Készenlét díjazása átalányként

Kérdés: Egészségügyi intézményünk fekvőbeteg-ellátási területét – 24 órás foglalkoztatás mellett – esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétben foglalkoztatott dolgozókkal is szükséges pótolni. A dolgozókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A beosztás szerinti munkaidejükön felül, esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétet is elrendelünk, természetesen a maximum napi 12 órát betartva. A készenlét idején előfordul, hogy a dolgozóknak be kell menniük az intézménybe, ami maximum négyórás ügyeletet igényel. Megállapítható-e egy általános díj a készenlét idejére? Például 60 150 Ft/24 óra, ami tartalmazza a készenléti időre járó munkadíjat (a 20%-os bérpótlékot) és a bent töltött időre járó díjazást (50%-os vagy 100%-os túlóra) is.
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bek. a) pont]. A havi pótlékátalány arányos részének meghatározása ugyanúgy történik, mint az alapbér esetében, azaz az általános munkarend alapján teljesítendő munkaidő alapulvételével [Mt. 145. § (3) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Rendkívüli munka alapbérrészének számítása – az osztó meghatározása

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 146. számában a 2891. számon, az "Egy órára járó bér kiszámítása a havi alapbérből" című cikkel kapcsolatban szeretnék észrevételt tenni. Véleményem szerint a levezetés nem helyes, mert az idézett Mt. 136. §-ának (3) bekezdése nem az általánostól eltérő munkavégzés díjazásának a kiszámítását írja le. Ezt olyan esetben lehet használni, ha egy adott dolgozónak napi általános munkarendben történő munkavégzésére járó pénz megállapítására van szükség (pl. napközben megbetegszik a gyermeke, és meg kell adni az aznapi munkában töltött időre járó pénzét).
Részlet a válaszából: […] ...a rendkívüli munkavégzés.A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Munkaszüneti nap – a beosztható munkaidő és az egy órára járó alapbér meghatározásánál

Kérdés: 2018. május hónapban 21 munkanap és két fizetett ünnep volt. Miután a benzinkúton dolgozó munkavállalók folyamatosan, éjjel-nappal dolgoznak, az osztószámuk és a "kötelező" óraszámuk 23 nap, 184 óra. Eddig így számoltuk el. Ám az egyik munkavállaló szerint 21 nap alapján kell náluk is a "kötelező" órát megállapítani (168 óra). Ami a fölött van, az a túlóra. Fizetett ünnepi munkavégzésre megkapják a bérüket, plusz még 100% pótlékot. Egy példa: ledolgozott 192 órát, amelyre megkapja a bérét, és a kötelező és a ledolgozott óra különbözetére megkapja a túlórát, 50%-os mértékben. Ezenfelül 100%-os pótlékot az ünnepekre. Hogyan járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] ...kell venni. A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál ugyanis a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét kell megszorozni az adott időszakra eső általános munkarend szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Egy órára járó bér kiszámítása a havi alapbérből

Kérdés: Építőipari cég esetében a beosztás szerinti munkaidő három hónapig 7,5 óra, majd három hónapig 8,5 óra. Hathavi munkaidőkeretben dolgoznak, kollektív szerződés alapján. Éves átlagban a 8 óra kerül ledolgozásra. Jól értelmezem-e a jogszabályt, hogy 2013. augusztustól a rendkívüli munkára, illetve a munkaidőkeret elszámolásánál a többletre az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése értelmében a havibért az adott hónapban teljesítendő órákkal (például 21 munkanapot figyelembe véve 168 órával) kell osztani, és a bérpótlék alapjának számításánál pedig 174 órával, az Mt. 139. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján? Példaként: A dolgozó havi alapbére 218 000 Ft. Dolgozott 16 napot, 5 napon keresztül szabadságon volt, de rendelkezett 15 óra túlórával. A ledolgozott órákra jutó bére: 218 000/21 nap x 16 nap = 166 095 Ft. Szabadságra járó bére: 218 000/21 nap x 5 nap = 51 905 Ft. Túlórára jutó alapbér: 218 000/168 = 1297,62 Ft. Túlórára jutó bérpótlék: 218 000/174 x 0,50 = 626,44 Ft. Túlóra díjazása: 1297,62+626,44 x 15 óra = 28 861 Ft. Teljes bruttó bére: 246 861 Ft.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírt számítás helyes azzal, hogy a havi alapbért a hónapban irányadó általános munkarend szerinti órák számával kell osztani. Ebből pedig az érintett időszakra járó alapbért is az adott időszak alatt teljesítendő órák száma alapján kell meghatározni [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Munkaszüneti nap – díjazás és "időelszámolás"

