Nyugdíjba vonulás és a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakulása

Kérdés: 1956. augusztus 5-én születtem. Betöltött 64 év + 183 ledolgozott munkanap után mehetek el nyugdíjba, amely 2021. február 5-én jár le. Kulturális közalkalmazottként dolgozom mint fegyveres biztonsági őr. Szeretnék elmenni nyugdíjba 2021-ben, miként érinti ezt a november 1-jei közalkalmazotti jogviszony megszűnése? Alá kell írnom az erről szóló papírt? Ha nem írom alá, milyen következményei lesznek? Kinek kell felmondania? Kinek kell elindítani a nyugdíjazási kérelmet? Végkielégítést kaphatok, ha nem írom alá az új munkaszerződést? Igényt tarthatok-e a Kjt. szerinti végkielégítésre? Mennyi a mértéke? Hány havi végkielégítésre tarthatok igényt?
Részlet a válaszából: […] ...Önt az átalakulás napjával írásban értesíteni. Ekkor a Kjt. 37. §-ának (2) és (4)-(6) bekezdései alkalmazásával megállapított végkielégítésre lesz jogosult. A végkielégítés mértéke a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejétől függ, ám ebbe –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Közművelődés közalkalmazottja – végkielégítésre való jogosultság a munkaviszony elutasításakor

Kérdés: Közművelődési területen dolgozom. Szeptember 1-jétől törvényi változás miatt a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá kerül az intézményünk. Ugyanakkor szeretnék élni a lehetőséggel, hogy inkább megszűnjék a jogviszonyom, feltéve, ha a végkielégítésemet megkaphatom. Jár-e nekem végkielégítés, ha nemet mondok a munkaszerződésre? Ilyen esetet ugyanis a Kjt. nem sorol fel a végkielégítésre jogosító esetek között. Ha a két gyermekemmel 3-3 évet töltöttem fizetés nélküli szabadságon, ez a végkielégítésem szempontjából beszámítható-e?
Részlet a válaszából: […] ...alakulás elmaradása) esetén a közalkalmazott a Kjt. 37. §-ának (2) és (4)-(6) bekezdései alkalmazásával megállapított végkielégítésre jogosult. Ez a törvény rendelkezik a végkielégítésre való jogosultságról, csak annak egyes technikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Jubileumi jutalom helyett szolgálati elismerés

Kérdés: 2019. szeptember 1-jén betöltöm a 35 éves jubileumi jutalomhoz szükséges időt köztisztviselőségem első munkahelyén. Kérdésem, hogy a jogviszonyomnak a 2019. márciusi 1-jei Kit. szerinti átalakulásával elveszítem-e az addig megszerzett időmet, és "nulláról" indulok?
Részlet a válaszából: […] ...bevezeti a szolgálati elismerést (Kit. 145. §). A Kit. 285. §-ának (7) bekezdése arról rendelkezik, hogy – többek között – a végkielégítésre és a szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából a kormánytisztviselő jogviszonyát – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Kormánytisztviselői végkielégítés – a jogszerző idő megállapítása

Kérdés: Kormánytisztviselő vagyok, és egy központi kormányzati igazgatási szervnél dolgozom. A jogviszonyom 2019. március 1-jén alakult át a Kttv. szerintiből a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Úgy döntöttem, hogy nem fogadom el a Kit. szerinti besorolási okiratomat, és 2019. március 12-én arról nyilatkoztam, hogy kérem a felmentésemet. 2009. március 24-e óta folyamatos kormányzati szolgálati jogviszonyom van, de nem ugyanannál a munkáltatónál. Valahová áthelyezéssel mentem, valahol közös megegyezéssel szűnt meg a jogviszonyom, és másnap egy másik közigazgatási szervnél kezdtem. Amikor a HR-es munkatársat megkérdeztem az engem megillető végkielégítésem mértékéről, azt válaszolta, hogy a Kit. 285. §-ának (6) bekezdése alapján 1 havi jár nekem, mert nem alakul át a jogviszonyom a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Átalakult-e a jogviszonyom vagy sem? Hány havi végkielégítés jár? A Kit. vagy a Kttv. szerint jár a végkielégítés, és a kilépő okiratokat melyik törvény szerint kell majd kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban áll. A jogviszonya megszüntetésére így a Kit. rendelkezéseit kell alkalmazni.A Kit. 112. §-ának (7) bekezdése alapján a végkielégítésre jogosultság feltétele, hogy a (6) bekezdés szerinti kivétellel a jogviszony folyamatosan fennálljon a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Közszolgálati jogviszony közalkalmazotti jogviszonnyá történő átalakulása

