Napi étkezési keretösszeg túllépése - a bérből történő levonhatóság

Kérdés: Sertéstelepünkre nem lehet otthonról ételt bevinni, ezért napi 2200 Ft összegben ételt rendelhetnek az ott dolgozók szabályzatunk szerint. Az elfogyasztott étel ellenértékét bérként kezeljük, és járulékait, adóját levonjuk a munkavállaló munkabéréből. Aki túllépi a napi étkezési keretet, a 2200 Ft feletti részt levonhatjuk-e munkabéréből?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalók béréből nem vonhatja le azoknak a tényleges szolgáltató (harmadik személy) felé fennálló tartozását, csak egy esetleges végrehajtási eljárás keretében.(Kéziratzárás: 2024. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Késedelmi kamat számítása fizetési felszólítás esetén

Kérdés: A munkáltató fizetési felszólítását a munkavállaló bíróság előtt megtámadta, részben sikerrel. Jogerős ítéletével a bíróság így rendelkezett: "A bíróság a fizetési felszólítást a ... forintot meghaladó részben, azaz ... forint vonatkozásában hatályon kívül helyezi." Ezenkívül csak és kizárólag a perköltségviselésről rendelkezett. A munkáltató kamatfizetésre kötelezi a munkavállalót, mégpedig a fizetési felszólításban jelzett 15 napos határidő napjától számítva. Sem a fizetési felszólítás, sem az ítélet nem rendelkezik késedelmikamat-fizetési kötelezettségről. Felperes munkavállaló köteles-e késedelmi kamatot fizetni? Ha igen, akkor a fizetési felszólításban jelzett 15 napos határidő leteltének időpontjától vagy a jogerős ítélet kézhezvételétől számítottan?
Részlet a válaszából: […] ...mégpedig annak közlésétől számított 30 napon belül [Mt. 287. § (1) bek. d) pont]. A keresettel nem támadott fizetési felszólítást végrehajtási záradékkal lehet ellátni [Vht. 23. § (1) bek. a) pont], és az alapján végrehajtás foganatosítható.Bár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Hallgatók – bérlet és szabadságmegváltás

Kérdés: Duális hallgatóknak milyen módon adható helyi, illetve távolsági bérlet? Duális hallgató jogviszonya esetén melyek a szabadságmegváltás feltételei?
Részlet a válaszából: […] ...betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások [85. § (2) bek.]. Az e rendelkezéshez kapcsolódó végrehajtási szabály, a 12/2020. Korm. rendelet értelmében a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára az Szkt. 85...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Igényérvényesítés a munkavállalóval szemben

Kérdés: Munkavállalónk határozott idejű munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, szóban mondott fel, és nem töltötte le a felmondási időt sem. Szeretnénk a munkaviszonyából hátralévő időre járó, kb. kéthavi távolléti díját megfizettetni vele. Ezt levonhatjuk még az utolsó járandóságából? Az utolsó havibére még utalásra vár, és nagyjából egyhavi bért jelent a szabadsága megváltása is. Visszatarthatjuk ezt az összeget a tartozása miatt?
Részlet a válaszából: […] ...végrehajthatóvá nyilvánított fizetési felszólítás alapján a munkáltató már élhet levonással a bérből, vagy egyéb módon kérhet végrehajtást.c) Végül, ha a követelés meghaladja a minimálbér háromszorosát, és a bérből való levonáshoz a munkavállaló nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Bérfejlesztésből történő kimaradás

Kérdés: Tavaly novemberben kaptam egy írásbeli figyelmeztetést, mert munkahelyemről előbb távoztam el, családi okok miatt halaszthatatlan okokból. 14 óráig tart a törzsidő, és én 13 óra 50 perckor hagytam el a munkahelyemet. A rám bízott feladatokat elvégeztem, csak a kollégáknak nem tudtam tovább besegíteni. Az írásbeli figyelmeztetésben az volt, hogy ez többször előfordult. Én a lap aljára ráírtam, hogy nem értek ezzel egyet. Azóta nem történt semmi egészen a mai napig. A mai nappal történő fizetési átutalásnál derült ki, hogy január 1-jéig visszamenőleg 12%-os bérfejlesztésre kerül sor, amiben a munkáltató és a szakszervezet megállapodott a következők szerint: február 8-ig 8%, március 8-ig +4% emelés jár. Én viszont nem kaptam semmiféle bérfejlesztést. Ha jól tudom, ez felzárkóztatás lenne az amúgy is alacsony órabéreket illetően. Kérem tanácsát, hogy van-e lehetőségem jogorvoslattal élni.
Részlet a válaszából: […] ...korrigálni szükséges. Az ezen felüli béremelés a munkáltató döntésétől függ. Ha a munkáltató a béremelésről dönt, akkor ennek végrehajtása során a munkavállalók között csak úgy tehet különbséget, ha az megfelel az Mt. 12. §-ában szereplő egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Közalkalmazottak besorolása – iskolák működtetési feladatait ellátók

