust a pedagógiai asszisztensi munkakörben letett sikeres minősítő vizsga alapján PED I. fokozatba? Amennyiben igen, ki kell-e várnia a következő év első napját, vagy a korábbi minősítő vizsgától függetlenül a pedagógusnak újból minősítő vizsgát kell tennie?