10 talált cikk a jövedelem , munkaviszony , tartozás kifejezésre

Kérdés: Intézményünk három dolgozójával tanulmányi szerződést kötöttünk. A szükséges végzettséget a tanulmányi szerződésben kitűzött határidőn belül nem szerezték meg, ezért szerződésszegés okán felszólította őket a munkáltató a visszatérítésre. Az intézmény székhelye 2021-ben átadásra került az egyháznak, az egyik dolgozó – aki a tanulmányi szerződéssel érintett – munkáltatója így megváltozott. A másik két dolgozó a régi intézménynél maradt, tehát esetünkben a munkáltató személye nem változott meg. Az egyik dolgozó megkezdte a visszafizetést (ő az egyike azon dolgozóknak, aki a régi intézménynél maradt), a másik kettő nem teljesített. Az a két dolgozó, akinek esetében a munkáltató személye nem változott, mindketten munkában maradtak, állandó létszámhiány miatt a munkáltató nem akart megválni tőlük. 2022-ben ők ketten megszerezték a szükséges végzettséget. Követelheti-e a munkáltató továbbra is a tanulmányi szerződés megszegése miatt a visszatérítést azoktól a dolgozóktól, akik nála maradtak, de az idei évben – késve – megszerezték a végzettséget? Illetve megteheti-e azt, hogy a visszatérítéstől eltekint (amennyiben igen, szükséges-e ehhez egy különmegállapodás stb.)? Azon dolgozó esetében, aki a másik munkáltatóhoz került időközben, ki követelheti a visszatérítést, a régi vagy az új munkáltató (az átadásról szóló megállapodásban a tanulmányi szerződés nem lett külön nevesítve)? Átszállt-e a visszakövetelés joga az új munkáltatóra?

Kérdés: Munkavállalóm a társaságom tulajdonában lévő teherautóval közlekedett. Egy napon belül kétszer bírságolták meg gyorshajtás miatt. Abírság a társaság nevére érkezett. Az említett gyorshajtást tekinthetem-e szándékos károkozásnak? Amennyiben igen, kötelezhetem a dolgozót a kár megtérítésére? A kár megtérítését a bérjegyzékén le kell vonni, vagy elég, ha befizeti a bírság összegét a pénztárba? Amennyiben nem téríti meg a munkavállaló, a munkáltató által kifizetett bírság a munkavállalónál bérként adózó jövedelem lesz?

Kérdés: Munkavállalóink jelentős részét éves munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Ha a munkavállaló felmond, és ebből adódóan munkaidő-tartozása keletkezik, akkor a bruttó vagy a nettó bért követelhetjük vissza? Ha csak a nettó bért, akkor a járulékkal mi történhet, hiszen ha visszakérjük a NAV-tól, az olyan, mintha fizetés nélküli távolléten lett volna, viszont a munkáltatónak a bruttó bér a kár?

Kérdés: A Covid-19-járvány miatt mi is alkalmaztuk a kétéves időtartamra vonatkozó munkaidőkeretet; a leállás alatt a dolgozók nagy részének pihenőnapot rendeltünk el a kereten belül, azonban az alapbérük kifizetésre került, hogy ne maradjanak jövedelem nélkül. Hogyan kell kiszámolni a visszafizetendő összeget, ha a dolgozó kilép? Az Mt. szerint az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az "előleg" melyik összeg lesz? A kifizetett nettó munkabér? Bruttó munkabér munkáltatói terhek nélkül? Munkáltatói terhekkel növelt bruttó munkabér? Ha belefér a kilépés hónapjában járó bérébe, akkor egyszerű, mert mínusszal felvisszük a bruttó alapbért, és annyival csökken a havi kifizetendő, így a munkáltatói terhek is. Ha azonban magasabb a levonandó, mint a kilépéskor kifizetendő összeg, akkor melyik verzió alapján kell kiszámolni a tartozást, és felvezetni a munkaviszony megszűnéséről szóló igazolásra?

Kérdés: Másodállás megszűnése esetében milyen igazolásokat kell kiadnia a munkáltatónak kötelezően?

Kérdés: Ugyanazon jövedelem ellen több letiltás érkezik azonos okból, de nem ugyanazon a napon. Ebben az esetben meg kell osztani a rendelkezésre álló letiltható összeget a letiltások között (33% + 17%)? Vagy amelyik előbb érkezett, azt kell kielégíteni teljes mértékben, és csak utána jön a következő? Mit jelent pontosan az, hogy "lehetőség van arra, hogy a mindenkori minimálnyugdíj ötszörösét meghaladó teljes összeget letiltsák"? Ezt ki dönti el?

