Munkaszüneti nap – rendkívüli munkavégzés kötetlen munkarendben

Kérdés: Egy nem vezető állású munkavállaló kötetlen munkarendben dolgozik, néha külföldi kiküldetés keretében is. Előfordul, hogy a külföldi kiküldetés során munkaszüneti napon is kell munkát végeznie. Ilyenkor milyen díjazásra jogosult a munkavállaló? Álláspontunk szerint, mivel a munkáltató rendelte el a külföldi munkavégzést, a kötetlen munkarend ellenére megilleti a munkavállalót a munkaszüneti napi pótlék, valamint megilleti a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék is.
Részlet a válaszából: […] A kötetlen munkarend azt jelenti, hogy a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedi. Így a munkavállaló maga dönthet arról, mikor teljesíti a munkaidejét. A munkarend kötetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Utasítás megtagadása veszélyes munkafeltételek miatt

Kérdés: A múlt hónapban az egyik kivitelezési helyszínen egy munkavállalónk nem volt hajlandó felvenni a munkát, mert álláspontja szerint az aznapi festési feladatokhoz a létra nem volt biztonságos. Csak akkor kezdett el dolgozni (kb. három órával később), amikor valaki a központi raktárunkból kivitt neki egy másikat. A műszakvezetője utólag megvizsgálta a helyszínen lévő létrát, szerinte nem volt újszerű, de nem is volt vele gond. Valóban megtagadhatja a munkavállaló az utasítást, ha nem érzi biztonságosnak a munkaeszközt? Milyen díjazás jár erre az időre?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló alapvetően köteles követni a munkáltató utasításait, ám az Mt. ismer néhány kivételt. Így a munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik (pl. az Mt.-be vagy a kollektív szerződésbe)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Rendkívüli munkavégzés elszámolása kötetlen munkarendben

Kérdés: A telepen a vezetők kötetlen munkarendben dolgoznak, havi díjas besorolással. A munkaidő-beosztásuk szintén három nap 11 órás munkaidő után három nap pihenőnap következik. Így ők is 15 napot és 165 órát dolgoztak áprilisban. Az április havi kötelező munkaórák száma 160 óra, és két munkaszüneti nap 16 óra, összesen 176 óra. Munkabére 300 000 Ft/hó alapbér esetén: Két munkaszüneti napra: 2 × 300 000/22 = 2 × 13 636 Ft. Ledolgozott 165 óra munkaidőre: 300 000/17 × 165 = 281 250 Ft. Munkaszüneti napon végzett munkára a kötetlen munkarend miatt nem jár pótlék. Munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munka 100%-os pótléka 300 000/174 × 5 óra = 8621 Ft. A szabadságot és a betegszabadságot náluk is órában kell nyilvántartani, és 11 órával kiadni a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. Ennek a jogát a munkáltató – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti – ez a kötetlen munkarend. A munkarend kötetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Kötetlen munkarend – alkalmazási feltételek

Kérdés: Önkormányzatunk egy turisztikai-rendezvényi referens (nem vezető) munkavállalót kötetlen munkarendben szeretne alkalmazni, aki a feladatait a munkaköri leírása szerint osztott munkakörben látja el, napi 6 órában egy pályázattal kapcsolatos, napi 2 órában pedig egyéb turisztikai feladatokat lát el. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy az osztott munkakör nem zárja-e ki a kötetlen munkarend alkalmazását, illetve hogy mire kell figyelni a kötetlen munkarend alkalmazásakor, milyen feltételei vannak, milyen nyilvántartásokat kell vezetni. Amennyiben a munkáltató azt szeretné, hogy a kötetlen munkarend ellenére meghatározott időben meghatározott helyen dolgozzon, milyen dokumentumba kell ezt foglalnia?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban a munkáltató joga, hogy meghatározza, a hét mely napjain és a nap mely óráiban kell teljesíteni a munkaidőt [Mt. 96. § (1) bek.]. Ezt nevezzük a munkaidő beosztásának. A munkáltató azonban úgy is rendelkezhet, hogy a munkaidőt a munkavállaló saját maga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Előadó-művészeti ágazati pótlék kollektív szerződésben

Kérdés: Intézményünk színház, fő tevékenységi köre az előadó-művészet, az alkalmazottak foglalkoztatására az Mt., a Kjt. és a vonatkozó jogszabályok, köztük a 150/1992. Korm. rendelet szabályai alapján kerül sor. A közalkalmazottak tekintetében a munkáltató döntése (szabályzat, utasítás), valamint kollektív szerződés alapján jogszerűen megállapítható-e a munkáltatónál, a Kjt. 69-74. §-ainak rendelkezéseiben foglaltakon túl, ágazati, szakmai sajátosságokra is figyelemmel, további olyan illetménypótlék, melyet sem a Kjt., sem a vonatkozó 150/1992. Korm. rendelet nem tartalmaz kifejezetten? A pótlék alkalmazására olyan munkaköröknél kerül sor, ahol az általánostól eltérő a feladatok jellege, a feladat ellátásának speciális körülményei vannak, illetve a munkavégzés helye speciális. Például: kórustitkár, oldalvezető (díszítő), zsinórmester, fegyverraktáros, jelmezraktáros.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 13. §-a szerint a közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 277. §-ának (1) és (2) bekezdéseit, azaz a kollektív szerződés eltérési lehetőségére vonatkozó szabályt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy kollektív szerződés a Kjt., illetve a Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Rendkívüli munkavégzés tiltás ellenére

