Munkabérfizetés vezető tisztségviselő hozzátartozójának felszámolás esetén

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló vállalkozás munkaügyi perben áll volt dolgozójával, aki az egykori ügyvezető felesége. A volt dolgozó szerződése jó erkölcsbe ütközött, így a felszámoló megítélése alapján nem kapta meg felmondáskor a szerződés szerinti összes végkielégítést és felmondási időre járó bért. A Csődtv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontja nem egyértelmű számomra, mit kell tekinteni kötelezően kifizetendő munkabérnek, és mi az, ami a felszámolási költségek közé nem sorolható ebben az esetben, ha a volt vezető közeli hozzátartozójáról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...ütközik, akkor annak alapján a munkavállaló nem tarthat igényt semmilyen felmondási időre (és az arra járó munkabérre), valamint végkielégítésre, az annak alapján létrejött jogviszonyt azonnali hatállyal fel kell számolni [Mt. 29. § (1) bek.], ezért ezeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Vezető munkabére a cég felszámolás hatálya alá kerülése esetén

Kérdés: Felszámolóként több felszámolás alatt lévő céget képviselünk. Az egyik ilyen cégnél az ügyvezető munkaviszonyát megszüntettük, amely több mint tizenkét éve állt fenn. Rendkívül magas fizetést kapott, ezért magas végkielégítést kellene fizetnünk neki. Jól értelmezzük az új csődtörvényi rendelkezést, miszerint a felszámolás befejezéséig legfeljebb kéthavi garantált bérminimumnak megfelelő összeget fizethetünk ki neki? Úgy láttuk ugyanis, hogy ez az összeg az Mt.-ben hathavi távolléti díjnak felel meg, és nem tudjuk, melyik törvény szerint járjunk el.
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaság ügyvezetője az Mt. értelmében vezető állású munkavállalónak minősül [Mt. 208. § (1) bek.]. Ezen munkavállalókra a törvény speciális szabályokat állapít meg. Ezek közé tartozik az is, hogy a vezetőt a munkaviszony megszűnésére tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Műszakpótlék a távolléti díj számításánál

Kérdés: Az új Mt. távolléti díjra való jogosultságot szabályozó részei 2013. január 1-jétől hatályosak (148-152. §). Azonban már 2012. július 1-jétől is, a munkavégzés alóli mentesítési időre járó juttatást és a végkielégítést nem átlagkeresettel, hanem távolléti díjjal kell számolni. A távolléti díj számítása tekintetében azonban még a régi Mt. volt az irány­adó 2012. december 31-ig. Maradt még 2012-ről néhány elszámolási kérdésünk. Így például a műszakpótlékot a régi Mt. 151/A. §-a alapján, egyszer pedig az új Mt. 147. §-a alapján is ki kell-e fizetnünk? Az is problémát okoz számunkra, hogy míg a régi Mt. definiálta a két-három műszakhoz kapcsolódó távollétidíj-szorzókat, addig az új Mt. ezeket a fogalmakat már nem ismeri. Nálunk a többség általánostól eltérő, több műszakos változó munkakezdésű munkarendben dolgozik. Mennyi a távollétidíj-szorzó erre a műszakrendre?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt.-nek a munkavégzés hiányában történő díjazásfizetésről szóló 147. §-a értelmében a munkavállalót az alapbéren vagy a távolléti díjon felül bérpótlék is megilleti, ha a munkavégzés alóli mentesülés tartamára irányadó munkaidő-beosztása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Juttatások a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén

Kérdés: GYES-en lévő munkavállaló helyére lettem felvéve határozott időre, míg ő vissza nem tér, de a munkáltató közben bejelentette, hogy jogutód nélkül megszűnik. Nekem, mint helyettesítő munkavállalónak, jár-e a megszűnéskor a felmentési időre járó díjazás? A munkaszerződésemben két hónap felmondási idő van megjelölve!
Részlet a válaszából: […] ...nem lenne jogosult. A kérdéses esetben ez egyhavi átlagkereset. Ezentúlmenően a jogosultsági feltételek megléte esetén jár a végkielégítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Csődeljárás esetén mekkora összeg fizethető a vezetőnek?

Kérdés: Cégünk csődeljárás alatt áll. Véleményünk szerint a helyzet kialakulásában az ügyvezetőnk hibás döntéseinek is szerepe volt, ezért fel fogunk mondani neki. A munkaszerződése szerint ilyen esetben 12 havi végkielégítés illeti meg, azonban a vagyonfelügyelő nem járul hozzá ekkora összeg kifizetéséhez. Hogyan járunk el jogszerűen, ha a munkaszerződés rendelkezései egyértelműek?
Részlet a válaszából: […] ...után válik esedékessé [Mt. 190. § (4)bek.]. Ezért a vagyonfelügyelő jogszerűen járt el, amikor nem járult hozzá atizenkét havi végkielégítés megfizetéséhez, hiszen hiába kötöttek ki amunkaszerződésben tizenkét havi végkielégítést, a jogszabályi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Ápolási díjon lévő munkavállaló – felmondási juttatások és az igazolólap kitöltése

Kérdés: Munkavállalónk 2008. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ápolási díjban részesül, mivel közeli hozzátartozóját ápolja. Kérelmére engedélyezzük további egy évre a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben a munkavállaló visszatérne a szabadságról, megszüntetnénk – a felmondási tilalmat követően – a munkaviszonyát, mivel a munkaköre időközben megszűnt. Miből számoljuk ilyen esetben a felmondási időre járó díjazást, és a végkielégítés összegét? A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolólapon milyen munkaerő-piaci járulékalapot adhatok meg?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó egyéb bérelemeket a kifizetéskorimértékben kell figyelembe venni. A munkáltató rendes felmondása esetén amunkavállalónak járó végkielégítés mértékét az Mt. 95. §-ának (4) bekezdésehatározza meg, ennek során az átlagkereset kiszámításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Végkielégítés kiszámítása fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: 17 éve dolgozom egy nagyvállalatnál, az utolsó 3 évben GYED-en/GYES-en voltam. Augusztustól dolgozom ismételten, a havibéremet felemelték. A vállalat megszűnik szeptember 30-ával, csoportos létszámleépítés lesz. A végkielégítés számítására lennék kíváncsi, az átlagbérbe beleszámítják-e a GYES és GYED időszakát is? Nem mindegy, hogy 95 000 forinttal, ami a GYES alatt volt, vagy a rendes béremmel fogják kiszámolni a végkielégítés összegét.
Részlet a válaszából: […] ...végkielégítés mértékét a jogosult átlagkeresete alapjánkell kiszámítani, melyről az Mt. úgy rendelkezik, hogy az átlagszámításalapjául szolgáló irányadó időszakra kifizetett munkabér időarányosan számítottátlaga tekintendő átlagkeresetnek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Szabadságmegváltás és átlagkereset

Kérdés: A szabadságmegváltás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál? A bérszámfejtő programunk ezt nem számítja be, viszont a KSH útmutatójában a kiegészítő fizetések között szerepel az ilyen címen fizetett összeg.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. bizonyos esetekben (végkielégítés, felmondási időrejáró díjazás) átlagkereset-fizetést ír elő. Az átlagkereset fogalmát a törvénynem tartalmazza, de a bírósági gyakorlat szerint "az átlagkereset-számítás amunkában nem töltött idő alatt a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.