Kiegyenlítő nap és díjazása

Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazása esetén előfordulhat olyan eset, hogy a munkavállaló adott héten a heti pihenőnapjain kívül további napokon sem végez munkát, mert a munkáltató nem osztja be munkavégzésre. Az ilyen napok a köznyelvben "kiegyenlítő napnak" vagy "szabadnapnak" minősülnek. Jár-e, és ha igen, milyen díjazás ezekre a napokra? Hogyan vezethetők le az ilyen napokra irányadó szabályok az Mt. rendelkezéseiből?
Részlet a válaszából: […] ...be sem osztotta az általános munkarend szerinti munkanapok számának megfelelő óraszámra, a különbözetet levonni nem lehet, hanem állásidőként kell elszámolni [Mt. 146. § (1) bek.]. A fenti elszámolási szabályokból ered, hogy a "kiegyenlítő napokra" is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Órabérben – az elszámolás szaldója

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban azt a helyzetet, amikor a négy-, illetve hathavi munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres munkavállaló aláírta az Mt. 156. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti "eltérő megállapodást", amely szerint havi átalány helyett csak a ténylegesen teljesített óraszámok után kap munkabért? A munkáltatónak ebben az esetben is kötelező beosztani, illetve ledolgoztatni az összes beosztható óraszámot a munkaidőkeret végéig, és csupán a ténylegesen kifizetett munkabér összege fog havonta ingadozni, de a munkaidőkeret zárásakor, függetlenül a beosztott munkaidő mértékétől, a munkavállaló összességében ugyanannyi munkabért kap, mint az a munkavállaló, aki nem írta alá az eltérő megállapodást, azaz aki havi átalányban részesült? Vagy arról van szó, hogy ilyen esetben a munkáltató az "eltérő megállapodás" alapján mentesül a teljes foglalkoztatási kötelezettség és az esetlegesen felmerülő állásidő megfizetése alól? Szélsőséges esetben (például megrendelés hiánya miatt) megtehető az is (joggal való visszaélés megállapítása nélkül), hogy a munkáltató egy adott hónapban egyáltalán nem osztana be munkaidőt, és ezért a munkavállaló abban a hónapban nem kapna munkabért?
Részlet a válaszából: […] ...be sem osztotta az általános munkarend szerinti munkanapok számának megfelelő óraszámra, a különbözetet levonni nem lehet, hanem állásidőként kell elszámolni a munkaidőkeret zárásakor [Mt. 146. § (1) bek., 156. § (2)-(3) bek.]. A "klasszikus órabérben"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Heti munkaidő átlagos figyelembevétele órabér alkalmazásakor

Kérdés: December 31-én folyamatban volt az éves munkaidőkeretünk, ami szeptember 30-ig tart. Órabéres munkavállalóink vannak, akikkel megállapodtunk, hogy havi átalány helyett a ténylegesen teljesített munkaórák alapján kapják minden hónapban a fizetésüket. Ez a megállapodás érvényben maradt a januári változásokkal, vagy már átalányként kellene fizetnünk a bérüket minden hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő alapulvételével el kell számolni; a többletóraszámot rendkívüli munkaidőként [Mt. 107. § b) pont], a hiányzó órákat állásidőként kell figyelembe venni, és legkésőbb a következő havi munkabérrel kifizetni, a túlfizetést pedig előlegnyújtásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Heti munkaidő – 44 óra?

Kérdés: Azt olvastuk a sajtóban, hogy idén nyáron bevezetik a 44 órás munkahetet. Igaz ez a hír?
Részlet a válaszából: […] ...hiszenmind a csökkentett, mind a megemelt munkaidő teljes munkaidőnek minősül. Enneka szabálynak az alkalmazásával elkerülhető volt, hogy állásidőre járó személyialapbért, a többletmunkáért pedig rendkívüli munkáért járó díjazást kelljenfizetnie a munkáltatónak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.