Előadó-művészet – a számlázás kérdőjelei

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kulturális szolgáltató költségvetési szerv munkavállalóival összefüggésben két kérdés vetődött fel. Az intézmény előadó-művészeti szervezetet alapító okirata szerint munkavállalói az Mt. hatálya alá tartoznak. Az érintett munkavállaló munkaköre kórustag, és ehhez kapcsolódóan szólóéneklésre – mint művészeti tevékenységre – számlát nyújtana be a munkáltatója felé. Köthet-e vele polgári jogi szerződést az intézmény vezetője erre a tevékenységre eseti jelleggel? A másik munkavállaló művészeti menedzser munkakörben van, és az intézmény kórusfellépései során konferálási feladatokat látna el, és számlázna rendezvényszervezési és kommunikációs tevékenységről. Jogszerű megoldás-e, ha a fenti tevékenységek nem kerültek felsorolásba a munkaköri leírásukban, azonban a tevékenység jellegéből adódóan az intézményvezető utasításai szerint járnak el abban a feladatkörben, amelyre a számla szól? Egyáltalán számlázhatnak-e a munkáltatójuk felé?
Részlet a válaszából: […] ...Hapedig ez, a kórustagság mellett ellátott további feladat a munkáltatónak alárendelten, annak irányítása és ellenőrzése alatt, utasításai szerint, az általa meghatározott időkeretek között történne, könnyen e tevékenységre is a munkaviszony ismérvei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Munkavállalói munkabaleset – ha maga okozza a sérülését

Kérdés: Egyik munkavállalónk balesetet szenvedett; egyedül dolgozott, mikor a baleset során a gumicsizmáját az általa használt magasnyomású mosó átvágta, és a forró víz megégette a lábát. A munkafolyamat során nincs olyan feladat, amely során a magasnyomású mosót a lába felé kellene irányítani, és a munkavédelmi oktatáson is megtanulták a használatát. Ráadásul egy teszt alapján ahhoz, hogy a csizmát át lehessen vágni, néhány centiméterről, több mint 10 másodpercig kell a sugarat ráirányítani. A kérdésem, hogy ilyen esetben valóban kártérítést kell fizetnie a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...alól. Ha ez nem bizonyítható, de az igen, hogy a munkavállaló maga is vétkesen közrehatott a károkozásban – azaz munkafolyamati utasításokat szegett meg, a magasnyomású mosót a munkavédelmi oktatáson elmondottakkal ellentétesen, rosszul használta -, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Munkavállaló utasítása valóságtól eltérő nyilatkozattételre hatósági eljárásban

Kérdés: A munkavállalóink számára lehetséges-e jogszerűen olyan utasítást adni, hogy amennyiben a munkáltatónál hatósági eljárás (például munkaügyi ellenőrzés) indul, egyes tényekről a valóságtól eltérően, mindenkor a munkáltatóra kedvezőbb módon nyilatkozzanak?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalóját, hogy a közigazgatási hatósági eljárás során – például tanúként – valótlanul nyilatkozzék. Az ilyen utasítás jogellenességét nem valamely munkajogi jogszabály, hanem a Btk. mondja ki.A Btk. 238. §-ának (1) bekezdése és 239....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Munkaközi szünet nyilvántartása

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a munkaközi szünetet, mely nem része a munkaidőnek? Legyen kimutatható, hogy mettől meddig vette igénybe (óra-perc, aláírás a jelenléti ív részeként), vagy más módon is igazolható a kiadása?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-nyilvántartással igazolható, hanem más bizonyítási eszköz is szóba jöhet, így például a szünetrendről szóló munkáltatói utasítás, szabályzat vagy a munkavállalók tanúvallomásával igazolható munkahelyi gyakorlat is.A munkavállaló aláírása kapcsán, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Magáncélú autóhasználattal okozott kár

Kérdés: Egy munkavállalónk a vállalati terepjáróval az üzem melletti területen ralizva felborult, és azt totálkárosra törte, amivel mintegy 5,8 millió forint kárt okozott. A munkavállaló azt nyilatkozta, hogy az autót ki akarta próbálni a terepen, hogy szükséges-e azt fékellenőrzésre vinni, és eközben csúszott meg, és borult fel. A közvetlen felettese ugyanakkor azt közölte, hogy a munkavállaló ilyen utasítást nem kapott, és nem is közölte azt a szándékát, hogy az autót bárhová elvinné; a terepjáró kiviteléről ő már csak a baleset után értesült. Több munkatárs pedig azt adta elő, hogy a munkavállaló már számos esetben is hangoztatta, hogy "meg kéne járatni azt a terepjárót". Ilyen esetben hogyan kell elbírálni a felelősséget? A munkavállaló elismeri a gondatlanságát, de csak az átlagkeresete 50%-ig hajlandó kárfelelősséget vállalni.
Részlet a válaszából: […] ...A munkaviszonyból eredő kötelezettségétgondatlan megszegéséről akkor beszélhetünk, ha a munkavállaló munkáját nem amunkáltató utasításainak, illetve a munkavégzésre vonatkozó szakmai,jogszabályi előírásoknak megfelelően végzi, tévedésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.