Kérdés: A megyei jogú város közgyűlése alapított egy költségvetési szervet, amely olyan feladatot lát el, ami korábban a polgármesteri hivatalhoz tartozott. Jól gondolom, hogy azok a köztisztviselők, akik ezt a feladatot végezték a polgármesteri hivatalban, jogviszonyváltással kerülhetnek át az újonnan létrehozott szervhez, mint közalkalmazottak [Kttv. 72. §-a és 229. § (3) bekezdése alapján]? Ha igen, hogyan kell ezt a gyakorlatban végrehajtani? Meg kell szüntetni a hivatalban a köztisztviselők jogviszonyát, és az új költségvetési szervnél kapnak közalkalmazotti kinevezést? A ki nem vett szabadság kifizethető?
Részlet a válaszából: […] ...fogva megszűnt (ilyenkor az átadás napjával). A jogviszonyváltással közalkalmazottá váló köztisztviselők részére értelemszerűen végkielégítés és szabadságmegváltás sem jár, mivel a közszolgálati jogviszonyuk nem szűnt meg, hanem átalakult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Védett korú munkavállalóra vonatkozó felmondási szabályok

Kérdés: Cégünk profiljának átalakulása miatt az egyik munkakör kiüresedik, ezért szeretnénk teljesen megszüntetni. Viszont a munkakörben dolgozó munkavállalónk védett korú. Ilyen körülmények között felmondhatunk, vagy találnunk kell neki valami más munkakört?
Részlet a válaszából: […] ...munkakör. Amennyiben a fenti feltételek fennállnak, és a felmondás jogszerűen közölhető, felhívjuk a figyelmet, hogy – amennyiben a végkielégítésre jogosultság törvényi feltételei fennállnak – a védett korú munkavállalót emelt összegű végkielégítés illeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Határozott idejű munkaviszony átalakulása

Kérdés: Nem találtam előírást arra az új Mt.-ben, hogy hányszor lehet határozott idejű munkaszerződést kötni ugyanazzal a munkavállalóval. Jól gondolom, hogy ezt a törvény valóban nem fogja korlátozni? A most hatályos törvény úgy rendelkezik, hogy automatikusan határozatlan idejűvé alakul a határozott idejű munkaviszony, ha jogellenesen kötöttek határozott időre szerződést a felek. Erre sem találtam szabályt az új Mt.-ben. Ezek szerint a jövőben nem kell attól tartanunk, hogy a munkavállaló kérelmére a bíróság határozatlan idejűvé minősít egy határozott idejű szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...annyi időre járó távolléti díjat megfizetni, amennyi amunkáltató felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell avégkielégítés szabályait is [új Mt. 29. § (1)-(2) bek.]. Ilyenkor tehát ajogellenesen kikötött határozott idő lejártával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Közigazgatási munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Közigazgatási szervnél dolgozó fizikai alkalmazottunk a közeljövőben rendelkezni fog az előrehozott öregségi nyugdíj életkori és szolgálati időre vonatkozó feltételeivel. 2001-ben a közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakult át. Ekkor az átalakulásról rendelkező törvény előírta, hogy az átalakult munkaviszony munkáltatói rendes felmondással csak a Ktv. 2001. június 30-án hatályos 17. § (1) bekezdésében meghatározott okokra hivatkozva szüntethető meg. Megítélésünk szerint az előrehozott öregségi nyugdíj szabályai és az Mt. nyugdíjasnak minősülő munkavállaló fogalmát meghatározó rendelkezései alapján nem tudjuk megszüntetni a munkaviszonyát arra hivatkozva, hogy nyugdíjasnak minősül. Ettől függetlenül, amennyiben a munkavállaló szeretne előrehozott öregségi nyugdíjba menni, megszüntethetjük-e a munkaviszonyát közös megegyezéssel?
Részlet a válaszából: […] ...30-án hatályos Ktv. 17. § (1) bekezdésének a)-f)pontjaiban meghatározott okok alapján szüntetheti meg, és a felmondási idő,valamint a végkielégítés mértékének megállapítására a 2001. június 30-ánirányadó szabályok szerint számított felmentési időt és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Követeléskielégítés vagy sikkasztás?

Kérdés: Kft.-nk végelszámolás alatt áll. Egyik munkatársunkat (az építésvezetőt) az ügyvezető megbízta, hogy szedje be a kft. kintlevőségeit, és a befolyt pénzösszegből a kft. tartozásait fizesse ki. Az építésvezető ennek részben eleget is tett, a beszedett pénz egy részét viszont magánál tartotta, amit azzal indokolt, hogy ez a neki jogosan járó, ki nem fizetett munkabér, végkielégítés és egyéb járandóságai kiegyenlítésére szolgál, ami a kft. vele szemben fennálló tartozása. Hogyan ítéli meg ezt a helyzetet a jog, tehet-e valamit a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] Hasonló esetben a Legfelsőbb Bíróság (BH 1998. 265.) amunkavállaló magatartását nem ismerte el jogosnak, álláspontja szerint amunkavállaló a sikkasztás bűntettét [Btk. 317. § (1) bekezdés] követte el. Ezta Legfelsőbb Bíróság a következő érvekre alapozta. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.
1
2