8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Keresetkiegészítés – nem vehető figyelembe az ágazati szakmai illetménypótléknál
Kérdés:
Életpályám utolsó szakaszában lévő pedagógus vagyok, kérésemre igénybe veszem az ún. csökkentett munkaidőt, 50%-os munkaidőben dolgozom, 75% illetményért. Munkáltatóm a 2023. január 1. napjától érvényes kinevezésmódosításom szerint az ágazati szakmai pótlék emelésénél nem számította bele az illetményembe a keresetkiegészítés mértékét, melyet az Nkt. 65. §-ának (5) bekezdése alapján kapok. Meglátásom szerint az ágazati szakmai pótlék kiszámításánál nemcsak az alapbért, hanem a keresetkiegészítéssel növelt illetményem együttes összegének a 32%-át kell figyelembe venni.
2. cikk / 8 Helyettesítési díj betöltetlen álláshely vezetői ellátásáért
Kérdés: Egyik óvodánkban van egy betöltetlen óvodapedagógus-álláshely (két óvodapedagógus-hely van, ebből egy betöltetlen jelenleg, és egy óvodavezető dolgozik). Az óvodavezető pedagógusnak adhatunk-e helyettesítési díjat arra az időszakra, amíg az állást be nem töltjük? Ha nem, akkor milyen módokon lehet még a többletmunkát díjazni a dolgozónknak?
3. cikk / 8 Teljesítményalapú juttatás meghatározásának módjai
Kérdés: A dolgozók irányításával megbízott felső vezetők jövedelmét szeretnénk megbontani két részre. Az egyik rész a fix munkabérük (nem órabér és nem is teljesítménybér), a másik pedig olyan rész (a munkabér kb. 10%-a), amit a rájuk bízott feladatok elkészültségének függvényében kapnának meg. A lényeg, hogy olyan része legyen a jövedelmüknek, amit bármikor megvonhatunk, és újra adhatunk úgy, hogy megfeleljünk az Mt.-nek is. Ezt a 10%-ot milyen jogcímen adhatjuk a dolgozóinknak, és ezt miként szerepeltessük a munkaszerződésükben?
4. cikk / 8 Jutalmazás tulajdonosi letiltása
Kérdés: Cégünk külföldi tulajdonosai olyan döntést hoztak, hogy költségcsökkentési okokból minden leányvállalatnál megtiltják az idei évben a jutalmak kifizetését. Lehetséges-e, hogy ennek ellenére a munkáltató az éves bérmegtakarítás terhére valamely más jogcímen (pl. egy törvény szerint nem kötelező bérpótlékként, teljesítményprémiumként) fizessen juttatást a munkavállalóknak?
5. cikk / 8 Kiterjed-e a különadó a munkaviszony megszüntetésekor kapott jutalomra?
Kérdés: Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál közös megegyezéssel megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát. Jutalom címén kéthavi átlagkeresetnek megfelelő összeget kapott. Ez az összeg is beleszámít a 98%-os adózás alá eső jövedelmekbe, vagy csak a szabadság megváltása és a felmentési időre járó átlagkeresete és a végkielégítése?
6. cikk / 8 Nyugdíjas vezető közalkalmazott különadó-fizetési kötelezettsége
Kérdés: Intézetvezető közalkalmazottunknak felmentéssel megszüntettük a közalkalmazotti jogviszonyát, arra tekintettel, hogy öregségi nyugdíjra jogosult. Ezzel egyidejűleg a vezetői megbízása is megszűnt. Vajon a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggésben részére kifizetett összegek a különadó hatálya alá esnek-e, s ha igen, akkor annak milyen összegen felüli részét érinti a különadó?
7. cikk / 8 Vétkes kötelezettségszegés szankciói
Kérdés: Egyik munkavállalónk mostanában nagyon hanyagul végzi a munkáját. Többször felszólítottuk, hogy teljesítse határidőre a munkáit, legyen gondosabb. Ennek ellenére továbbra is követ el hibákat, és rossz a teljesítménye. Kollektív szerződésünk nincs, vagyis az Mt. "fegyelmi" eljárását nem tudjuk lefolytatni vele szemben. Felmondani még nem szeretnénk neki, mert annyira nem ítéljük súlyosnak a helyzetet. Hogyan és milyen eszközökkel szankcionálhatjuk a munkavállalót? Csökkenthetjük például a munkabérét vagy a cafeteriajuttatásait?
8. cikk / 8 Köztisztviselők jutalmazása – a teljesítményértékelés keretei között
Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom a központi államigazgatásban, engem is érint az új típusú teljesítményértékelés. Kérdésem, hogy év közben is kaphatok-e jutalmat, ha a kitűzött céljaim egy része megvalósult, és ha igen, akkor milyen összegben? További kérdésem, hogy ezt a munkáltató köteles-e adni, vagy ez az ő mérlegelésétől függ?