Kiegyenlítő nap és díjazása

Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazása esetén előfordulhat olyan eset, hogy a munkavállaló adott héten a heti pihenőnapjain kívül további napokon sem végez munkát, mert a munkáltató nem osztja be munkavégzésre. Az ilyen napok a köznyelvben "kiegyenlítő napnak" vagy "szabadnapnak" minősülnek. Jár-e, és ha igen, milyen díjazás ezekre a napokra? Hogyan vezethetők le az ilyen napokra irányadó szabályok az Mt. rendelkezéseiből?
Részlet a válaszából: […] ...be sem osztotta az általános munkarend szerinti munkanapok számának megfelelő óraszámra, a különbözetet levonni nem lehet, hanem állásidőként kell elszámolni [Mt. 146. § (1) bek.]. A fenti elszámolási szabályokból ered, hogy a "kiegyenlítő napokra" is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása behívásos munkaviszonyban

Kérdés: Az Mt. szerinti nyugdíjasokra vonatkozó kedvező szabályt szeretnénk kihasználni, ezért kérdésként merült fel, hogy az oktató alkalmazható-e behívásos jogviszonyban, napi hat órát meg nem haladóan? Mi a helyzet, ha többet vagy kevesebbet teljesít havi szinten (túlóra-állásidő), illetve ha egy hónapban nincs is órája?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítani). Ha a munkáltató nem "használja ki" a napi hatórás részmunkaidő által biztosított foglalkoztatás kereteit, akkor az állásidő szabálya szintén irányadó, ennek alkalmazását ugyanis az Mt. a behívásos munkaviszony tekintetében nem zárja ki....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Munkaidő-elszámolás munkaidőkeretben, távollét esetén

Kérdés: Dolgozónkat egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatjuk, kéthavi munkaidőkeretben. Januárban 174 órája volt (-2 óra), február 24-étől van GYÁP-on. Február 23-áig 123 órát dolgozott le beosztása szerint. Február 24-től 28-ig 31 órát dolgozott volna. Hogyan számolom ki a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt? A február 1. és 23. közötti 17 munkanapot szorzom 8 órával (ami 136 óra), vagy a 160 órából levonom a munkaidőkeretben foglalt 31 óráját (ami 129 óra)? Az első esetben a két hónapra a törvényes munkaideje lenne: 176 + 136 = 312 óra, ezzel szemben a tény: 174 + 123 = 297 óra. Tehát két nap szabadságot kellene kiírni, hogy meglegyen a törvényes munkaideje, és lesz még neki egy túlórája. Vagy a második eset: törvényes a 176 + 129 = 305 óra, ezzel szemben a tényleges 297 órával, tehát itt egy nap szabadságot kellene adnunk. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...eredményeként alacsonyabb ténylegesen teljesített óraszám adódik, mint amennyit a munkaidőkeretben be lehetne osztani a munkavállalót, azt állásidőként kell elszámolni, és nem lehet helyette szabadságot kiadni. A foglalkoztatási kötelezettségből [Mt. 51. § (1) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Elszámolás a munkaidőkeret végén

Kérdés: Dolgozóink háromhavi munkaidőkeretben és órabéres formában dolgoznak. Az első két hónapban a ténylegesen ledolgozott órák és az órabér szorzata a havibérük az esetleges pótlékokkal együtt, majd a harmadik hónap végén kell a három hónap ledolgozható munkaóráinak alapulvételével megállapítani, hogy többet vagy kevesebbet dolgoztak? Ha többet, akkor túlórapótlékot kapnak, ha kevesebbet, akkor a különbözetre átlagbért?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bek. b) pont]. Amennyiben a munkavállaló részére a munka­időkeretben beosztható óráknál kevesebbet kell elszámolni, a különbözet állásidőnek minősül, és arra alapbér jár [Mt. 146. § (1) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Munkaidőkeret – ha "félidőben" új munkavállaló kerül a munkáltatóhoz

Kérdés: Munkavállalóink háromhavi munka­időkeretben (2011. január-március) dolgoznak, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alapján hetente 3-4 munkanapon át napi 12 órát. Mindig gondot okozott az a kérdés, hogy hogyan járjunk el, ha félidőben (pl. a harmadik hónap közepén, március 16-án) új munkavállaló lép be hozzánk. Ilyenkor az új munkavállaló beosztását nyilván igazítanunk kell a többiekéhez, ugyanakkor amíg más munkavállalókat a keret átlagában megfelelően kompenzáljuk, addig egy új belépőnél a munkaidőkeret töredéke alatt ezt nem sikerül megoldanunk. Így a keret végén vagy kevesebb, vagy több munkaórája lesz az átlagnál. Hogyan lehet kezelni az ilyen helyzetet?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidőkeretbe eső munkaidő (a 104 óra) és a beosztásszerint ledolgozott (96 óra) munkaidő különbözetét, a 8 órát állásidőként,személyi alapbérrel ki kell fizetni a munkavállaló számára. Ellenben,amennyiben az adott időszakban a munkavállaló 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Felmentési időre járó átlagkereset

Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége alól, és ezen idő alatt díjazásban részesül (pl. aszabadság és más távolléti díjjal fizetett idő, illetve az állásidő). Azosztószámba természetesen a túlórák is beleszámítanak. Annak a munkavállalónak,akinek túlórája van, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Felmondás elleni védettség – a tilalom lejárta után?

Kérdés: Cégünk a gazdasági válság miatt felmondásokat tervez, az Mt. szerint azonban a munkavállaló a keresőképtelenség (táppénz) lejárta után harminc napig még védettséget élvez a munkáltatói rendes felmondás tekintetében. E védettség ellenére sem tudunk a munkavállalónknak munkát adni. Megítélésünk szerint ezzel a helyzettel könnyen visszaélhet, hiszen ha visszajön a táppénzből, és azt látja, hogy nincs munka, újra elmegy táppénzre, s ezt akár jó néhány hónapig is így tudja folytatni. Önök szerint milyen megoldás létezik erre a helyzetre?
Részlet a válaszából: […] ...ha a munkavállaló amunkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiattkiesett munkaidőre (az ún. állásidőre) ki kell kifizetni számára a személyialapbérét. E rendelkezésből következik, hogy amennyiben nem tudják munkávalellátni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.