Munkakörbe nem tartozó feladatok ellenértéke

Kérdés: 2009-ben a kollégámnak megszűnt a munkaviszonya. Ezután az ő munkáját is, akaratomon kívül, nekem kellett elvégezni. Több hónapon keresztül egy fillért sem kaptam érte, de felelősségre vonást a munkáért igen. Hónapok elteltével kreáltak egy megbízást, amit a mai napig nem vontak vissza. A munkát már nem én végzem, aki pedig most a felelőse, többszörös bért kapott, illetve kap. Kérdésem: a ki nem fizetett munkám bérét kérhetem-e?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót az átirányítás teljes időtartamára a ténylegesenvégzett munka alapján illeti meg díjazás, amely nem lehet kevesebb azátlagkereseténél, az utóbbi esetben pedig ha a saját és a más munkakörbetartozó munkára fordított munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Vezető állású munkavállaló közvetlenül kártérítésre kötelezhetősége

Kérdés: Cégünknél a kollektív szerződés szabályozza a kárfelelősség megállapítására vonatkozó szabályokat és a közvetlen kártérítésre kötelezés feltételeit, egyben akár hathavi átlagkereset mértékéig is lehetővé teszi a gondatlanul okozott károk megtérítését. A tulajdonos nemrég szervezeti átalakítást határozott el, amely keretében a középvezetői szintet az Mt. szerinti vezetőnek minősülő munkavállalóknak kívánja minősíteni, a nagyobb felelősségvállalás tudatosítása érdekében. Ha elfogadják a szerződésmódosítást, akkor hat- vagy tizenkét havi átlagkeresetig lehet majd kötelezni őket közvetlenül a kártérítésre?
Részlet a válaszából: […] ...különösen a vétkesség fokára, a károkozásjellegére, gyakoriságára, valamint a munkavállaló beosztására tekintettellegfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg [Mt. 167. § (1)–(3) bek.].A tulajdonos, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Munkáltatói hűségjutalom – a jogszerző idő és a jogutódlás

Kérdés: Kollektív szerződésünk tartalmazza az ún. munkáltatói hűségjutalmat. Ennek az a lényege, hogy a munkáltatónál eltöltött 10, 15 és 20 év után a munkavállaló egyszeri jutalomban részesül, amelynek összege az éves átlagkeresete bizonyos százalékában van megállapítva. Cégünk 2003-ban átfogó átszervezésen esett át, amely során a korábban külön jogi személyként működő leányvállalataink és egyéb érdekeltségeink beolvadtak az anyacégbe. A kollektív szerződést ugyanebben az évben módosítottuk, amely szerint a leányvállalatoknál töltött idő nem számít bele a hűségjutalomnál figyelembe vehető időbe. Jogszerűen járunk-e el, ha a 2003 előtt az anyacégen kívüli társaságoknál dolgozó kollégák esetében a hűségjutalom idejét 2003-tól számítjuk?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben jelzett 2003-as átszervezés munkáltatóijog­utódlásnak minősül (Mt. 85/A. §). Ilyen esetben a munkaviszony változatlantartalommal marad fenn a jogutód munkáltatóval (jelen esetben azanyavállalattal), mégpedig úgy, hogy a jogutódlás a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Emelt összegű végkielégítésre való jogosultság

Kérdés: Két éve dolgozom határozatlan idejű munkaviszonyban. A folyosói pletykák szerint valószínűleg munkáltatóm rendes felmondással megszünteti a munkaviszonyomat. Kérdésem: tekintettel arra, hogy két éven belül öregségi nyugdíjra leszek jogosult (most 60 éves vagyok), jár-e számomra emelt összegű végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnikmeg, a végkielégítés mértéke a munkavállaló háromhavi átlagkereseténekösszegével emelkedik meg. Ez az ún. emelt összegű végkielégítés nem jár azonbanakkor, ha abban a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.