Munkavállalói kárfelelősség – az összeg meghatározása

Kérdés:

A Covid–19-járvány idején a hordozható laptop mellett több monitor kihelyezésre került a munkavállalókhoz, hogy az egészségügyi okokra hivatkozók otthoni munkavégzése is biztosított legyen. Amikor bármely okból megszűnik egy munkavállaló munkaviszonya, az eszközöket vissza kell szolgáltatnia. Ha ezt nem teszi meg, kiszámlázzuk. Mi a teendő, ha nem fizeti ki? Ahhoz, hogy a munkavállalótól levonásra kerüljön bármilyen összeg, hozzá kell járuljon. A munkavállalónak pontosan meg kell adjuk, hogy milyen összeghez kell hozzájáruljon, hogy az levonásra kerüljön? A munkaügyi szabályzatba nem tehetjük bele, hogy munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén az el nem számolt vagyontárgyak értéke levonásra kerül a munkabérből, és ezt elfogadtatjuk egyénenként? Nem a könyv szerinti értékről van szó, hanem arról, ha valaki "lelép" a céges monitorral vagy bármilyen eszközzel, azt újra meg kell venni, ezzel többletterhet ró a cégre. Az IT-leltár úgy működik, hogy e-learning felületen keresztül kapunk egy listát azokról az eszközökről, amelyek a nevünkön vannak. Ha ezt rendben találjuk, akkor elfogadjuk, és ez az elfogadó nyilatkozat "megy vissza" online. Felvetődött, hogy ezen is feltüntethetnénk a fentebb javasolt munkabérből való levonásra irányadó szöveget. A probléma azonban az, hogy ezen a listán nincs feltüntetve az eszközök értéke, csak azok neve és mennyisége. Az az álláspont, hogy az értéket mindenképpen közölni kell, de vajon mi legyen rajta? Egyenként mindent piaci értéken beárazni képtelenség, illetve nem jó megoldás. A beszerzési ár még adott, mivel az a listán fel van tüntetve, ám az is lehet, hogy az már idejétmúlt. Az sem jöhet szóba, hogy a meglévő munkaszerződésekbe beleírják ezt a szöveget, legfeljebb az újonnan kötöttekbe lehetne ezt felvezetni, de ott is fel kellene tüntetni az értéket. Miért kell meghatározni a pontos értéket? Hogyan lehet ezeket megelőzni, vagy egyáltalán felhívni a figyelmüket a munkavállalóknak arra, hogy felelősséggel tartoznak?

Részlet a válaszából: […] ...hozzájárul [Mt. 161. § (2) bek. a) pont], vagy ha erről végrehajtható határozat rendelkezik. A hozzájárulást a munkavállalónak a tartozás pontos összegének és jogcímének ismeretében kell megtennie. Megítélésünk szerint az ilyen munkavállalói hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Közlekedési szabálysértés – a bírság áthárítása

Kérdés: Munkavállalóm a társaságom tulajdonában lévő teherautóval közlekedett. Egy napon belül kétszer bírságolták meg gyorshajtás miatt. Abírság a társaság nevére érkezett. Az említett gyorshajtást tekinthetem-e szándékos károkozásnak? Amennyiben igen, kötelezhetem a dolgozót a kár megtérítésére? A kár megtérítését a bérjegyzékén le kell vonni, vagy elég, ha befizeti a bírság összegét a pénztárba? Amennyiben nem téríti meg a munkavállaló, a munkáltató által kifizetett bírság a munkavállalónál bérként adózó jövedelem lesz?
Részlet a válaszából: […] ...bíróság által vagy saját elismerő nyilatkozata útján – összegszerűen is megállapításra került, és ennek ellenére elengedi a tartozását a munkáltató, az jövedelemnek (bevételnek) fog minősülni adózási szempontból [Szja-tv. 4. § (2) bek. c) pont]. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Tartozáselismerő nyilatkozat szerepe

Kérdés: Egy volt munkavállalónk kárt okozott. A károkozást elismerte, és hozzájárult, hogy a kár összegét levonjuk a munkabéréből. Nem sokkal ezután eltűnt, nem jött be dolgozni. Ha szeretnénk érvényesíteni a kárigényt, a perben mindent a munkáltatónak kell bizonyítania? Annak idején nem készült részletes dokumentáció, pontosan az elismerés miatt, és az akkori kollégák közül is nagyon kevesen vannak már csak állományban.
Részlet a válaszából: […] ...fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania [Mt. 179. § (1)-(2) bek.]. Ha a kötelezett a tartozását elismeri, a tartozás jogcíme nem változik meg, de a tartozását elismerő kötelezettet terheli annak bizonyítása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Kár részbeni megtérülése munkáltatói fizetési felszólítással

