Munkabérre vezetett végrehajtás szabályai

Kérdés: Cégünknél az egyik dolgozónk nevére több letiltás is érkezett az elmúlt időszakban. Az első egy végrehajtói letiltás – tartozás jogcímen – 2,9 millió forintos főkövetelésre, amit fizetésének 33%-áig terjedően vontunk le. Ezt követően érkezett még egy végrehajtói letiltás kölcsöntartozás jogcímen, és egy letiltás az önkormányzattól is, melyeket már nem tudtunk levonni, azokat sorrendben előjegyeztük. Ezek után a bíróság 45 000 Ft-os gyermektartásdíjat állapított meg 2011. április 1. napjától kezdődően. A kérdésem a levonási sorrendre és mértékére vonatkozik. A nettó 114 500 Ft-os átlagkeresetére függesszük-e fel az első 33%-os végrehajtói letiltást, és helyette vonjuk a 45 000 Ft-os gyermektartásdíjat, vagy a gyermektartásdíj mellett fizetését 50%-ig a végrehajtói letiltással is terheljük? Ez utóbbi 50%-os levonáshoz szükséges-e a munkavállaló hozzájárulása?
Részlet a válaszából: […] ...összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés a polgári jogi igénykivételével,– adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,– egyéb követelés,– a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság,azzal, hogy a követelés érvényesítésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Jövedelempótló járadék és összegének módosítása

Kérdés: Egy volt állami vállalat a privatizációt követően zrt. formájában működik és foglalkoztatja a dolgozókat. A privatizáció több lépcsőben történt, több "gazdája" is volt a társaságnak. Kb. 10 évvel ezelőtt három dolgozónál halláskárosodást állapítottak meg, akik munkájukat nem tudták eredeti munkakörükben ellátni, és ezért átkerültek az egyik, az állami vállalatból alakult kft.-be. A munkavállalók nem indítottak munkaügyi pert, mivel a volt munkáltatójuk, az anyavállalat kármegítélő bizottsága (ez a titulus szerepel a határozatban) részükre keresetveszteség címén havi kártérítést utalt. A határozat csak azt állapítja meg, hogy mennyi a tényleges keresetveszteség, és ezt érdekes módon nem a kft. fizette meg havonta a dolgozók részére, hanem az úgynevezett anyavállalat. Tehát a munkavállalók egy kft.-hez kerültek, az anyavállalat havonta keresetveszteség címén fizette a kártérítést. Eltelt jó pár év, a dolgozók nyugdíjasok lettek, és most olyan igényt támasztanak, hogy továbbra is kérik ezen keresetveszteség címén folyósított kártérítés megfizetését inflációs rátával növelt összegben, mivel az anyavállalat ez után társadalombiztosítási járulékot nem fizetett, így a keresetveszteség címén folyósított kártérítés nem képezte nyugdíjalapjukat. Sőt még annak megállapítását is szeretnék, hogy ennek az összegnek a 30%-a esetleges elhalálozásuk esetén a túlélő házastársat illesse meg az inflációs rátával növelt összegben. Jogszabályhelyet nem jelöltek meg igénybejelentésük során, én a társaság képviseletében nem látom jogalapját az igényüknek, mivel a határozat keresetkiesést jelöl meg jogcímként, tehát vélhetőleg a szándék az volt, hogy amíg ennél a cégnél, illetve cégcsoportnál dolgoznak, a munkáltató így kompenzálja keresetveszteségüket. A határozat nem szól a nyugdíjba vonulásukat követő időszakról, illetve esetlegesen más munkáltatónál történő foglalkoztatásukról.
Részlet a válaszából: […] ...felé a fizetési kötelezettség a jogok és kötelezettségekátszállása miatt [Mt. 85/A. § (2) bek.], és az anyavállalat legfeljebbtartozásátvállalás (Ptk. 332. §) alapján fizethet; míg az utóbbi esetben azanyavállalat, mint a károkozásért felelős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.
1
2