Munkaszerződés elmaradt hatályosítása – a gondatlan károkozásért fennálló felelősség

Kérdés: A munkavállalóink munkaszerződését nem hatályosítottuk az Mt. 2012-es hatálybalépése óta. A munkaszerződésekben gondatlan károkozás esetére minden esetben 1,5 havi átlagkeresetig terjedő kártérítés került meghatározásra. Most az egyik munkavállalónkat kötelezni akarjuk az általa (gondatlanul) okozott kár megtérítésére. Ilyen esetben követelhetjük a hatályos Mt. szerinti négyhavi távolléti díjat, hiszen a szerződéseink hatálytalanok?
Részlet a válaszából: […] ...régi Mt. gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértékét a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékában határozta meg [régi Mt. 167. § (1) bek.], azzal, hogy kollektív szerződés vagy munkaszerződés a károkozás, illetve a károkozó körülményeire...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Egészségkárosodott munkavállaló továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye szerint a biztonsági őrként dolgozó munkavállalónk egészségkárosodásának mértéke 2008. július 27. napjától – szívbetegség következtében – 54%, és nem rehabilitálható. A munkavállaló 2009. január 27-ig táppénzes állományban van. Önök szerint köteles-e őt a munkáltató továbbfoglalkoztatni? Azt követően, ha a táppénzes állományának ideje lejár, és van mód a továbbfoglalkoztatására, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát ahhoz, hogy utána mint nyugdíjas dolgozhasson tovább, vagy van mód arra, hogy a munkaviszonya a munkaszerződés módosításával folytatódjék tovább? Ha a munkavállaló tovább dolgozhat, akkor hány órában kerülhet sor a foglalkoztatására, és mennyi lehet legfeljebb a fizetése annak érdekében, hogy a rokkantsági nyugdíja is megmaradjon?
Részlet a válaszából: […] ...járulék összegével) csökkentett keresetének, jövedelmének haviátlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetösszegének kilencven százalékát, illetve– annak a megállapítást követően a rendszeresnyugdíjemelés(ek)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Eredeti munkakörbe történő visszahelyezés – ha már betöltötték

Kérdés: Munkavállalónk rendkívüli felmondás után munkaügyi bírósághoz fordult, ahol a pert megnyerte. A bíróság döntése értelmében eredeti munkakörébe vissza kell helyezni, melyet időközben betöltöttek. Mi ebben az esetben a munkáltató helyes eljárása?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 88. §(2) bekezdése alapján a munkáltató külön indokolás nélkül úgy szüntetheti megazt, hogy a munkavállaló számára egyévi átlagkeresetét, ha pedig a határozottidőből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, erre a hátralévő időre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Munkaszerződés-módosítás – határozott idő kikötése a felmondás elkerüléséért

Kérdés: A munkáltatóm a határozatlan idejű munkaviszonyomat belegyezésemmel határozott idejűre módosította. Mindehhez azért járultam hozzá, mert arról tájékoztatott, hogy ezzel nem ér semmilyen hátrány. Most viszont közölte: lejárt a határozott idejű szerződésem, így a munkaviszonyom megszűnt. Nem tartotta be a szerződésmódosításkor tett ígéretét, miszerint a határozott idő leteltekor meghosszabbítjuk a szerződést. Ez nem történt meg, így most még a határozatlan idejű jogviszony megszüntetése esetén járó juttatásoktól is elesem. Indítsak-e pert az említett határozatlan idejű munkaviszony megszüntetése esetére járó juttatásokért?
Részlet a válaszából: […] ...vélhetően azért, hogy elkerülje a határozatlan idejű munkaviszonymegszüntetése miatti kifizetések (pl. felmentési időre járó átlagkereset ésvégkielégítés), vagy a rendes felmondás indoklásának kötelezettségét -határozott idejűre módosítja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.