11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Előadó-művészet – a számlázás kérdőjelei
Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kulturális szolgáltató költségvetési szerv munkavállalóival összefüggésben két kérdés vetődött fel. Az intézmény előadó-művészeti szervezetet alapító okirata szerint munkavállalói az Mt. hatálya alá tartoznak. Az érintett munkavállaló munkaköre kórustag, és ehhez kapcsolódóan szólóéneklésre – mint művészeti tevékenységre – számlát nyújtana be a munkáltatója felé. Köthet-e vele polgári jogi szerződést az intézmény vezetője erre a tevékenységre eseti jelleggel? A másik munkavállaló művészeti menedzser munkakörben van, és az intézmény kórusfellépései során konferálási feladatokat látna el, és számlázna rendezvényszervezési és kommunikációs tevékenységről. Jogszerű megoldás-e, ha a fenti tevékenységek nem kerültek felsorolásba a munkaköri leírásukban, azonban a tevékenység jellegéből adódóan az intézményvezető utasításai szerint járnak el abban a feladatkörben, amelyre a számla szól? Egyáltalán számlázhatnak-e a munkáltatójuk felé?
2. cikk / 11 Közvállalat ügyvezetője – összeférhetetlenség és munkáltatói jogkörgyakorlás
Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnál (kft.) az ügyvezető, aki egyben vezető állású munkavállaló, a munkaviszonya alatt nem létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (Mt. 211. §). A munkáltató előzetes írásbeli engedélyével vállalhat-e egyéb jogviszonyt? Melyik jogszabály ad erre lehetőséget és milyen formában? Milyen szankcióval élhet a munkáltató – amennyiben lehetséges –, ha azt előre nem jelezte a munkáltatónak? Ki látja el felette a munkáltatói jogokat: a képviselő-testület vagy annak nevében a polgármester? A munkáltatói jogok közül az egyéb munkáltatói jogok mit tartalmaznak, azt ki gyakorolhatja?
3. cikk / 11 Vezetők – a jogviszonyváltás után
Kérdés: A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról rendelkező Módtv. alapján a közalkalmazotti jogviszonyok 2020. november 1. napjával munkaviszonnyá alakulnak át, és ettől az időponttól kezdve a munkavállalók az Mt. alá tartoznak. Az Mt. 211. §-ának (1) bekezdése alapján a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. A kulturális intézmények jelenlegi vezetőinek van saját vállalkozásuk, amelyben egyéni vállalkozóként, beltagként is dolgoznak, valamint egyéb jogviszonyban állnak más munkáltatóval, ezek a jogviszonyok azonban nem kapcsolódnak az átalakulással érintett munkáltatók tevékenységi köréhez. Fenntarthatják-e vállalkozásukat (egyéni vagy társas vállalkozást, egyéb jogviszonyt) 2020. november 1-je után is, vagy választaniuk kell vezetői állás és a vállalkozás között? A vezetők jelenleg határozatlan időre szóló kinevezés alapján dolgoznak a könyvtárban, múzeumban, művelődési központban, az önkormányzat képviselő-testülete azonban a magasabb vezetői állásra pályázati eljárás alapján határozott időre adott megbízást, amely alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. 2020. november 1. után a polgármester köthet-e a vezetőkkel megbízási szerződést egyéb munkavégzésre?
4. cikk / 11 Vezető állású munkavállaló – és a munkakörét nem érintő vállalkozói tevékenység
Kérdés: Integrált kulturális intézményként működünk. A Módtv. alapján munkaviszony keretében tudjuk felvenni az igazgatóhelyettest. Az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerint az intézmény vezetője és annak helyettese vezető állású munkavállaló. Az Mt. 211. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. Az Mt. szerinti vezető állású munkavállaló nem a munkaköréhez tartozó egyéni vállalkozói tevékenységet folytathat-e a munkája mellett? Ha igen, akkor hogyan kell ezt a munkaszerződésben rögzíteni?
5. cikk / 11 Intézményvezető – másik kerületben szakmai tanácsadóként
Kérdés: Egy önkormányzat által fenntartott szociális intézmény vezetője vagyok. Egy, nem a mi kerületünkben működő szociális intézménnyel köthető-e megbízási szerződés szakmai tanácsadóként megbízva? Ha a válasz a kérdésre nem, hogyan és milyen formában tudom ezt a feladatot heti 3 órában ellátni, esetleg egyéni vállalkozóként? Milyen lehetőségek vannak?
6. cikk / 11 Vezetői versenytilalmi megállapodás – nem mellőzhető az ellenérték
Kérdés: Lehet-e vezető állású munkavállalók esetében eltérni a versenytilalmi megállapodás ellenértékére vonatkozó szabályoktól, adott esetben ellenérték nélküli megállapodást kötni?
7. cikk / 11 Közalkalmazotti összeférhetetlenség
Kérdés: Egy közalkalmazott napi négyórás munkaviszonyban áll munkáltatójánál. Vállalhat-e munkát egy másik munkaadónál? Az utóbbi munkaadónál nem közalkalmazott lenne, hanem munkaviszonyban állna, napi 4 órában (mellékállásban).
8. cikk / 11 Két munkavégzésre irányuló jogviszony – azonos helyen és időben
Kérdés: Egy vendéglátással foglalkozó egyéni vállalkozónál dolgozó alkalmazott heti 40 órában dolgozik, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, kéthavi munkaidőkeretben. Általában minden másnap dolgozik 12 órát. Megbízási szerződéssel egy másik kft. megbízottjaként, ugyanezen a telephelyen, akár ugyanabban az időben teljesítheti-e megbízotti feladatait (szerencsejáték-forgalmazás)?
9. cikk / 11 Vezető tisztség ellátása – megbízás vagy munkaviszony
Kérdés: Egy közelmúltban alakult zrt. részvényesei az igazgatóság tagjai is egyben, vezető tisztségviselők, de emellett rendelkeznek heti 40 órás munkaviszonnyal is egy másik cégnél. A társaság cégvezetővel is rendelkezik, akinek szintén van 40 órás munkaviszonya, és tevékenységét megbízási jogviszony keretében látja el. A kérdésünk az lenne, hogy az igazgatósági tagoknak milyen jogviszonyban kell állniuk a társasággal? Elláthatják-e vezető tisztségviselői feladatkörüket megbízási jogviszonyban? Van-e lehetőség arra, hogy díjazás nélkül lássák el a feladatot? Végül tudni szeretnénk azt is, hogy a cégvezető megbízása esetében helyesen jártunk-e el?
10. cikk / 11 Vezető versenytilalmi megállapodása
Kérdés: Az Mt. szerint a versenytilalmi megállapodásban a munkavállaló számára ellenértéket kell adni. Azonban a vezető állású munkavállalóról szóló részben azt találjuk, hogy ezektől a rendelkezésektől el lehet térni. Kérdésem, hogy az ellenértéktől is el lehet-e térni a vezető állású munkavállaló esetében? Milyen választ ad erre a gyakorlat?