Egyoldalú kinevezésmódosítás – ha nem kérhető a felmentés

Kérdés:

Önkormányzatunknál több határozatlan idejű közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőnél a Kttv. 48. §-ának (2) bekezdése alapján (egyoldalú munkáltatói kinevezésmódosítás) a munkakör módosításával, egy másik területen történő továbbfoglalkoztatással szeretnénk megoldani az egyenlőtlen leterheltség miatt a feladatok elosztásával kapcsolatos problémákat. A munkahely, a munkaidő, az illetmény nem módosulna, csak a munkakör, amelyhez a köztisztviselők megfelelő szakképzettséggel, iskolai végzettséggel rendelkeznek, így ez – megítélésünk szerint – nem járna számukra aránytalan sérelemmel. A köztisztviselő a személyes megbeszélés során az írásban kapott kinevezésmódosítását az új munkakör megjelölésével nem fogadja el, nem írja alá, mivel nem kíván a felajánlott munkakörben dolgozni, de a jogviszonyát sem akarja megszüntetni lemondással vagy közös megegyezéssel, hanem kérné, hogy a munkáltató szüntesse meg a jogviszonyát felmentéssel, végkielégítés kifizetése mellett. Amennyiben a Kttv. 48. §-a alapján nem írja alá a kinevezés módosítását (a formanyomtatvány olyan, hogy alá kell írnia), nem látja el az új munkakörét, nem kezdeményezi jogviszonya megszüntetését, mit tehet jogszerűen a munkáltató?

Részlet a válaszából: […] ...a közös megegyezéssel történő megszüntetés lehetősége, ám ekkor az eltérést nem engedő szabályozásból fakadóan nem illetné meg végkielégítés a köztisztviselőt.Mivel a kinevezésmódosítás egyoldalú, a köztisztviselő aláírása nélkül is hatályosul, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Hosszú betegállomány és jogviszony-megszüntetés

Kérdés: Közalkalmazottunk 22 éve dolgozik az intézményünkben. Tavaly júniustól táppénzre ment, amit először úgy kommunikált, hogy néhány hónapos pihenésre van szüksége, majd ebből egy év lett. Közben szóban többször elmondta, hogy nem szeretne visszajönni dolgozni, de ezt nem volt hajlandó írásba adni. Idén júniusban a korábban ki nem adott és az idénre részarányosan járó szabadságát is kivette, ami augusztus közepéig tartott. Azóta csak felszólításra volt hajlandó közölni, hogy szabadságát követően ismét betegállományban van. Távollétei ezek alapján: 2021. június 2. – 2022. június 17. (keresőképtelenség), 2022. június 20. – 2022. augusztus 16. (szabadság), 2022. augusztus 17. – 2022. szeptember 30. (keresőképtelenség). Meddig lehet keresőképtelen állományban? Esetleg ez a távollét idővel igazolt lesz illetmény nélkül? Munkaköri alkalmatlanság címen fel lehet menteni? Nem valószínűsíthető, hogy vissza szándékozik jönni, illetve már az együttműködés sincs kilátásban. A kollégák elmondása alapján végkielégítéssel szeretne elmenni, "erre játszik". Valóban ez az egyetlen út? A munkáltató milyen módon válhat meg tőle? 1960-ban született, tehát az öregségi nyugdíj betöltése előtt áll három évvel.
Részlet a válaszából: […] ...van szükség a jogviszony megszüntetését és a megszüntetés időpontját illetően, és ez esetben nem jár a közalkalmazott részére végkielégítés sem.(Kéziratzárás: 2022. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Köztisztviselői nyugdíjba vonulás

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalunk köztisztviselője 2022. XI. hó 29-én tölti be az öregségi nyugdíjhoz szükséges korhatárt, és nyugdíjba is szeretne vonulni. Az utolsó két hónapra szeretné kérni a munkavégzés alóli felmentését, melyhez hivatalunk is hozzájárulna. Hogyan lehetne ezt megtenni? Aszolgálati jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén melyik nappal tehető ez még meg, 2022. XI. 28. vagy 2022. XI. 29.? Lemondás esetén szintén mely dátummal tehető ez meg, illetve a lemondási idő 2 hónapjára mentesíthető-e a munkavégzés alól? Érintheti-e bármelyik felet hátrányosan, ha a köztisztviselő jogviszonya nem a Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján szűnik meg, hanem a 60. § (2) bekezdésének a) vagy c) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...között – szabadon határozhatják meg a jogviszony-megszüntetés feltételeit, ugyanakkor a köztisztviselő sem felmentési időre, sem végkielégítésre nem tarthat igényt. Tekintettel arra, hogy a Kttv. a közös megegyezés részletszabályait nem határozza meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Nyugdíjba vonulás és a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakulása

