Kiküldetés értelmezése a személyszállítási ágazatban

Kérdés: A kiküldött munkavállalók szociális jogainak védelme érdekében a 96/71/EK irányelv által meghatározott foglalkoztatási feltételeket a fogadó tagállamban kötelező alkalmazni a kiküldött munkavállalókra nézve. Ezek közé a foglalkoztatási feltételek közé tartoznak a 96/71/EK irányelv 3. cikk (1) bekezdésében felsoroltak, így például a maximális munkaidő és minimális pihenőidő, minimális éves fizetett szabadság, díjazás, ideértve a túlmunka díjazását is. Jól értjük-e ugyanakkor, hogy a 2020/1057. irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében a 96/71/EK irányelv 2. cikkének (1) bekezdése ellenére a kétoldalú személyszállítási műveleteket végrehajtó járművezetők – amennyiben megfelelnek a 2020/1057. irányelv 1. cikkének (4) bekezdésében foglalt feltételeknek – nem tekinthetők a 96/71/EK irányelv alkalmazásában kiküldött munkavállalóknak? Így a 96/71/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében felsorolt foglalkoztatási feltételek e járművezetők vonatkozásában nem alkalmazandóak (azaz a fogadó tagállamban érvényes minimálbér megfizetése sem)?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti jogértelmezés helyes. A 96/71/EK irányelv 1. cikkének (3) bekezdése szerint kiküldetésről akkor beszélünk, ha a munkáltató munkavállalókat küld ki egy tagállam területére [...] a kiküldő vállalkozás és a szolgáltatásnak az adott tagállamban működő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Őrizetlen targonca és a munkaadó kárfelelőssége

Kérdés: Cégünknél a targoncavezetők kizárólagos kulcsokat kapnak az adott targoncához, egy gépet csak egy személy vezethet. Előírás, hogy ha elhagyja valaki a vezetőülést, akkor a kulcsot is magával kell vinnie. Ennek ellenére az egyik targoncát őrizetlenül hagyták, amivel egy másik munkavállaló – segítő szándékból – megemelt egy raklapot. Sajnos ennek tartalma ráborult arra a munkavállalóra, aki a kulcsot a targoncában hagyta. Ez a munkavállaló most kártérítést követel, de álláspontunk szerint saját maga okozta a balesetet, így nem szeretnénk fizetni. Van értelme egy esetleges perbe bocsátkozni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel. A munkavállalónak kell viszont bizonyítani, hogy a kár a munkaviszonyával okozati összefüggésben érte [Mt. 166. § (1) bek., 167....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Munkáltatói jogkör – az átruházhatóság végrehajtóknál

Kérdés: A Vht. 231. §-ának (1) bekezdése alapján a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) hivatali szervének alkalmazottai felett kizárólag a miniszteri biztos gyakorolja a munkáltatói jogokat, amennyiben kinevezésre kerül. A fenti rendelkezés alapján a miniszteri biztos jogszerűen delegálhatja-e az Mt. 20. §-a alapján a munkáltatói jogkör gyakorlását az MBVK hivatali szervének vezetőjére? Különös tekintettel arra, hogy az Mt. 20. §-ának (3) bekezdése alapján úgyis érvényes lesz a hivatali szerv vezetője által a munkáltató nevében tett jognyilatkozat, amennyiben a miniszteri biztos jóváhagyja. A munkáltatói jogkör delegálása eseti vagy akár általános is lehet a miniszteri biztos által? Amennyiben lehetséges a delegálás, mennyivel korábban kell erről az érintett munkavállalót tájékoztatni? Például adott felmondás aláírási jogát delegálja a miniszteri biztos, akkor elég a felmondásban tájékoztatni a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatói jogkört vagy annak egyes részjogosítványait más személyre vagy személyekre, így például akár az MBVK hivatali szervének vezetőjére is delegálhatja. Mivel az Mt. e körben nem tartalmaz megkötést, a munkáltatói jogkör delegálása eseti és általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Perújítási esély – létszámcsökkentés utáni bővítésre hivatkozva

Kérdés: 2018. szeptember 1. napjával képviselő-testületi létszámcsökkentésre hivatkozással felmentéssel megszüntették közalkalmazotti jogviszonyomat. Az indokolás szerint azért valósul meg egy fő óvónő jogviszonyának megszüntetése, mert a vezető csoportban is fog dolgozni, óvónői feladatokat is el fog látni, ezért eggyel kevesebb óvónőre van szükség. A felmentést az ügyben eljárt bíróságok nem minősítették jogellenesnek. A képviselő-testület legutóbbi ülésén egy fő létszámnövelést rendelt el az óvodában arra hivatkozással, hogy a vezető a vezetői feladatai mellett nem képes csoportban is dolgozni, és ott óvónői feladatokat ellátni. Van-e lehetőség perújítási kérelem előterjesztésére vagy új kereset benyújtására, ugyanis az új képviselő-testületi határozat szerint a felmentésem indoka nem volt valós, továbbá fennáll a joggal való visszaélés megvalósulása is?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban, annak a megítélése, hogy sikerrel járhat-e a perújítási kérelem, teljesen bizonyos választ nem adhatunk, ugyanakkor álláspontunk szerint erre viszonylag kevés esélyt látunk. A jogerős ítélet és az ítélet hatályával rendelkező határozatok ellen perújításnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Munkáltató készfizető kezessége letiltó végzés teljesítéséért

Kérdés: Letiltó végzés ellenére a munkáltató úgy döntött, nem vonja tovább a munkavállaló béréből a tartásdíjat, mondván, megegyezett a munkavállalóval, hogy 2017 januárjától a munkavállaló fizet a végrehajtást kérőnek postai úton. Ezzel a munkaadó megszegte a letiltással kapcsolatos kötelezettségét. Mit tehetek, hogy továbbra is a bírósági végzés szerint történjen a levonás?
Részlet a válaszából: […] ...ügyértéket [Vht. 45/A. § (1) bek.]. Ha a munkáltató bírságolása indokolt, a rendbírságot a munkáltatóval szemben és egyidejűleg a vezetőjével, illetve intézkedésre jogosult tagjával szemben is ki lehet szabni [Vht. 45/A. § (3) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Munkaköri leírás és megnevezés megváltoztatása

Kérdés: 13 éve vagyok közalkalmazott. Van egy kinevezésem, amiben le van írva az osztály megnevezése, ahol státuszban vagyunk, és az osztály vezetője. A munkavégzés helye változó. Továbbá van egy munkaköri leírásom, amiben szerepelnek az elvégzendő feladatok. A munkáltatóm megváltoztatta a munkaköri leírásomat. A változtatások alapján egy új osztályhoz kerültem, új vezető alá, és a munkaköröm elnevezése is megváltozott – a tartalma nem. Mi az, amit a munkaköri leírásban megváltoztathatnak? Nemcsak a feladatot, hanem a felettest, a munkavégzés helyét is? Mennyire kell megegyeznie a kinevezéssel? Minősülhet a fenti intézkedés valójában helyettesítés elrendelésének?
Részlet a válaszából: […]  A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazottmunkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot,az illetményét és a munkavégzés helyét. A kinevezési okmányban más, aközalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.