Béremelés végrehajtása

Kérdés: A munkáltató által végrehajtott béremeléssel kapcsolatban kérem szíves állásfoglalásukat. Van-e tiltó szabály az Mt.-ben arra vonatkozóan, hogy a keresőképtelenségük miatt munkajogi állományba került munkavállalók nem részesülnek béremelésben? Jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha szabályzatban úgy rendelkezik a béremelésről, hogy a jogi állományba került munkavállalók, valamint a szellemi alkalmazottak nem részesülnének béremelésben?
Részlet a válaszából: […] A béremelés a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés, így szabadon dönthet annak mértékéről és a jogosultak köréről is. Ugyanakkor döntése nem sértheti a munkajogi alapelveket, különösen az egyenlő bánásmód elvét. Azaz ha egyes munkavállalók nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Engedélyezett létszám helyett bértömeg-gazdálkodás

Kérdés: Költségvetési szerv engedélyezett létszámát, valamint a munkakörönkénti létszámokat hol kell feltüntetni? A 368/2011. Korm. rendelet 2015. január 1-jei módosításával az SzMSz-ben az engedélyezett létszámot már nem kell feltüntetni.
Részlet a válaszából: […] ...Az állományi létszám nyilvántartására vonatkozó különböző jogszabályi előírásokat az egyes jogállási törvények végrehajtási rendeletei tartalmazhatják az adott költségvetési szervre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Joghátrány munkavállalói kötelezettségszegésért – szankciók a munkaszerződésben vagy a fegyelmi szabályzatban

Kérdés: Az Mt. szerint, ha nincs kollektív szerződés, a munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg. Az adott munkáltatónál nincs kollektív szerződés. Ez azt jelenti, hogy tételesen fel kell sorolni minden egyes munkaszerződésben azt, hogy melyik kötelezettségszegést mivel kívánja sújtani? Ha mindent bele akar foglalni a munkáltató, a munkaszerződés nagyon hosszú lenne. Van lehetőség arra, hogy a munkaszerződés egy pontjában hivatkozik az Mt. 56. §-ára, és rendelkezik arról, hogy kötelezettségszegés esetén hátrányos jogkövetkezményt alkalmaz a munkáltató, de tételesen nem itt, hanem egy külön (fegyelmi) szabályzatban lenne leírva minden, az eljárási rend, a kötelezettségszegések, amiket a munkáltató szankcionálni kíván, és az értük járó büntetések? Megfelelő-e a munkáltató eljárása, ha az írásban indoklással ellátott hátrányos jogkövetkezményként pénzbírságot kiszabó határozat végén, záradékként szerepel a munkavállaló nyilatkozata, mely szerint a határozatban foglaltakat tudomásul vette, és a pénzbírság munkabéréből történő levonásához hozzájárul? Ez az eljárás megfelel-e az Mt. 161. § (2) bekezdése a) pontjának?
Részlet a válaszából: […] ...eleve nem is jár az adott időszakban ez a bér. Nincs tehát szükség a munkavállaló külön hozzájárulására a joghátrány végrehajtásához, ha a keresetindítási jogáról már érvényesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Kötelezően a munkahelyen töltendő idő értelmezése

Kérdés: Egy kórház patológiáján dolgozom szak­asszisztensként, fertőző szöveteket, testnedveket dolgozunk fel, egészségre ártalmas vegyszerekkel (formalinnal). A munkahelyemen kötelezően letöltött hat órán felül le kell-e dolgoznom még két órát az intézet egy másik munkahelyén (osztályán)?
Részlet a válaszából: […] ...Ezen túlmenően egyéb korlátozás is előírható. Ezzel összhangban aKjt. 55. §-a úgy rendelkezik, hogy a munka jellegétől függően végrehajtásirendelet meghatározhatja a teljes munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendőidő tartamát, továbbá az ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.