Kérdés: 1956. augusztus 5-én születtem. Betöltött 64 év + 183 ledolgozott munkanap után mehetek el nyugdíjba, amely 2021. február 5-én jár le. Kulturális közalkalmazottként dolgozom mint fegyveres biztonsági őr. Szeretnék elmenni nyugdíjba 2021-ben, miként érinti ezt a november 1-jei közalkalmazotti jogviszony megszűnése? Alá kell írnom az erről szóló papírt? Ha nem írom alá, milyen következményei lesznek? Kinek kell felmondania? Kinek kell elindítani a nyugdíjazási kérelmet? Végkielégítést kaphatok, ha nem írom alá az új munkaszerződést? Igényt tarthatok-e a Kjt. szerinti végkielégítésre? Mennyi a mértéke? Hány havi végkielégítésre tarthatok igényt?
Részlet a válaszából: […] ...Önt az átalakulás napjával írásban értesíteni. Ekkor a Kjt. 37. §-ának (2) és (4)-(6) bekezdései alkalmazásával megállapított végkielégítésre lesz jogosult. A végkielégítés mértéke a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejétől függ, ám ebbe –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Ajánlat a közszolgálati jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére

Kérdés: Jegyzőként dolgozom, már 2 éve elértem az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. A munkáltatói jogokat gyakorló polgármesterrel egyeztetve az önkormányzati választások után nyugállományba kívánok menni. Tekintettel a hivatali apparátusra, a választásokat lebonyolítom. A jelenlegi polgármester sem kíván indulni a polgármesteri tisztségért. Érdekeim azt kívánják, hogy a jogviszonyom megszüntetésében a munkáltatóm működjön közre. Alkalmas megoldás lenne számomra a jogviszonyom közös megegyezéssel történő megszüntetése az önkormányzati választást követő időpontra. Ez esetben lemondanék a felmentési időről. Mikor célszerű ezt a munkáltatóm számára jelezni, és milyen törvényi hivatkozással?
Részlet a válaszából: […] ...munkában kellene töltenie, kivéve, ha a munkáltató úgy dönt, hogy ezen időtartam alatt is mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól. Végkielégítésre a Kttv. 69. §-a (9) bekezdésének b) pontja alapján – nyugdíjasnak minősülése miatt – nem jogosult. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Közfoglalkoztatási jogviszony felmondása

Kérdés: Jelenleg közfoglalkoztatottként dolgozom, a jogviszonyom két hónapos határozott időre létesült. Viszont most adódott egy jobb munkalehetőségem, amely azonnal betölthető. Milyen módon tudom a közfoglalkoztatási jogviszonyomat megszüntetni? Ebben az esetben is szükséges a felmondás benyújtása?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni. A munkaviszony megszüntetése körében ilyen fontos eltérés, hogy a közfoglalkoztatási jogviszonyban nincs végkielégítés, munkáltatói felmondás esetén felmentési idő, nem alkalmazandók a csoportos létszámcsökkentés szabályai, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Kötelező felmentés helyett közös megegyezés

Kérdés: 31 év köztisztviselői jogviszonnyal rendelkeztem 2013. július 31-ig. Betegségemből kifolyólag 2013. augusztus 1-jével rokkantsági ellátást állapítottak meg – 75% "E" kategória. A munkáltatómat, a helyi jegyzőt felkerestem ezzel a határozattal, hogy betegségem folytán nem vagyok alkalmas munkavégzésre. Úgy tudtam, hogy ilyenkor a munkáltatónak kell felmentenie. A jegyző arról tájékoztatott, hogy fizetni nem tudnak, íratott egy papírt a titkárnővel, amit alá kellett írnom, mert ha nem teszem, akkor ők mondtak volna fel nekem. A munkámat ellátni nem tudtam volna tovább, rokkantsági ellátást sem kaptam volna, mert keresőtevékenységet folytattam. Most mit és hogyan tehetek? Végkielégítés járt volna?
Részlet a válaszából: […] ...69. §-ának (2) bekezdése szerint – ha 31 évig azonos munkáltatónál dolgozott – Önt nyolchavi illetménynek megfelelő összegű végkielégítés, továbbá a Kttv. 68. §-ának (1) és (4) bekezdései alapján a felmentési idő legalább felére (azaz 1 hónapra)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Munkáltatóváltás azonos fenntartójú költségvetési intézmények között

