Munkavállaló halála – kifizetés az örökösöknek

Kérdés: Munkavállalónk elhunyt. Jelentős késéssel jeleztük az önkormányzat felé az elhunyt munkavállalónk irányában fennálló tartozásokat – mire jeleztük az "adósságainkat", addigra a hagyatékátadó végzés már jogerőre emelkedett. Az önkormányzat póthagyatéki eljárást indított el, a közjegyző pedig arról tájékoztatott bennünket, hogy az örökösök megkeresése eredménytelen volt, az általa ismert lakcímeken hiába kereste őket, nem jelentkeztek, így a póthagyatéki eljárást nem tudja lefolytatni. Munkáltatóként milyen további kötelezettségeim vannak? Jelenleg a fel nem vett munkabér nálunk található, és szeretnénk a nálunk maradt járandóságokat a jogos tulajdonosok részére minél hamarabb kifizetni.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 80. §-ának (2) bekezdéséből következően a munkaviszony munkavállaló halálával történt megszűnésekor legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől – azaz a halál napjától – számított ötödik munkanapon az örökös vagy örökösök részére ki kell fizetni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Cafeteria-túlfizetés elszámolása az illetménnyel szemben

Kérdés: A munkáltató cafeteriajuttatást (SZÉP-kártya) fizet, és bár a juttatás mértéke a közszolgálati jogviszony tárgyévi hossza alapján hónapokra van megállapítva, de nem időarányosan, havonta, hanem az év elején tölt fel nagyobb összeget a kért alszámlára. Mi történhet akkor, ha a munkaviszony év közben megszűnik? Jogszerű, ha a munkáltató az elszámolás során az illetményből levonja az időarányos mértéket meghaladó cafeteria összegét? Előbbi pénz, utóbbi pedig (hiába marad meg az alszámlán) csak korlátozottan felhasználható érték, így a köztisztviselő számára ez különösen hátrányos lehet, főként a munkanélküliség időszakában. Arra van lehetőség, hogy ilyenkor az alszámláról történjen a visszavonás (visszautalás)? A kormánytisztviselők, közalkalmazottak, munkavállalók esetében hogyan működhet ez?
Részlet a válaszából: […] ...149. § (2) bek.]. A 249/2012. Korm. rendelet a cafeteriajuttatás visszafizetésével összefüggésben nem hatalmazza fel a munkáltatót a tartozás illetményből való levonására (sőt, kifejezetten a köztisztviselő jogává teszi, hogy megválassza a visszafizetés módját),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Igazolások kiadása a "másodállás" megszűnésekor

Kérdés: Másodállás megszűnése esetében milyen igazolásokat kell kiadnia a munkáltatónak kötelezően?
Részlet a válaszából: […] ...köteles továbbá az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Igazolást kell adni arról is, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Rendkívüli munkavégzés megtagadhatósága, "cserébe" a ki nem fizetett pótlékért

Kérdés: Munkáltatóm hónapok óta nem fizeti ki a rendkívüli munkáért járó pótlékot. Júliusban még azt az ígéretet kaptuk, hogy legkésőbb a szeptemberi munkabérrel együtt, visszamenőleg is megkapjuk az elmaradt összeget. Ennek kifizetése azonban mind a mai napig nem történt meg. Megtagadhatom a további rendkívüli munkavégzést addig, amíg a munkáltató nem rendezi a tartozását?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzést elrendelő utasítása nem jogellenes önmagában azon az alapon, hogy a rendkívüli munkavégzés ellenértéke jogcímén tartozása áll fenn. Tehát az egyébként szabályosan elrendelt rendkívüli munkavégzést a munkavállalónak teljesítenie kell,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Többletszabadság visszafizetése

Kérdés: A régi Mt. szabálya szerint, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Ilyen szabályt nem találok az Mt.-ben, ez azt jelentené, hogy a munkavállalónak nem áll fenn ilyen visszatérítési kötelezettsége? Visszakövetelhető-e munkavállalói tartozás vagy munkabérelőleg jogcímén?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett szabály a régi Mt. 136. §-ának (2) bekezdésében volt található, és ilyen tartalmú rendelkezés az új törvényben valóban nem szerepel. Az Mt. 125. §-a csak annyit mond, hogy a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Munkabér késedelmes kifizetésével okozott kár

Kérdés: Az elmúlt hónapban kétnapos késéssel tudtuk kifizetni a munkavállalóinknak a munkabéreket. Tudtuk, hogy mikor tudunk fizetni, így ennek megfelelően késedelmi kamatot is utaltunk. Egy munkavállalónk viszont jelentkezett, hogy tartozását nem tudta emiatt időben befizetni, és 30 000 Ft kötbért kellett fizetnie. Ezt a kárt nekünk mint munkáltatónak meg kell térítenünk?
Részlet a válaszából: […] ...§ (5) bek.]. Így,amennyiben a munkavállaló kötbérfizetési kötelezettsége azért állt be, mert amunkabért késedelmesen kapta meg, és tartozását emiatt időben nem tudtamegfizetni, úgy ez a kár munkaviszonyával összefüggésben érte, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Munkáltatói követelés érvényesítése a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: A munkaviszony megszűnésekor az eddigi gyakorlat az volt a cégnél, hogy a felmerült különböző tartozást – például telefondíjtöbbletet, vissza nem adott eszközök értékét, a cégre kiszabott közlekedési bírságokat – levontuk az elszámolás során a kifizetésre került bérből. A legutóbbi alkalommal a munkavállaló kifogást emelt ez ellen, és perrel fenyegetőzik, amennyiben nem utalunk el neki minden bérelemet. A törvény azt mondja ki, hogy a munkaviszony megszűnésekor el kell számolni; ez akkor végül is mit jelent?
Részlet a válaszából: […] ...okozott kármegtérítésére vonatkozó igényét bíróság előtt [Mt. 173. § (1) bek.], míg amunkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányulóigényét írásbeli felszólítással is érvényesítheti [Mt. 162. § (3) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.