Köztisztviselői jubileumi jutalom – a jogszerző idők

Kérdés:

Polgármesteri hivatalba 2023. november 15. napjától, közszolgálati jogviszonyban köztisztviselő kinevezésére került sor. A köztisztviselő kinevezését megelőzően múzeumban dolgozott. 2018. augusztus 1. napjától 2020. október 31. napjáig közalkalmazotti jogviszonyban, majd a Módtv. rendelkezései alapján közalkalmazotti jogviszonya 2020. november 1. napjától munkaviszonnyá alakult. A Módtv. 3. §-ának (5) bekezdése rendelkezik továbbá arról is, hogy "A közalkalmazotti jogviszony 1. § (2) bekezdése szerinti átalakulásával létrejövő munkaviszonyra az átalakulást követő öt évben a Kjt.-nek a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell." A köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének számításakor hogyan járunk el helyesen? A múzeumnál töltött idejét teljes egészében beszámíthatjuk-e, függetlenül a jogviszonyok fajtájától, vagy kizárólag csak a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időszakot vehetjük figyelembe?

Részlet a válaszából: […] A kormánytisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom összege kettőtől öthavi illetményig terjed [Kttv. 150. § (1)–(2) bek.]. A Kttv. szerint a jubileumi jutalomra jogosító idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Végkielégítés és a rokkantsági ellátásra való jogosultság megszerzése

Kérdés: A közalkalmazottnak 2019. december 2. napján az óvoda lépcsőjén kifordult a térde. Bár aznap még dolgozott, de két nap múlva visszamenőlegesen keresőképtelenséget állapítottak meg nála, amit ekkor bejelentett a munkáltatónak. Később üzemi balesetként ismerték el az esetet. Ezt követően egy évig, 2020. december 1. napjáig keresőképtelen volt, majd kiadásra került részére a 2020. évi szabadsága. A keresőképtelenségét követően az elsőfokú munkaköri alkalmassági vizsgálaton nem alkalmas minősítést kapott. Tájékoztattuk, hogy más felajánlható munkakör a munkáltatónál, illetve a fenntartónál nincs, majd közöltük a felmentést. Időközben tudtuk meg, hogy a közalkalmazott elindította a megváltozott munkaképességűvé minősítéshez szükséges eljárást (leszázalékolást). Jár-e végkielégítés, illetve emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottnak (az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül szűnik meg a jogviszonya)? Változtat-e ezen, ha kiderül, hogy a felmentési idő lejártakor rokkantsági ellátásra jogosult? A felmentési idő alatt a munkáltató adhat-e fegyelmit, mert a közalkalmazott az adataiban történt jelentős változásról nem adott tájékoztatást? Ebben az esetben megváltozik-e a felmentéssel történt jogviszony megszüntetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...bek. c) pont] – idetartozik az egészségügyi alkalmatlanság esete is, ami nem kötelező felmentési ok. Felmentés esetén a közalkalmazottat végkielégítés illeti meg, ha jogviszonya egészségügyi alkalmatlanság miatt kerül megszüntetésre; ez alól azonban kivételt képez, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Önkormányzati feladatellátás költségvetési szerv által

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság egyik szervezeti egysége által végzett feladat (járdaépítés) január 1-jétől átkerül egy, az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szerv feladatellátásának körébe. Az önkormányzati költségvetési szerv a feladatellátást a gazdasági társaság e munkacsoportjában dolgozó munkavállalóival kívánja a jövőben ellátni.
1. Jelen esetben beszélhetünk-e átadó-átvevő munkáltatóról, alkalmazhatóak-e az Mt. 36-40. §-ai, vagy fenti esetben az Mt. 63. §-ának (3)-(4) bekezdése az irányadó? A munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek átszállhatnak-e a gazdasági társaságról az önkormányzati intézményre?
2. Az önkormányzati intézmény a közalkalmazotti jogviszony helyett foglalkoztatja-e a fenti munkavállalókat munkaviszonyban? Az intézmény alapító okirata szerint az intézménynél alkalmazásban álló személyek lehetséges foglalkoztatási jogviszonyaként szerepel az Mt. szerinti munkaviszony.
3. Az önkormányzati intézménynek van-e lehetősége arra, hogy a gazdasági társaságnál, az adott munkacsoportban jelenleg alkalmazásban álló munkavállalóknak csak egy részét foglalkoztassa január 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési szerv köteles a megszűnés napjával a munkavállaló számára az Mt. 77. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti végkielégítést és az Mt. 63. §-ának (2) bekezdése szerinti távolléti díjat megfizetni.(Kéziratzárás: 2021. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Munkáltatóváltás azonos fenntartójú költségvetési intézmények között

Kérdés: Városunkban egy óvoda üzemel (1-es óvoda), és szeptember 1-jétől egy újabb fogja megkezdeni a működést (2-es óvoda). Mindkettő fenntartója a települési önkormányzat. Az 1-es óvodában több óvodapedagógus is jelezte, hogy szeptembertől a 2-es óvodában szeretné folytatni a pályafutását; az óvodavezető azonban csak egy hónapot adott számukra, hogy nyilatkozzanak, maradni vagy távozni szeretnének. Kell-e ilyen tartalmú nyilatkozatot tenniük, és ha igen, annak van-e határideje? Mi a legjobb megoldás a közalkalmazott érdeksérelme nélküli jogviszonyváltásra? Az egyik lehetőség a lemondás, és új jogviszony létesítése; ekkor az új közalkalmazotti jogviszonyban elismerhető-e az 1-es óvodánál eltöltött idő a pedagógusi életpálya szempontjából, alkalmazható-e a Kjt. 26. §-ának (3) bekezdése? A másik megoldás az áthelyezés; ekkor viszont felmerül a kérdés, hogy ezt az 1-es óvoda vezetője megakadályozhatja-e, ha ahhoz nem járul hozzá?
Részlet a válaszából: […] ...úgy kell tekinteni, mintha azt új munkáltatójánál töltötte volna el [Kjt. 26. § (1)-(3) bekezdés]. Emiatt áthelyezéskor nem kell végkielégítést fizetni, felmentési időt kiadni, felmentési időből távolléti díjjal fizetetten munkavégzés alóli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.