Készenlét díjazása átalányként

Kérdés: Egészségügyi intézményünk fekvőbeteg-ellátási területét – 24 órás foglalkoztatás mellett – esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétben foglalkoztatott dolgozókkal is szükséges pótolni. A dolgozókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A beosztás szerinti munkaidejükön felül, esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétet is elrendelünk, természetesen a maximum napi 12 órát betartva. A készenlét idején előfordul, hogy a dolgozóknak be kell menniük az intézménybe, ami maximum négyórás ügyeletet igényel. Megállapítható-e egy általános díj a készenlét idejére? Például 60 150 Ft/24 óra, ami tartalmazza a készenléti időre járó munkadíjat (a 20%-os bérpótlékot) és a bent töltött időre járó díjazást (50%-os vagy 100%-os túlóra) is.
Részlet a válaszából: […] ...vagy munkaszüneti napon került sor (Mt. 143. §). A törvény megengedi, hogy a felek a munkaszerződésben a készenlétre járó díjazást átalány formájában állapítsák meg, amely magában foglalja a munkavégzés díjazását és a rendelkezésre állás idejére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Utazás az ügyfelek között – munkaidő és költségtérítés

Kérdés: Meg kell-e térítenie a munkáltatónak az egyik ügyféltől a másik ügyfélhez történő utazás költségeit? A cég dolgozói a munkáltató által biztosított céges gépjárművel az egyik ügyféltől a másik ügyfélig olykor 100-150 km-t is megtesznek egy napon belül. Egy nap több ügyfélhez is el kell utazniuk a szerelő kollégáknak. A gépkocsit a munkáltató üzemelteti, beleértve az üzemeltetési költségeket is (pl. benzin). Kötelező-e a munkáltatónak valamilyen költségtérítés jellegű juttatással a két munkavégzési hely közötti odautazás költségeit megtéríteni a munkavállaló részére?
Részlet a válaszából: […] ...tartamára költségtérítés (a továbbiakban: napidíj) jár, ami számlával, egyszerűsített számlával igazolt összegként vagy költségátalányként számolható el (437/2015. Korm. rendelet 2. §, 4. §). E rendelet fogalomhasználatában nem az Mt., hanem az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Munkaidő és pótlékátalány szabályozása kollektív szerződésben

Kérdés: Az Mt. 143. §-a rendelkezik a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék, illetve a szabadidő elszámolásáról. A 145. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg a felek. Ez a bekezdés a rendkívüli munkavégzésre járó bérpótlékra nem vonatkozik. A kérdésem arra irányul, hogy kollektív szerződésben ettől eltérően megállapítható-e havi átalány a rendkívüli munkavégzés idejére? Például egy havibéres dolgozónál előírhatja a kollektív szerződés, vagy a munkaszerződésben megállapodhatnak a felek arról, hogy havonta 200 óra egy adott munkavállaló elvárt havi munkaideje? Mit jelent pontosan a 156. § (1) bekezdésének a) pontja, miszerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár?
Részlet a válaszából: […] ...felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett havi átalányt állapíthatnak meg [Mt. 145. § (2) bek. a) pont]. Kollektív szerződés ugyan elvileg eltérhet ettől a szabálytól [lásd Mt. 165. §, 277. § (2) bek.], mivel azonban a törvény kifejezetten úgy rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.