Kérdés: Városunkban egy óvoda üzemel (1-es óvoda), és szeptember 1-jétől egy újabb fogja megkezdeni a működést (2-es óvoda). Mindkettő fenntartója a települési önkormányzat. Az 1-es óvodában több óvodapedagógus is jelezte, hogy szeptembertől a 2-es óvodában szeretné folytatni a pályafutását; az óvodavezető azonban csak egy hónapot adott számukra, hogy nyilatkozzanak, maradni vagy távozni szeretnének. Kell-e ilyen tartalmú nyilatkozatot tenniük, és ha igen, annak van-e határideje? Mi a legjobb megoldás a közalkalmazott érdeksérelme nélküli jogviszonyváltásra? Az egyik lehetőség a lemondás, és új jogviszony létesítése; ekkor az új közalkalmazotti jogviszonyban elismerhető-e az 1-es óvodánál eltöltött idő a pedagógusi életpálya szempontjából, alkalmazható-e a Kjt. 26. §-ának (3) bekezdése? A másik megoldás az áthelyezés; ekkor viszont felmerül a kérdés, hogy ezt az 1-es óvoda vezetője megakadályozhatja-e, ha ahhoz nem járul hozzá?
Részlet a válaszából: […] ...úgy kell tekinteni, mintha azt új munkáltatójánál töltötte volna el [Kjt. 26. § (1)-(3) bekezdés]. Emiatt áthelyezéskor nem kell végkielégítést fizetni, felmentési időt kiadni, felmentési időből távolléti díjjal fizetetten munkavégzés alóli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Munkaviszony megszüntetése kapcsolattartás elmulasztása miatt

Kérdés: Határozatlan idejű szerződéssel rendelkező munkavállalónk gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságot kért 2003-ban, mivel tartósan beteg gyermekét otthon ápolta. Utolsó fizetés nélküli szabadságra irányuló kérelmét 2011-ben juttatta el munkáltatójához, azzal az igazolással, mely a gyermek tartós betegségét 2012 januárjáig igazolta. A fizetés nélküli szabadságot akkor a munkáltató engedélyezte. Ezt követően a munkavállaló újabb kérelmet nem küldött, a munkáltató pedig nem kereste meg azzal, hogy fizetés nélküli szabadsága lejárt. A munkáltató több ízben kereste levélben más ügyekben, de a leveleket a címzett nem vette át, telefonon elérni nem lehetett. Munkavállalónk 2014 júniusában jelentkezett telefonon azzal, hogy gyermeke már nem minősül tartós betegnek. A munkavállaló a munkaviszonyt végkielégítéssel szeretné megszüntetni. Munkáltatóként a munkaviszonyt szeretnénk végkielégítés fizetése nélkül megszüntetni a bejelentési, értesítési kötelezettség elmulasztása miatt. Kérdés, hogy kellő alap-e erre, hogy a munkavállaló nem jelentkezett és nem volt elérhető (több tértivevény áll rendelkezésre, melyen a posta bejelölte a "nem kereste" rubrikát)?
Részlet a válaszából: […] ...és munkavégzési, a munkáltatót pedig foglalkoztatási kötelezettség terheli; önmagában tehát azért, mert a munkavállaló szeretné "végkielégítéssel" megszüntetni a munkaviszonyt, a munkáltatónak ez nem kötelezettsége, a munkavállalót foglalkoztathatja is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Át nem vett közalkalmazott felmentése közoktatási területen

Kérdés: A korábban önkormányzatunk által fenntartott, majd 2013. január 1-jétől egy intézményfenntartó központ intézményegységeként tovább működő általános iskolánkban az iskolaigazgató még tavaly december utolsó napjaiban az egyik közalkalmazott takarítót felmentette. A felmentési idő teljes időtartamára nézve mentesítette a munkavégzés alól. A felmentési idő 2013 júliusában telik le. E személyt, illetve a többi takarítót nem vette át a központ, csak a pedagógusokat. Kérdésünk, hogy most ki az, akinél a felmentési idejét tölti az illető, tekintettel arra, hogy ő semmilyen okiratot nem kapott 2013. január 1-jével? Az önkormányzat, az önkormányzat gazdasági ellátó szervezete (GESZ), amely a többi, a központ által át nem vett közalkalmazottat foglalkoztatja, vagy a központ? Ha a GESZ, akkor az is problémát jelent, hogy az 2013. május 31-ével megszűnik, és ezt követően egy önkormányzati kft. fogja ellátni a feladatait.
Részlet a válaszából: […] ...szerint eredetileg havi részletekben utalandó, munkavégzés alóli mentesítési időre járó illetmény hátralévő teljes részét, a végkielégítést, és – ha még nem történt volna meg – az esetleges szabadságmegváltást és egyéb járandóságokat. Ezek összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.
1
2