Kérdés: Nemrég megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát, mert szándékos magatartásával 520 000 Ft kárt okozott a cégünknek. Mindenképpen szeretnénk, ha kárunknak legalább egy része megtérülne, de ekkora összeg miatt lehetőség szerint nem akarunk pert indítani, ami évekig elhúzódik. Van-e más megoldás arra, hogy legalább egy része megtérüljön, ha a munkavállaló önként nem téríti meg az okozott kárt?
Részlet a válaszából: […] ...hanem kvázi meg kíván egyezni a munkavállalóval, és a kisebb összeg megfizetése, illetve a peres út elkerülése esetén a fennmaradó tartozást elengedi a volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Munkavállaló által okozott kár összegének levonása a munkabérből

Kérdés: Magyar cégnél külföldön dolgozom. Balesetem volt. Szeretném megtudni, hogy a munkáltatóm levonhat-e tőlem kártérítést az autóra? Jelenleg nekem 50%-os gyerektartásdíj-levonásom van.
Részlet a válaszából: […] ...a vagyon­elkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igénykivételével); 5. adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás; 6. egyéb követelés; 7. a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság [Vht. 64.§ (1) bek., 165. § (1) bek.].A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Munkáltatói kárigény – közvetlenül nem vonható le a bérből

Kérdés: Divízióvezető munkavállalónk rendes felmondással megszüntette munkaviszonyát, most felmondási idejét tölti. Az elszámolás körében merült fel egy problémánk. A kolléga céges autó használatára is jogosult volt. A járművet leadta, majd a műszaki átvétel során az amortizáció felett 60 000 Ft-ban határozták meg a szükséges javítási költségeket (kárpittisztítás és a karosszéria megkarcolása miatt). A vonatkozó szabályzatunk szerint ezt az összeget a munkavállalónak kell megtérítenie. A kollégának kiküldtük erről a csekket, de határidőre nem fizette be, nem is kívánt egyeztetni a kérdésről. Mit kell tennünk ahhoz, hogy ezt a tartozást levonhassuk a munkabéréből?
Részlet a válaszából: […] ...bírósági eljárás még nem volt folyamatban,tehát végrehajtható határozat sincs. Maradt az a lehetőség, hogy a munkavállalóelismeri a tartozását, és hozzájárul ahhoz, hogy azt a munkáltató az esedékesmunkabéréből vonja le. Ilyen hozzájáruló nyilatkozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Gyorshajtási bírság átvállalása a munkavállalótól

Kérdés: Teherfuvarozó vállalkozásként sok esetben kerülünk olyan helyzetbe, amikor a munkavállaló sofőrjeinket gyorshajtás miatt megállítják, és a közúti közlekedésről szóló törvény megsértése miatt helyszíni bírsággal sújtják. Jellemző, hogy a kamionokat a bírság megfizetéséig nem is engedik tovább, a munkavállalónál viszont nincs elegendő pénz a befizetéshez. Így általában elutaljuk a bírság összegét – ami akár több százezer forint is lehet – annak érdekében, hogy a szállítmány ne álljon, és elkerüljük a komoly késedelmi kötbéreket. Milyen módon lehet a gyorshajtás miatt kifizetett összegeket visszakövetelni a munkavállalótól? Ez a munkavállalói kártérítési felelősség körébe tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...és azt a munkáltató helyette megtéríti, akkor ez nem a kártérítésifelelősség kérdésköre, mivel a munkáltató ilyenkor lényegében tartozást vállalát a munkavállalótól, annak érdekében, hogy a saját érdekkörében felmerülőkárokat elkerülje, csökkentse. Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Károkozás munkavállalói elismerése

Kérdés: Az egyik munkavállalónk szabálytalanul kezelte a házipénztárt, és nagyobb összegben, több hónap óta saját részére pénzt vett ki belőle. Ezt utóbb önként bevallotta, és írásban el is ismerte, megjelölve a pontos összeget is. Ugyanakkor kiderült, hogy a pénztárhoz más is hozzáférhetett, az nem volt megfelelően lezárva, mivel az egységnél az volt – a vezető által is ismert – bevett gyakorlat, hogy mindenki vett ki pénzt, amikor szüksége volt rá a munkájához. Ilyen esetben milyen alapon lehet a kártérítési felelősség megállapítása iránt pereskedni?
Részlet a válaszából: […] ...Ilyennek minősülhet az, haa pénzhez a munkáltatónál kialakult gyakorlat alapján bárki hozzáférhetett.Ugyanakkor, ha a munkavállaló a tartozását elismeri, akkoraz az erre vonatkozó szabályok szerint mindez a tartozás jogcímét nemváltoztatja meg, de az elismerőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.