Kérdés: Az egyik munkavállalónkra vonatkozóan egy letiltást kaptunk a NAV-tól, adótartozás miatt. Ezt a személyt egyszerűsített munkavállalóként foglalkoztatjuk, havonta kb. 3-4 alkalommal. Lehet-e egyáltalán az ő munkabéréből letiltást foganatosítani? Ha igen, milyen összeget?

Kérdés: A Munkaügyi Levelekben megjelent 1624. kérdésre a válaszadó azt a választ adta, hogy egyszerűsített foglalkoztatásból származó munkabérből lehet végrehajtási letiltást foganatosítani, mert az is munkabérnek minősül. A Vht. 65. §-ának (4) bekezdése szerint munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél. Ugyanakkor az Eft. 8. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a munkavállalót a közteher megfizetése esetén nem terheli szja-előleg-fizetési kötelezettség. Ezen két jogszabály együttes olvasatát én úgy értelmeztem, hogy abban az esetben, ha az alkalmi munkavállalónak kifizetett alkalmi munkavállalói bér után a magánszemélynél nem keletkezik szja-előleg-fizetési kötelezettség, az a Vht. szerint nem minősül munkavállalói bérnek, így nem helyezhető levonás alá.

Kérdés: 2012. július 1. utáni munkaviszony megszűnése esetén nem kell/lehet kiadni a MIL-lapot. Mi a helyes eljárás az új munkaviszony létesítésekor a munkabért terhelő letiltásokra vonatkozóan? Nyilatkoztatni kell a munkavállalót, hogy milyen levonás terheli a munkabérét? Honnan lehet megtudni, hogy mennyi a tartozásának az egyenlege? A munkáltatónak milyen felelőssége, illetve készfizető kezessége van, ha nincs a birtokában a letiltásra vonatkozó irat? Másik kérdésünk: a munkavállalónak a tárgyévben kivett betegszabadságról nyilatkoznia kell-e, ha tévesen nyilatkozott, vagy nem tudja, hogy mennyi betegszabadságot vett igénybe, akkor mi a helyes eljárás? Ha tévesen nyilatkozott, annak milyen vonzatai lehetnek?

Kérdés: Egy volt állami vállalat a privatizációt követően zrt. formájában működik és foglalkoztatja a dolgozókat. A privatizáció több lépcsőben történt, több "gazdája" is volt a társaságnak. Kb. 10 évvel ezelőtt három dolgozónál halláskárosodást állapítottak meg, akik munkájukat nem tudták eredeti munkakörükben ellátni, és ezért átkerültek az egyik, az állami vállalatból alakult kft.-be. A munkavállalók nem indítottak munkaügyi pert, mivel a volt munkáltatójuk, az anyavállalat kármegítélő bizottsága (ez a titulus szerepel a határozatban) részükre keresetveszteség címén havi kártérítést utalt. A határozat csak azt állapítja meg, hogy mennyi a tényleges keresetveszteség, és ezt érdekes módon nem a kft. fizette meg havonta a dolgozók részére, hanem az úgynevezett anyavállalat. Tehát a munkavállalók egy kft.-hez kerültek, az anyavállalat havonta keresetveszteség címén fizette a kártérítést. Eltelt jó pár év, a dolgozók nyugdíjasok lettek, és most olyan igényt támasztanak, hogy továbbra is kérik ezen keresetveszteség címén folyósított kártérítés megfizetését inflációs rátával növelt összegben, mivel az anyavállalat ez után társadalombiztosítási járulékot nem fizetett, így a keresetveszteség címén folyósított kártérítés nem képezte nyugdíjalapjukat. Sőt még annak megállapítását is szeretnék, hogy ennek az összegnek a 30%-a esetleges elhalálozásuk esetén a túlélő házastársat illesse meg az inflációs rátával növelt összegben. Jogszabályhelyet nem jelöltek meg igénybejelentésük során, én a társaság képviseletében nem látom jogalapját az igényüknek, mivel a határozat keresetkiesést jelöl meg jogcímként, tehát vélhetőleg a szándék az volt, hogy amíg ennél a cégnél, illetve cégcsoportnál dolgoznak, a munkáltató így kompenzálja keresetveszteségüket. A határozat nem szól a nyugdíjba vonulásukat követő időszakról, illetve esetlegesen más munkáltatónál történő foglalkoztatásukról.