Részmunkaidő kötelező kikötése és az utóhatások

Kérdés: Az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése a munkaszerződés kötelező módosításának esetét nevesíti. Eszerint, ha az ott leírt feltételek fennállnak, a munkáltató hozzájárulása nélkül is, a munkaszerződés 4 órás részmunkaidőre módosul. Amennyiben a munkáltató a munkaszerződés szerinti munkakörben részmunkaidőben nem tudja a munkavállalót foglalkoztatni, mivel a munkavállaló vezetőként egyedül tölti be az adott munkakört, amelynek feladatait (mennyisége, sajátossága miatt) nem lehetséges részmunkaidőben ellátni, a munkát pedig másként nem tudja megszervezni, hiszen más munkavállaló ugyanezt a munkakör nem tölti be, tehát a feladatokat nem lehet szétosztani, felmondással [az Mt. 66. § (6) bekezdésének megtartásával] megszüntethető-e a munkavállaló munkaviszonya? Ha igen, akkor a végkielégítés alapjául szolgáló távolléti díjnál a részmunkaidőre megállapított alapbérrel kell számolni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése értelmében a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négy­éves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Végkielégítésre való jogosultság felszámolás alatt

Kérdés: Fél éve létesítettem munkaviszonyt a jelenlegi munkahelyemen nem vezető állású munkavállalóként. A munkaszerződésemben kikötésre került, hogy ha a munkaviszonyom bármikor – időkorlátozás nélkül – munkáltatói felmondással szűnik meg, akkor nyolchavi távolléti díjnak megfelelő összegű végkielégítésre leszek jogosult. A munkáltatóm felszámolás alá került, a felszámoló pedig erre hivatkozva felmondott nekem. Megdöbbenve tapasztaltam azonban, hogy végkielégítést egyáltalán nem fizetett a részemre. Azt mondta, hogy annak ellenére, hogy benne van a szerződésemben, nem illet meg a végkielégítés, csak azok a juttatások, amelyek törvény alapján járnak. Jogszerűen tagadta meg a felszámoló a végkielégítés fizetését?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. rendelkezései alapján a munkavállalót végkielégítés illeti meg többek között, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése folytán, vagy azért szűnik meg, mert más törvény hatálya alá kerül [Mt. 77. § (1) bek.],...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Vezető határozott idejű munka­viszonyának megszüntetése munkáltatói felmondással

Kérdés: A munkavállalót vállalatunk cégvezetőként, munkaviszony keretében foglalkoztatja. Határozott idejű munkaszerződése van, amely 2015. augusztus 31-én jár le. Mi azonban munkáltatói felmondással meg akarjuk szüntetni a munkaviszonyát még a határozott idő lejárta előtt. Az illető vezető állású munkavállalónak minősül, hiszen ő a cég első számú vezetője. Ebben az esetben a még hátralévő határozott időre járó munkabérére is jogosult lesz felmondás esetén a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...megjegyezzük, a cégvezető nem feltétlenül minősül az Mt. szerinti vezető állású munkavállalónak. A Ptk. 3:113. §-ának (1) bekezdése szerint a társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselők munkájának segítése érdekében egy vagy több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Vezetői végkielégítés – az Mt.-nél hátrányosabb feltételekkel

Kérdés: Egy kft. cégvezetője vagyok, a munkaviszonyom tizenegy éve áll fenn, és mint cégvezető vezető állású munkavállaló vagyok. Nemrég a cégnél vezetőváltás volt, és az új vezetés érzékelhetően nem akar velem tovább dolgozni, így félő, hogy hamarosan felmondanak nekem. A munkaszerződésemben abban állapodtam meg a munkáltatóval, hogy felmondás esetén kéthavi távolléti díjamnak megfelelő végkielégítésre vagyok jogosult. Ezt akkor úgy gondoltuk, hogy a törvény alapján járó végkielégítés felett, de szövegszerűen csak kéthavi végkielégítés szerepel a szerződésben. Felmondás esetén milyen összegű végkielégítésre tarthatok igényt, ha szerződésben csak a kéthavi összeg szerepel?
Részlet a válaszából: […] Az általános szabályok szerint, amennyiben a munkavállaló munkáltatóval létesített munkaviszonya legalább három éve fennáll a felmondás közlésének időpontjában, akkor jogosult végkielégítésre [Mt. 77. § (2) bek.]. Az általános szabály szerint a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Csődeljárás esetén mekkora összeg fizethető a vezetőnek?

Kérdés: Cégünk csődeljárás alatt áll. Véleményünk szerint a helyzet kialakulásában az ügyvezetőnk hibás döntéseinek is szerepe volt, ezért fel fogunk mondani neki. A munkaszerződése szerint ilyen esetben 12 havi végkielégítés illeti meg, azonban a vagyonfelügyelő nem járul hozzá ekkora összeg kifizetéséhez. Hogyan járunk el jogszerűen, ha a munkaszerződés rendelkezései egyértelműek?
Részlet a válaszából: […] ...cég ügyvezetője az Mt. 188. §-a alapján vezető állásúmunkavállalónak minősül. Vezető állású munkavállaló esetén a munkaviszonymegszüntetésére vonatkozó szabályokat a törvényben meghatározott eltérésekkelkell alkalmazni. Ennek keretében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Vezető állású munkavállaló munkabér-követelése felszámolási eljárásban

Kérdés: Felszámolóbiztosként az egyik felszámolás alatt álló kft.-nél munkáltatói rendes felmondással megszüntettem a vezető állásúnak minősülő gazdasági igazgató munkaviszonyát. A felszámolás elrendelése előtt héthavi munkabért nem fizetett meg a munkáltató. A felszámolás elrendelését követően hitelezői igényt jelentett be a ki nem fizetett munkabére vonatkozásában, így "h" kategóriás hitelezőként nyilvántartásba vettem. A gazdasági igazgató azonban kifogást nyújtott be, és arra hivatkozott, hogy a követelése "a" kategóriába tartozik. Jogos-e a besorolásra vonatkozó kifogás?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. értelmében vezető állású munkavállaló a munkáltatóvezetője, valamint helyettese [Mt. 188. § (1) bek.]; a korlátolt felelősségűtársaság esetében az ügyvezető, illetve azon vezető, akit a társaság az őhelyettesének esetlegesen kinevezett. A gazdasági igazgató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.