Minimálbér a veszélyhelyzet idején

Kérdés: Hallottunk olyan hírekről, hogy a veszélyhelyzet alatt a cégeknek nem kötelező a minimálbért sem megfizetni a munkavállalóknak. Van ennek alapja, ha egyébként teljes munkaidőre szerződtünk velük? Elbocsátható-e egy munkavállaló, mert nem vállalja a minimálbér alatti összegért a munkavégzést?
Részlet a válaszából: […] ...mellett tehát nem lehet a minimálbérnél (garantált bérminimumnál) kevesebb összeget fizetni. Nem összetévesztendő ez a szabály az állásidővel, amikor – a veszélyhelyzet miatt – egyes munkáltatók mentesülhetnek a bérfizetési kötelezettségük alól. Az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Állásidő elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Háromhavi munkaidőkeretben (176 + 160 + 168 = 504 óra) a teljesítés a következő volt. Az 1. hónap: rendes beosztási óra 106, állásidő 0, betegszabadság órái 28, szabadság órái 20, összesen 154 óra. A 2. hónap: 168, 8, 0 és 16, összesen 192 óra, a 3. hónap: 166, 0, 12 és 0, összesen 178 óra. Beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés is volt 12, 2 és 16, összesen 30 óra (ezt a munkaidőkeretben teljesített óraszámoktól függetlenül, időarányos alapbérrel és pótlékkal az adott hó végén mindig kifizettük, és nem terheltük vele a munkaidőkeret óraszámát). A keret zárásakor hány óra lesz a munkavállalót megillető munkaidőkereten felüli munkavégzés óraszáma? 504-524 (154 + 192 + 178) = 20 óra (időarányos alapbérrel és bérpótlékkal elszámolandó) kereten felüli munkavégzés lesz záráskor, vagyis a 8 óra alapbérrel kifizetett állásidőt a munkaidőkeret teljesített részének kell tekinteni, vagy 504-516 (154 + 184 + 178) = 12 óra, vagyis a 8 óra állásidőt nem kell figyelembe venni? Melyik álláspont a jogszerű?
Részlet a válaszából: […] ...alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni (Mt. 156. §).Az állásidő azt jelenti, hogy a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget [Mt. 146....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Működési rend átalakításával kapcsolatos munkaidő-szervezés

Kérdés: Cégünk a készenléti jellegű munkakörben havibérrel foglalkoztatott munkavállalóit órabéresíteni szeretné az alábbiak szerint: a jelenlegi havibérüket 174-gyel osztva megállapított órabérrel a beosztás alapján havi óraszámmal teljesített órabérrel lennének kifizetve. Hogyan tudjuk a munkaidejüket helyesen megállapítani, a szerződésüket megírni, ha a munkavállalók megválaszthatják, hogy egy hónapban mennyi munkaórát akarnak dolgozni? A cég célja, hogy se állásidőt, se túlórát ne kelljen fizetni, csak a ledolgozott órára járó alapbért. Ebben az esetben mi lesz a munkaidőkeret, hiszen egyenlőtlen a beosztásuk?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bek. e) pont]. Erre azért is van szükség, mivel hosszabb munkaidőkeret hiányában a havi eltérő mértékű munkavégzés mindenképpen az állásidő vagy a rendkívüli munkavégzés következményével jár. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt ugyanis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Behívás – idő- és bérelszámolás

Kérdés: A behívásos munkaviszonnyal kapcsolatban az alábbi elszámolási kérdésekre szeretnénk választ kapni. Ha a munkavállalónak többet kell dolgoznia a munkaszerződésben meghatározottnál, de a maximum hat órán belül, akkor ez túlórának minősül? Például, napi négyórás munkaszerződést írnak alá, de egyes esetekben öt órát is kell dolgozni a munkavállalóknak, akkor ezt túlórának kell elszámolni? Minden esetben a ténylegesen ledolgozott óraszám után kell a bért megfizetni? Ha a munkavállaló nem dolgozza le a munkaidőkeretben teljesítendő óraszámot, akkor a munkáltatónak állásidőt kell fizetnie? Abban a hónapban, amikor nincs behívás, nincs bérfizetési kötelezettség sem? Amennyiben a foglalkoztató a munkavállalót csak januárban és augusztusban hívja be, a köztes időben jogosult a munkavállaló betegszabadságra, táppénzre? Valamint ha szeptember hónapban beteg, a biztosításban töltött napjainak száma mennyi lesz, ha január 1-jével kezdődött a munkaviszonya? Hogyan történik a szabadság és betegszabadság kiadása?
Részlet a válaszából: […] ...törvény a behívásos munkaviszonynál a napi hatórás szerződés szerinti munkaidőt is lehetővé teszi (Mt. 107. §). Nem egyértelmű az állásidő és a foglalkoztatási kötelezettség megítélése behívásos munkaviszony esetén. A törvény szerint e speciális munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Szabadságkiadás – egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Folyamatos munkarendben, napi 12 órás munkaidő-beosztásban, éves munkaidőkerettel foglalkoztatott munkavállalóknál technikailag hogyan oldható meg a szabadság munkanapban (8 órában) történő kiadása? Hogyan alakul a munkaidejük és munkabérük, ha például egy napra (12 órára) megy el szabadságra, vagy 4 napot szeretne igénybe venni? Hogyan kell kiadni és nyilvántartani szabadságukat? Van-e olyan bérprogram, amely kezeli a 12 órás munkaidő, 8 óra szabadság problémát?
Részlet a válaszából: […] ...pedig a munkaidőkeret tartama alatt amunkáltató munkaidőként beoszthatja. Ha erre nincs lehetőség, a különbözetre amunkavállalót az állásidőre járó díjazás (személyi alapbér) illeti meg.Az Mt. 135. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy aheti kettőnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Fizetés nélküli szabadság után – a GYES melletti foglalkoztatás nehézségei

Kérdés: Az önkormányzataink intézménytársulási megállapodás keretében közös iskolát tartottak fenn. A társulási megállapodás megszűnésével az iskolát megszüntettük, és a pedagógusok elbocsátásra kerültek. A gyermekeket egy másik tanintézmény fogadta be. Az egyik közalkalmazottnak nem tudtuk megszüntetni a jogviszonyát, mivel GYES-en volt. Időközben a közalkalmazott jelezte, hogy visszajönne GYES mellett dolgozni. Azonban nem tudjuk foglalkoztatni, habár az iskola jogutódlással szűnt meg, a másik iskolában nincs üres hely. Kérdésem, hogy ha a közalkalmazottat nem tudjuk foglalkoztatni, akkor ki kell-e fizetnünk a munkabérét, vagy van-e más lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...esetén – ha ez a munkáltató érdekkörében felmerültokból ered – a munkáltató a kiesett munkaidőre a személyi alapbérnek megfelelőállásidő-térítéssel tartozik [Mt. 151. § (4) bekezdés]. A fentiekrefigyelemmel, amennyiben nem tudja a jogutód...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.