Munkáltatóváltás azonos fenntartójú költségvetési intézmények között

Kérdés: Városunkban egy óvoda üzemel (1-es óvoda), és szeptember 1-jétől egy újabb fogja megkezdeni a működést (2-es óvoda). Mindkettő fenntartója a települési önkormányzat. Az 1-es óvodában több óvodapedagógus is jelezte, hogy szeptembertől a 2-es óvodában szeretné folytatni a pályafutását; az óvodavezető azonban csak egy hónapot adott számukra, hogy nyilatkozzanak, maradni vagy távozni szeretnének. Kell-e ilyen tartalmú nyilatkozatot tenniük, és ha igen, annak van-e határideje? Mi a legjobb megoldás a közalkalmazott érdeksérelme nélküli jogviszonyváltásra? Az egyik lehetőség a lemondás, és új jogviszony létesítése; ekkor az új közalkalmazotti jogviszonyban elismerhető-e az 1-es óvodánál eltöltött idő a pedagógusi életpálya szempontjából, alkalmazható-e a Kjt. 26. §-ának (3) bekezdése? A másik megoldás az áthelyezés; ekkor viszont felmerül a kérdés, hogy ezt az 1-es óvoda vezetője megakadályozhatja-e, ha ahhoz nem járul hozzá?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzat fenntartásában még egy óvoda létesülése történhet úgy, hogy ugyanazon költségvetési intézmény másik telephelye létesül, vagy lehetséges, hogy külön munkáltató, önálló jogi személy jön létre. A kérdésből az utóbbi eset tűnik ki. Ekkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Felmondási idő és végkielégítésre való jogosultság időtartamának meghatározása

Kérdés: Munkavállalónk a jogelődünknél 2004. április 1-jén létesített munkaviszonyt, mi 2012. január 1. napjától jogutódlással foglalkoztattuk tovább. 2014. március 31-én vette át a munkavállaló a munkáltatói felmondását, munkaviszonyát a telephely megszűnése miatt kellett megszüntetni. 2012. január 1-jét követően 30 napot meghaladó távolléte nem volt. A jogelőd munkáltatótól azonban erre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésünkre. A jogviszony hossza és a közlés dátumának figyelembevételével hány nap felmondási időre és hány havi végkielégítésre jogosult a munkavállalónk?
Részlet a válaszából: […] A felmondási idő általános szabály szerint harminc nap [Mt. 69. § (1) bek.]. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtől függően az Mt.-ben meghatározottak szerint hosszabbodik meg [Mt. 69. § (2) bek.]. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Munkavállalói felmondás a munkáltató személyében bekövetkező változás miatt

Kérdés: Előreláthatóan 2012 augusztusában eladjuk az egyik telephelyünket egy másik cégnek. A telephelyen dolgozó munkavállalók munkáltatói jogutódlással átkerülnek egy másik céghez. Az üzleti partnerünk szeretne mindenkit megtartani, és tovább folytatni a termelést, de attól tart, hogy a munkavállalók nem akarnak majd az új munkáltatónak dolgozni. Előfordulhat-e, hogy a munkavállalók a jogutódláskor arra hivatkozva mondjanak fel, hogy nem szimpatikus nekik az új munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...származó jogok és kötelezettségek azátadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át [új Mt. 36. § (1) bek.]. Esetünkbentehát a telephely és a telephelyen folyó tevékenység átadásával a munkáltatószemélyében következik be változás. A 2012. július...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.

Munkáltatói jogutódlás – az épület további üzemeltetése

Kérdés: Tavaly megállapodást kötöttünk egy irodaépület tulajdonosával az épület üzemeltetésére. Ekkor átvettük azokat a munkavállalókat is, akik eddig a tulajdonosnál végezték az üzemeltetési feladatokat, hogy nálunk folytassák a munkát. A tulajdonossal olyan megállapodást kötöttünk, hogy ha megfelelő indokkal munkáltatói rendes felmondással megszüntetnénk volt munkavállalói munkaviszonyát, akkor 1 000 000 Ft összegben állja a megszüntetéssel kapcsolatos költségeinket, mivel nála több éven át végezték ugyanazt a munkát. Erről a munkavállalókat is tájékoztattuk. Idén elvesztettük az üzemeltetésre a jogunkat, így felmondtunk az átvett munkavállalóknak. Az egyikük azonban reklamált, hogy mivel ő 7 éve ugyanitt dolgozik, végkielégítésre is jogosult. Ha viszont fizetnénk neki végkielégítést, akkor túllépnénk azt a megállapodásban rögzített összeget, amit az ingatlantulajdonos köteles lenne megtéríteni nekünk, így a munkavállaló által is ismert megállapodásra hivatkozással visszautasítottuk a kérést. A munkavállaló azonban perrel fenyeget. Jogos-e a követelése?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató anyagi, illetve nem anyagierőforrásai elkülönített, szervezett csoportjának (például gazdasági egység,üzem, üzlet, telephely, munkahely, illetve ezek része) a további működtetés,illetve az újbóli beindítás céljából, e törvény hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.