11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Munkaidőn kívüli tevékenységért adott szabadnap
Kérdés: Nem a munkaköri feladathoz tartozó rendezvény szervezésében való önkéntes munkáért (munkaidőn kívüli időben) adhat-e a munkáltató "jutalomszabadnapot"?
2. cikk / 11 Jelenléti bónusz bevezetése
Kérdés: Társaságunk a jelenléti bónusz bevezetését tervezi. Van-e különbség a bónusz és a jutalom jogcímek között? Kizárható-e jogszerűen a jelenléti bónuszra/jutalomra jogosultak köréből az, aki az adott hónapban táppénzen vagy betegszabadságon volt?
3. cikk / 11 Jelenléthez kötött prémium kifizetése
Kérdés: Multinacionális áruházlánc prémiumfeladatot határoz meg különböző munkakörben dolgozó munkavállalók részére. A szabályzat alapján a prémiumra az adott hónapban csak az a munkavállaló jogosult, aki a hónapban három napnál többet nem hiányzott (az elfogadott hiányzások nevesítve vannak, azokban a keresőképtelenség – az üzemi baleset kivételével – nem szerepel). A gyakorlatot vizsgálva megállapítható, hogy számos esetben előfordul, a munkavállaló a tárgyhónapban teljesíti az előírt prémiumfeladatot, esetleg túl is teljesít, de a prémiumot mégsem kapja meg, mert tényleges betegség miatt három napot meghaladóan keresőképtelen állományba kényszerült. Sért-e ez a munkáltatói megoldás valamilyen alapelvet?
4. cikk / 11 SZÉP-kártya-juttatásból eredő költségmegtakarítás felosztása
Kérdés: Cégünk cafeteriaszabályzatban rögzítve éves bruttó 300 ezer forint cafeteriajuttatást ad a munkavállalóknak, melyet a rendelkezésüknek megfelelően SZÉP-kártya vagy készpénzjuttatás formában fizet. A készpénz magasabb köztehertartalma miatt eleve alacsonyabb nettó kihozatalt jelent, de van, aki ennek ellenére, ennek tudatában ezt választja. A SZÉP-kártya járulékmentessége miatt arra gondoltunk, hogy az idei "megtakarítást" 2 részletben, júliusban és decemberben visszaadnánk a munkavállalóinknak. Lehet-e bármilyen tekintetben aggályos az, hogy mivel csak a SZÉP-kártyások esetében van megtakarítás, csak ők kapják meg a be nem fizetett járulék összegét, aki a készpénzjuttatást választotta – mivel ott nincs járulékfizetési kedvezmény –, nem kap semmit?
5. cikk / 11 Béremelés utólag és a felmondási idejüket töltők
Kérdés: Egy cégnél minden évben április hónapban utólag van béremelés, az előző évi teljesítményértékelés alapján kapnak a kollégák százalékos emelést attól függően, hogy ki hogyan teljesített, és kit hogyan értékelt a vezetője. Megteheti-e a munkáltató, hogy nem adja meg az emelést annak a kollégának, aki például április utolsó napján felmondott, felmondási idejét letölti, illetve egyik felmondás alatt álló kollégának megadja, másiknak nem adja meg?
6. cikk / 11 Cafeteriajuttatásra való eltérő jogosultság – csoportképzési szempontok
Kérdés: A cafeteria bevezetése előtt állunk, szeretnénk eltérő juttatásokat adni egyes munkavállalói csoportoknak. A kérdésem az lenne, hogy szabályosan járunk-e el akkor, ha a teljes munkaidős (azonos munkakörű) foglalkoztatottaknak keretösszeget állapítunk meg, választható elemekkel, míg a részmunkaidőseknek egy fix elemet adunk a választás lehetősége nélkül? Ugyanabban a munkakörben egyszerűsített foglalkoztatottak is szoktak dolgozni, nekik milyen módon határozhatunk meg juttatást? Azonos munkakörben eltérő juttatásokhoz képezhetünk az alábbiak szerint csoportokat? 1. csoport: teljes munkaidős; 2. csoport: részmunkaidős; 3. csoport: próbaidős; 4. csoport: az egyszerűsített foglalkoztatottak. Ha ez a csoportképzés nem megfelelő, akkor milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a munkavállalókat?
7. cikk / 11 Parkolóhelyek elosztása
Kérdés: A munkahelyemen a kb. 60 db parkolóból 45-öt bizonyos (irodista) személyeknek tartanak fenn. Természetesen a munkáltató semmilyen bérleti díjat nem számol fel nekik. A maradék 15 parkolóhelyet használhatjuk mi sor melletti munkások, kb. 300-an. Jogos-e a vezetőség részéről ez a diszkrimináció?
8. cikk / 11 Cafeteriajuttatás – csak a "főnökségnek"
Kérdés: Megteheti-e a munkáltató, hogy cafeteriajuttatást csak a felső vezetőknek ad, azonban a fizikai munkások nem részesülnének ebben? Megsérti ezzel a munkáltató az egyenlő bánásmód elvét az Mt. vagy más törvényi előírás alapján?
9. cikk / 11 Cafeteriajuttatás – munkakörönként eltérő feltételek
Kérdés: A bevezetés előtt álló cafeteria-rendszerrel kapcsolatban: jogszerű-e, ha egy munkáltató a cafeteriajuttatáshoz képzett munkavállalói csoportokból egy csoportot nem akar juttatásban részesíteni? A szabályozásban a csoportokat munkakör alapján képezné. Egy bizonyos munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknak nem akar juttatást adni. Szabályos ez? Ha nem, melyik jogszabályt kell figyelembe venni?
10. cikk / 11 Cafeteriára való jogosultság kizárása szabályzatban
Kérdés: A cafeteriaszabályzatban van-e jogi lehetőség az alábbi tartalmú kötelezettségvállalásokra, jogszerűek-e ezek a juttatási korlátozások?
a) A próbaidősök, a 6 hónapnál rövidebb időre felvettek számára nem jár béren kívüli juttatás az adott időszakra.
b) Bármilyen felmondás esetén a felmondási idő első napjáig jár a juttatás.
c) Nem illeti meg a munkavállalót a béren kívüli juttatás azokra a napokra, amikor a munkaviszonya szünetel, illetve részére nem jár munkabér. A fizetett szabadság és a betegszabadság, valamint a keresőképtelenség miatti távollétből további 30 nap a juttatások tekintetében munkában töltött időnek minősül. Helyes megfogalmazás-e a "munkaviszony szünetel" kitétel használata? A betegszabadság tartama beleértendő-e ebben az esetben a keresőképtelenség miatti 30 napos távollétbe?
a) A próbaidősök, a 6 hónapnál rövidebb időre felvettek számára nem jár béren kívüli juttatás az adott időszakra.
b) Bármilyen felmondás esetén a felmondási idő első napjáig jár a juttatás.
c) Nem illeti meg a munkavállalót a béren kívüli juttatás azokra a napokra, amikor a munkaviszonya szünetel, illetve részére nem jár munkabér. A fizetett szabadság és a betegszabadság, valamint a keresőképtelenség miatti távollétből további 30 nap a juttatások tekintetében munkában töltött időnek minősül. Helyes megfogalmazás-e a "munkaviszony szünetel" kitétel használata? A betegszabadság tartama beleértendő-e ebben az esetben a keresőképtelenség miatti 30 napos távollétbe?