Kérdés: Az ügyvezetőnk kiadott egy utasítást a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban, amelyben meghatározta, hogy a termelési területen kizárólag az üzemvezető vagy a termelési vezető rendelhet el túlórát. Az utasítást minden faliújságon közzétettük a gyártósorok mellett, illetve csoportos szóbeli tájékoztatót is tartottunk róla a műszakoknak, mivel korábban is sok gondunk volt a túlórákkal. Ennek ellenére több munkavállalónk is a beosztás szerinti munkaidőn túl dolgozott, a műszakvezetők kérésére, ami a hónap végével derült ki, a jelenléti ívekről, illetve azok alapján a munkavállalók elmondásából. A dolgozók szeretnék megkapni a túlóradíjat, viszont nem szeretnénk ezt kifizetni nekik, mivel tudták, hogy milyen utasítások vannak érvényben. Ki kell fizetnünk a túlóradíjat?
Részlet a válaszából: […] Rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő [Mt. 107. § a) pont]. A munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül 50% bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – azonos tartamú, alapbérrel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Kiemelkedően magas vezetői illetmény "orvoslása"

Kérdés: A fenntartóhoz tartozó egyik intézmény igazgatói munkakörét pályázat alapján, az intézmény jelenlegi igazgatóhelyettese nyerte el 2015. január 1-jétől. A vezetői megbízás elkészítésekor szembesültünk azzal, hogy az igazgatóhelyettes közalkalmazotti kinevezésében a garantált illetmény és a munkáltatói döntésen alapuló illetmény összege több mint háromszorosa a fenntartó többi intézményvezetője illetményének. Ráadásul igazgatóhelyettesként a vezetői pótléka a tízszerese a jogszabályok szerint adható vezetői pótléknak. Az igazgatói megbízás megadásával együtt csökkenthető-e az új igazgató összes illetménye mintegy kétharmadával, annak ellenére, hogy a fentiek szerinti magas illetmény a közalkalmazotti kinevezésében rögzítve van? A jogszabályellenesen megállapított vezetői pótlékot a vonatkozó szabályok szerint korrigálva meg lehet-e állapítani?
Részlet a válaszából: […] ...nem állapodtak volna meg; ekkor a jogviszony megszüntetése jogkövetkezményét kell alkalmazni.A munkáltató – akár megkapja az érintett vezető az igazgatói posztra szóló vezetői megbízást, akár nem – a jövőre nézve orvosolni köteles az illetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Rendkívüli munkaidő – adminisztratív módon nem korlátozható

Kérdés: Cégünknél a szellemi dolgozók körében gyakori a túlóra, amit nem a munkáltató rendel el, de ha valaki tovább marad az irodában, azt utólag mindig elismerjük rendkívüli munkaidőnek. Kérdésünk, hogy korlátozható-e a munkáltató által elismert túlóra? Például bevezethetjük-e, hogy a következő naptári félévtől legfeljebb havi 20 óra túlórát számolunk el havonta, a többit pedig nullázzuk?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a jövőben a munkaidő elszámolásába az előre beosztott (rendes) órákon kívül csak azok az órák kerülnek, amelyeket a közvetlen vezető rendelt el, vagy amelyek teljesítését egy bizonyos határidőn belül jóváhagyta. Ezzel a munkáltató kontrollálni tudja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Teljesítményromlás – nem alap a munkaidő-növelésre

Kérdés: Egyik szakmai vezetőnk decemberi körlevelében arra szólította fel a kollégákat, hogy az alacsony novemberi teljesítménymutatók miatt elvárja, hogy most egy ideig munkaidőn kívül is dolgozzanak, a szabadidő rovására. Lehetséges ilyen büntetés alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti elvárást nem támaszthat a munkáltató. A munkavállaló a munkaszerződése szerinti munkaidőben köteles rendelkezésre állni, illetve munkát végezni. Ha ezt meghaladó időtartamban is dolgoznia kell, az csak a rendkívüli munkavégzés szabályai alapján lehetséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Köztisztviselői vezetői megbízás visszavonása GYES alatt

Kérdés: Polgármesteri hivatalunkban jelenleg átszervezés zajlik, és felmerült nálunk az a kérdés, hogy van-e bármilyen jogi akadálya, feltétele annak, hogy az állományunkban lévő, de jelenleg már egy éve GYES-en tartózkodó vezetőnek visszavonjuk a vezetői megbízását? Ez esetben hogyan alakul az illetménye, jogosult lesz-e meghatározott ideig a magasabb bérre? Felmenthetjük-e, ha nem találunk részére megfelelő munkakört?
Részlet a válaszából: […] ...Ktv. 31. § (5) bekezdése szerint – törvény eltérőrendelkezése hiányában – a vezetői megbízás határozatlan időre szól, és különindokolás nélkül azonnali hatállyal visszavonható, illetőleg a megbízásról aköztisztviselő bármikor, indokolás nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.
1
2