7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Hazaküldött egészségügyi dolgozó díjazása
Kérdés: Milyen bérezés jár azoknak a 65 év feletti kórházi dolgozóknak, akiknek a veszélyhelyzet idején, az emberi erőforrások minisztere által kiadott utasítás alapján, nem tudják biztosítani átszervezéssel, hogy ne találkozzanak betegekkel, és ezért hazaküldik őket?
2. cikk / 7 Szabadság hiányában nem lehet fizetetlen távollét
Kérdés: Évente két alkalommal, nyáron két hétre, decemberben egy hétre leállunk. Fiatal munkavállalóinknak nincs megfelelő számú szabadsága. Lehet-e igazolt, nem fizetett napot adni ebben az esetben?
3. cikk / 7 Betegszabadság elszámolása
Kérdés: Dolgozóink 4 havi munkaidőkeretben dolgoznak. Az első két hónapban 6 órás munkarendben hétfőtől péntekig, a következő 2 hónapban pedig 10 órás munkarendben. Az egyik dolgozónk január hóban betegszabadságon és rendes szabadságon is volt. A munkabérét 6 órában bérszámfejtettem, természetesen a betegszabadságot is. A kérdésem az lenne, ha lejár a 4 havi munkaidőkeret, a betegszabadságból fennmaradó 2 órákat hogyan kell elszámolni?
4. cikk / 7 Távolléti díj számítása
Kérdés: Az új Mt.-ben a távolléti díj számításánál mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele? Például ha valaki augusztusban megy szabadságra, mi lesz az irányadó időszak? Mi tartozik bele és mi nem a távolléti díj számításának alapjába? Az irányadó időszakra kifizetett bérpótlékok, mozgóbér, jutalom, prémium, állásidőre kifizetett bér beleszámítanak? A bérpótlékok közül mi igen és mi nem? Teljesítménybér és időbér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az irányadó időszakra jutó teljesítményt és időbért együttesen be kell számítani a távolléti díj alapjába. A rendkívüli munkára kifizetett bért, idejét és annak pótlékát viszont nem kell beszámítani?
5. cikk / 7 Felmentési időre járó átlagkereset
Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
6. cikk / 7 Állásidő vagy négynapos munkahét?
Kérdés: Társaságunk beszállító lévén kénytelen igazodni a nagyvállalatok igényéhez. Kérdésem: cégünk, hogy ne kelljen elküldenie a dolgozókat, péntekenként állásidőre küldené az embereket, viszont nem tudja kifizetni erre az időre járó teljes alapmunkabért. Milyen lehetőségek lennének a bér csökkentésére, hogy a munkaszerződést ne kelljen módosítani, mert ez csak az utolsó lépés lenne?
7. cikk / 7 Szabadságkiadás – egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
Kérdés: Folyamatos munkarendben, napi 12 órás munkaidő-beosztásban, éves munkaidőkerettel foglalkoztatott munkavállalóknál technikailag hogyan oldható meg a szabadság munkanapban (8 órában) történő kiadása? Hogyan alakul a munkaidejük és munkabérük, ha például egy napra (12 órára) megy el szabadságra, vagy 4 napot szeretne igénybe venni? Hogyan kell kiadni és nyilvántartani szabadságukat? Van-e olyan bérprogram, amely kezeli a 12 órás munkaidő, 8 óra szabadság problémát?