Műszakpótlékra jogosultság – távollétek esetén

Kérdés: A Kúria a műszakpótlékra jogosultsággal összefüggésben kifejtette, hogy nincs jelentősége annak, hogy az adott hónapban megállapítható legkorábbi és legkésőbbi időpont egyébként hány munkanapon valósul meg, mivel az előfordulás gyakoriságára nincs követelmény a jogszabály szövegében. Az Mt. 141. §-ának (2) bekezdése a munkanapok legalább egyharmada fordulatot használja; a munkanap fogalmát az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése rögzíti, melyek összevetéséből az az értelmezés következik, hogy csak a ténylegesen ledolgozott napok arányszáma az irányadó. Főszabályként a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egy konkrét példán keresztül: a munkavállaló, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, napi 12 órás munkaidővel 3 nap 18.00-06.00 és 2 nap 06.00-18.00 végez munkát, és 14 napon a szabadságát tölti beosztás szerint 06.00-14.00 (heti 2 pihenőnap kiadásával). Műszakpótlék számításánál hogyan jár el helyesen a munkáltató? Ha csak a ténylegesen ledolgozott napok figyelembevételével, vagy a beosztás szerint szabadság, betegszabadság és a ténylegesen ledolgozott napok arányát tekintve nézi az arányszámokat? Az egyharmad számításánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni? (Példa: 17 beosztás szerinti munkanap esetén 5 vagy 6 eltérésnek kell lennie?)
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munka­idő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Műszakpótlékra való jogosultság – a rendszeresség kérdése

Kérdés: A munkavállaló havi munkanapjainak száma 22. Beosztás szerinti munkaidejének kezdete egyszer reggel 7, négyszer reggel 8, tizenötször délelőtt 10, és kétszer délután 14 óra. Jogosult-e műszakpótlékra? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállaló hosszas betegsége miatt a fenti beosztás mellett a tárgyhónapban összesen 5 munkanapot dolgozott?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 141. §-a értelmében a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek akkor kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Töredéknapi szabadság kiadása – ha órákban számolnak el

Kérdés: 12 órás műszakokban, de teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak év végén négy óra kivehető szabadsága maradt. Hogy adom ki ezt a négy órát, fél nap szabadsággal, vagy fel kell kerekíteni egész napra?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.]. Az tehát nem lehetséges, hogy egy munkanapon a munkavállaló a munkaidő egy részében szabadságon van, a másik részében pedig a munkáltató rendelkezésére áll. Ha a munkáltató az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Szabadság mértékének kerekítése órákban elszámolt szabadság esetén

Kérdés: Közelednek a nyári szabadságolások, ezért merült fel bennünk a következő dilemma. Az Mt.-ben benne van az a régi szabály, ami kimondja, hogy a fél napot elérő töredéknapot felfelé kell kerekíteni. Kérdésünk az, hogy mivel a szabadságot a törvény szerint az általunk alkalmazott egyenlőtlen munkaidő-beosztás miatt már órákban kell nyilvántartani, a fél nap szabadságon a beosztás szerinti, vagy az általános munkarend szerinti (4 óra) szabadság értendő?
Részlet a válaszából: […] ...van arra, hogy a munkavállalónak az adott munkanapra annyi munkaidőt osszon be, hogy a kerekítés szabályát ne kelljen alkalmazni. Teljes munkaidős munkavállaló esetén erre az Mt. 99. §-ának (1) bekezdése értelmében azonban csak úgy van lehetősége, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.