Kérdés: Cégünkben megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak az órabéres munkavállalók. Fizetett ünnepet csak azoknak a munkavállalóknak számoltunk el, akik be voltak osztva, és munkát is végeztek a munkaszüneti napon. A havi munkaidőkeretet az ünnepnapok számával csökkentve állapítottunk meg, és ehhez képest számolom ki a túlórákat. Nálunk a megszakítás nélküli munkarend miatt nincs munkanapkiesés az ünnepek miatt, mivel aznap is megy a gyártósor. Az ünnepre akkor is kell távolléti díjat fizetnünk, ha nem végez munkát aznap a munkavállaló? Amennyiben igen, akkor csak a nyolc órára kell fizetnünk, vagy mivel ők 12 órás műszakban dolgoznak, akkor 12 órára?
Részlet a válaszából: […] ...óra- vagy teljesítménybérezés esetén a munkavállaló távolléti díjra jogosult a napi munkaidőre, amennyiben a teljesítendő munkaidő az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]. A gyakorlatban ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Rendkívüli munkavégzés díjazása

Kérdés: Heti 40 órás munkaviszonyban dolgozó munkavállaló mekkora összegű túlórás pótlékra jogosult, ha a munkáltatójánál esetenként szombaton vagy vasárnap is kell dolgoznia? Milyen összegű pótlékra számíthat, ha a 16.00 óráig tartó napi munkaidején felül még bent kell maradnia este 19.00-ig a munkahelyén?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzésnek minősül [Mt. 107. § a) pont]. A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg [Mt. 105. § (1) bek.]. Az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetében ez a két nap a szombat és a vasárnap [Mt. 97. § (2) bek.].Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Rendkívüli munkavégzés – elszámolási lehetőségek

Kérdés: Pénzügyi területen működő cégünk munkavállalói hétköznap, az általános munkarendben dolgoznak. Kivételesen fordul csak elő rendkívüli munkavégzés (szintén csak hétköznap), amelyet szeretnénk pontosan, ám minél egyszerűbb adminisztráció mellett elszámolni nekik. A legtöbb munkatárs azt preferálná, ha a lecsúsztathatná ezeket a pluszórákat. Kérjük, foglalják össze, milyen jogi lehetőségeink vannak a túlórák kifizetésére!
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót a rendkívüli munkaidőre az alapbére és 50% bérpótlék illeti meg. A túlóra szabadidővel való megváltását hívja a gyakorlat "lecsúsztatásnak". Az Mt. ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a munkavállaló rendkívüli munkavégzés miatt járó 50%-os bérpótlék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Szombati állásidő elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Munkatársaink négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, minden héten hétfőtől péntekig. Kivételesen előfordul, hogy szombatra is munka­időt osztunk be nekik, termelési csúcsok esetén. Ezeket a pluszszombatokat minden hónapban elszámoljuk rendkívüli munkaidőként, ha az adott hónapban nem lehet helyettük másik pihenőnapot beosztani. Augusztus hónapban azonban volt egy olyan szombat, amire előre beosztottuk a kollégákat nyolc órára, ám végül – anyaghiány miatt – mégsem kellett bejönniük. E napra állásidőt fizettünk nekik. Kérdésem, hogy ilyenkor az erre a szombatra eső nyolc órát is bele kell-e számítani a munkaidőkeretben teljesített időbe? Előfordulhat, hogy e miatt a valójában le sem dolgoztatott nyolc óra miatt kell munkaidőkereten felüli túlórát fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkaidőkeret lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. A kérdés szerint a munkáltató négyhavi munkaidőkeretet alkalmaz, ezért nem kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Elszámolás egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Egyik dolgozónk 230 000 Ft bruttó bér mellett, fűtési szezonban minden hétvégén (szombat reggel 6 órától vasárnap reggel 6 óráig) fűt. Éves szinten 250 óra túlórát számolunk el. 15%-os éjszakai pótlékot fizetünk, mivel nem jogosult műszakpótlékra. A rendes munkaideje 6.30-tól szól 15 óráig, illetve pénteken 12.30-ig. Kérem, vezessék le az elszámolás menetét!
Részlet a válaszából: […] ...el kell számolni [Mt. 136. § (3) bek.].A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. A munkaidőkeret vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Kétféle túlóra-elszámolás

Kérdés: A munkavállaló háromhavi munkaidőkeretben dolgozik, amely alatt decemberben 20, januárban 8, februárban 16 túlórája keletkezett. Decemberben a nyolc pihenőnap helyett csak hat volt, ezért a munkaidőkeret végére van 44 túlórája és mínusz két pihenőnapja. Ha a két pihenőnapon végzett munkát kifizetjük 100%-os pótlékkal, akkor azt a 44 túlórából levonhatjuk? Azaz szabályos-e, ha fizetünk 16 órát 100%-osan és 28 órát 50%-osan? Vagy a 44 kereten felüli órát is ki kell fizetnünk 50%-osan és mellette a 16 órát 100%-osan?
Részlet a válaszából: […] ...mint amennyire a munkavállaló szerződött. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt annak tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ekkor az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.
1
2