Kérdés: Helyi önkormányzati költségvetési szervként működünk, önkormányzati szolgáltató feladatot látunk el, általános iskolák, gimnáziumok, kollégiumok (34 telephely) Nkt. 74. § és 76. §-aiban meghatározott működtetési feladatait. Ezen intézmények technikai dolgozói (gazdasági vezető, gondnok, karbantartó, udvaros, fűtő, portás) 2013. január 1-jétől a mi alkalmazásunkban állnak mint közalkalmazottak. Tehát jogviszonyukra ettől kezdve a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet vonatkozik. Ez azonban – ellentétben a régi, közoktatási intézményekre vonatkozó Kjt. végrehajtási rendelettel – más besorolási szabályokat tartalmaz. Korábban lehetőség volt arra, hogy a portást mint kisegítő dolgozót – amennyiben megvolt hozzá a megfelelő iskolai végzettsége – "C" fizetési osztályba, illetve a karbantartót mint műszaki dolgozót, végzettsége alapján akár "F" fizetési osztályba soroljanak. A 77/1993. Korm. rendelet melléklete azonban a portásokat, a karbantartókat kizárólag a minimálbérrel fizetett "A" fizetési osztályba engedi besorolni, annak ellenére, hogy ezen munkakört betöltő alkalmazottak munkaköri feladata nem változott lényegesen a korábbihoz képest. További probléma, hogy az egyes iskolák a szakmunkás végzettségű (általában műszaki) portásoknak megadták a garantált bérminimumot. Hogyan tudjuk az egyenlő munkáért egyenlő bér elve alapján a jogszabályoknak megfelelően a besorolásokat helyreigazítani? A karbantartók, illetve az udvaros-pedellus munkakörű kollégák esetében továbbá elvárt valamilyen épület-karbantartáshoz kapcsolódó szakmunkásvégzettség (szobafestő, kőműves, burkoló, vízvezeték-szerelő) is, besorolhatók-e ezen közalkalmazottak a "B" fizetési osztályba? Lehetséges-e a 77/1993. Korm. rendeletben meghatározott munkakörökön kívül más munkaköröket is megnevezni az SzMSz-ben?
Részlet a válaszából: […] ...által fenntartott, szolgáltató feladatokat ellátó költségvetési szervhez. Ezáltal valóban megváltozott a jogviszonyukra hatályos végrehajtási rendelet is. Az átkerülésre a Kjt. 24. §-ának (3) bekezdése alapján az Mt.-nek a munkáltató személyében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Illetmény megállapítása iskolai végzettség alapján

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom egy általános iskolában mint portás. Végzettségem egészségügyi szakközépiskola, jelenleg "C5" fizetési osztályba soroltak, 94 000 Ft az illetményem. A munkáltatóm szerint engem nem érint a garantált bérminimum változása, nem kapok semmilyen béremelést, mivel ez csak az irodában dolgozókra vonatkozik. Van olyan irodista, aki eddig "B" fizetési osztályban volt, érettségije sincs, ő mégis megkapta a 108 000 Ft-os illetményt. Ezek szerint, ha valaki olyan munkakörben foglalkoztatott, amelyik betöltéséhez szakközépiskola kell vagy szakképzettség, az megkapja a garantált bérminimumot, még ha nem is rendelkezik a végzettséggel, én pedig a jelenlegi munkakörömben nem? Mire számíthatok, járna nekem valamilyen mértékű emelés? Családi adókedvezményt egy gyerek után kapok.
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazottat akkor illeti meg a garantált bérminimum,ha az általa ellátott munkakör betöltéséhez a Kjt. érintett ágazatra kiadottvégrehajtási rendelete legalább középfokú iskolai végzettséget, illetveközépfokú szakképzettséget ír elő. Kérdésében nem szerepel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.