Készenlét díjazása átalányként

Kérdés: Egészségügyi intézményünk fekvőbeteg-ellátási területét – 24 órás foglalkoztatás mellett – esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétben foglalkoztatott dolgozókkal is szükséges pótolni. A dolgozókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A beosztás szerinti munkaidejükön felül, esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétet is elrendelünk, természetesen a maximum napi 12 órát betartva. A készenlét idején előfordul, hogy a dolgozóknak be kell menniük az intézménybe, ami maximum négyórás ügyeletet igényel. Megállapítható-e egy általános díj a készenlét idejére? Például 60 150 Ft/24 óra, ami tartalmazza a készenléti időre járó munkadíjat (a 20%-os bérpótlékot) és a bent töltött időre járó díjazást (50%-os vagy 100%-os túlóra) is.
Részlet a válaszából: […] ...vagy munkaszüneti napon került sor (Mt. 143. §). A törvény megengedi, hogy a felek a munkaszerződésben a készenlétre járó díjazást átalány formájában állapítsák meg, amely magában foglalja a munkavégzés díjazását és a rendelkezésre állás idejére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Rendkívüli munkavégzés – elszámolási lehetőségek

Kérdés: Pénzügyi területen működő cégünk munkavállalói hétköznap, az általános munkarendben dolgoznak. Kivételesen fordul csak elő rendkívüli munkavégzés (szintén csak hétköznap), amelyet szeretnénk pontosan, ám minél egyszerűbb adminisztráció mellett elszámolni nekik. A legtöbb munkatárs azt preferálná, ha a lecsúsztathatná ezeket a pluszórákat. Kérjük, foglalják össze, milyen jogi lehetőségeink vannak a túlórák kifizetésére!
Részlet a válaszából: […] ...a munkaszerződésben bármely törvény szerinti pótlékot (a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot is) magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg [Mt. 145. § (2) bek.]. Ha a munkaszerződésben a felek pótlékátalányt kötnek ki, ez azt jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Pótlékátalány megállapítása

Kérdés: Munkavállalóinkkal szeretnénk megállapodni abban, hogy a jövőben a készenlét és az ügyelet, valamint a rendkívüli munkavégzés díjazását átalány formájában kapják meg. Nem találtunk arra vonatkozó szabályt, hogy az átalányt hogyan kell meghatározni, illetve milyen időközönként kötelező felülvizsgálni. Milyen szabályokat kell-e vonatkozásban figyelembe vennünk?
Részlet a válaszából: […] ...is) magában foglaló, illetve készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot is magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg [Mt. 145. § (2) bek]. Ha a munkaszerződésben a felek pótlékát­alányt kötnek ki, ez azt jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Rendkívüli munkaidő – a bérpótlék elszámolása

Kérdés: Négyhavi munkaidőkeret bevezetésénél a négy hónap elszámolása után keletkezett túlórákat hány százalékos pótlékkal számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...A felek a munkaszerződésben úgy is megállapodhatnak, hogy a munkavállaló a bérpótlékra nem tételes elszámolás alapján, hanem havi átalányként jogosult [új Mt. 145. § (2) bek.].Ha a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként szabadidő jár a munkavállalónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Túlórapótlék a személyi alapbérben?

Kérdés: Cégünknél bevett gyakorlat, hogy a munkavállalók túlórapótlékát beépítjük a munkaszerződésük szerinti személyi alapbérükbe. Egyik újonnan belépő munkavállalónk kifogásolja ezt a gyakorlatot, és nem hajlandó aláírni a munkaszerződését ezzel a feltétellel. Megalapozott lehet a munkavállaló kifogása annak ellenére, hogy igen magas személyi alapbérben részesülnek a cégünk alkalmazottai?
Részlet a válaszából: […] ...142. §). Az Mt. 147. §-a szerint a túlmunkáért a munkavállalót rendesmunkabérén felül – esetenkénti elszámolás alapján, vagy átalányként -ötvenszázalékos bérpótlék is megilleti. A túlmunka jellemzően a munkavállalórendes napi munkaidejét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.